Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez
Absztrakt
A tanulmány 44 neofiton faj 272 új elterjedési adatát tartalmazza Magyarország területéről az elmúlt néhány évből. Először sikerült kimutatni Magyarországról az Iris orientalis-t, melynek meghonosodott populációját találtuk kiszáradt, sztyeppesedő mocsárréten. A közelmúltban megtelepedett, de vélhetően vasút mentén gyorsan terjedő faj lesz a Lepidium oblongum. Kerti szökevényként a Buddleja davidii és a Broussonetia papyrifera természetközeli élőhelyeken napjainkban válik átalakító fajjá és zavart cserjésben, erdőben a Vinca major lokális invázióját is megfigyeltük. Ruderális élőhelyeken az Euphorbia prostrata, Kochia scoparia subsp. densiflora és a Lepidium virginicum gyorsuló terjedésére hívjuk fel a figyelmet. Szintén gyors és tömeges terjedését figyelhetjük meg számos korábban meghonosodott fajnak, melyek egyre gyakrabban telepednek meg urbánus területeken kívül, természetközeli növényzetben is (Eleusine indica, Euphorbia maculata, Chorisposa tenella, Galinsoga ciliata, Lepidium densiflorum, Phytolacca esculenta, Tragus racemosus, Viola sororia). Bemutatunk lassabban, de kitartóan terjedő, régebb óta jelen lévő meghonosodott fajokat (Aster novae-angliae, Erechtites hieracifolia, Humulus scandens, Oenothera depressa, Oe. suaveolens, Oxybaphus nyctagineus, Sedum rupestre, S. spurium) és korábban elterjedt, majd visszaszorult, napjainkban újra terjedő fajokat is (Amaranthus crispus, Taeniatherum caput-medusae). A városi flórában közönséges Commelina communis vasúti sínek mentén is terjedésnek indult. Talán alkalmi behurcolással érkezhetett egy Tisza melletti nyírt gyepbe az Ecballium elaterium. Mezőgazdasági kultúrából maradt parlagi túlélő a Trigonella caerulea. Vélhetően kerti szökevény a karsztbokorerdőben, cserjésben megjelenő Cotoneaster zabelii. Erdei utak mentén figyeltük meg az Euphorbia marginata terjedését. Ezen felül bemutatunk számos alkalmi kivadulást (Lamium galeobdolon subsp. argentatum, Nassella tenuissima, Oenothera glazioviana, Ophiopogon japonicus, Papaver dubium subsp. lecoqii cv. ’Beth’s Poppy’), melyek között kiemelt helyet foglalnak el az alkalmi hulladéklerakók (Antirrhinum majus, Eschscholzia californica, Euphorbia lathyris, Galanthus plicatus, Hordeum jubatum, Yucca filamentosa). Végül bemutatunk 2 taxonómiai nehézségek miatt adathiányos taxont is (Amaranthus blitum subsp. emarginatus, Azolla filiculoides).
Hivatkozások
Ardelean G., Karácsonyi K. 2002: Flora ş i fauna Vă ii Ierului (î nainte ş i după asanare). BION, Satu Mare, 675 pp.
Balogh L., Dancza I. 2008: Humulus japonicus, an emerging invader in Hungary. In: TokarskaGuzik B., Brock J. H., Brundu G., Child C. C., Daehler C., Pysek P. (eds): Plant Invasions: Human Perception, Ecological Impacts and Management. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 73–91.
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., pp. 61–92
Balogh L., Horváth Gy. 2003: A Buddleja davidii Franch. a Szigetközben. Kitaibelia 8(1): 185–186.
Bauer N. 1999: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 17: 21–35.
Bauer N. 2009: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról IV. Kitaibelia 14(1): 16–29.
Bauer N. 2019: Apró közlemények. 6. Spiraea crenata a Keleti-Bakonyban. Kitaibelia 24(2): 262–264.
Bánkúti K. 1994: Adatok Magyarország flórájához. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 19: 47–49.
Bede-Fazekas Á., Gerzson L. 2011: Évelő dísznövények kompendiuma. Assa-Divi Kft., Budapest, 104 pp.
Bernhardt, K-G., Laubhann, D., Kropf, M. 2008: Chorispora tenella, Diplotaxis erucoides und Capsella rubella (Brassicaceae) in Wien und Niederösterreich. Neilreichia 5: 211–216.
Blattner, F. R. 2006: Multiple intercontinental dispersals shaped the distribution area of Hordeum (Poaceae). New Phytologist 169(3): 603–614. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.2005.01610.x
Bodnár B. 1956: Adventív növények Budapest flórájában. Botanikai Közlemények 46: 307–308.
Bomble F. W., Jagel A. 2016: Papaver – Mohn-Arten in Nordrhein-Westfalen. Jahrbuch des Bochumer Botanischen Vereins 7: 237–266.
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definíciókra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., pp. 35–59.
Budai J. 1913: Ujabb adatok a Bükkhegység és dombvidéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 12: 315–327.
Celesti-Grapow L., Pretto F., Carli E., Blasi C. (eds) 2010: Flora vascolare alloctona e invasiva delle regioni d’Italia. Casa Editrice Università La Sapienza, Roma, 208 pp.
Chytrý M., Maskell L. C., Pino J., Pyšek P., Vilà M., Font X., Smart S. M. 2008: Habitat invasions by alien plants: a quantitative comparison among Mediterranean, subcontinental and oceanic regions of Europe. Journal of Applied Ecology 45: 448–458. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2007.01398.x
Clement E. J., Foster M. C. 1994: Alien plants of the British Isles. Botanical Society of the British Isles, London, 590 pp.
Colasante M. A. 2014: Iridaceae presenti in Italia. Sapienza Università Editrice, Roma, 415 pp.
Czúcz B. 2005: A budai Vár fásszárú adventív flórája. Kitaibelia 10(1): 73–87.
Csapody V. 1961: A Chorispora tenella (Pall.) DC. Magyarországon. Botanikai Közlemények 49: 266–267.
Csiky J., Baráth K., Csikyné R. É., Deme J., Wirth T., Zurdo J. A., Kovács D. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. Kitaibelia 23(2): 238–261. https://doi.org/10.17542/kit.23.238
Csiszár Á. (szerk.) 2012: Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 364 pp.
Csurhes S., Edwards R. 1998: Potential Environmental Weeds in Australia, Candidate Species for Preventative Control. The Director of the National Parks and Wildlife. Biodiversity Group, Environment Australia, Canberra, 202 pp.
Dancza I. 2011: Adatok a japán komló (Humulus japonicus Sieb. et Zucc.) hazai terjedéséhez. Növénytani Szakülések. Botanikai Közlemények 98(1–2): 174–175.
Davis P. H. (ed.) 1984: Flora of Turkey and the East Aegean Islands VIII. Edinburgh University Press, 632 pp.
Degen Á. 1902: Lepidium virginicum L. Magyarországban. Magyar Botanikai Lapok 1: 349–350.
Degen Á. 1912: Amarantus crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrac. Magyarországnak egy új behurcolt gyomja. Magyar Botanikai Lapok 11: 238–241.
Degen Á. 1932: Magyarországnak egy új gyomnövénye. Magyar Botanikai Lapok 31: 146–148.
Delucchi G. 1999: Sobre la presencia de Iris orientalis (Iridaceae) adventicio en la Argentina. Hickenia 3(15): 51–53.
Disckoré W. B., Kasperek G. 2010: Species of Cotoneaster (Rosaceae, Maloideae) indigenous to, naturalising or commonly cultivated in Central Europe. Willdenowia 40: 13–45. https://doi.org/10.3372/wi.40.40102
Dodd J. Randall R. P. 2002: Eradication of Kochia (Bassia scoparia (L.) A. J. Scott, Chenopodiaceae) in Western Australia. In: Thirteenth Australian Weeds Conference, pp. 300–303.
Dřevojan P. Letz D. R. 2016: Laskavec vykrojený (Amaranthus emarginatus) – nový druh květeny České republiky a poznámky k jeho výskytu na Slovensku, v Maďarsku a Rakousku. Zprávy České botanické společnosti 51: 189–209.
EPPO 2019: Humulus scandens (Lour.) Merr. EPPO Bulletin 49(2): 267–272. https://doi.org/10.1111/epp.12524
Essl F., Rabitsch W. (eds) 2002: Neobiota in Österreich. Umweltbundesamt GmbH, Wien, 432 pp.
Farkas S. 2009: Violaceae – Ibolyafélék családja. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 287–290.
Fehér A. S. 2012: Észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii agg.). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok
Magyarországon. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, pp. 219–224.
Fekete R., Mesterházy A., Valkó O., Molnár V. A. 2018: A hitchhiker from the beach: The spread of the maritime halophyte Cochlearia danica along salted continetal roads. Preslia 90(1): 23–37. https://doi.org/10.23855/preslia.2018.023
Fuentes N., Ugarte E., Kühn I., Klotz S. 2010: Alien plants in southern South America. A framework for evaluation and management of mutual risk of invasion between Chile and Argentina. Biological Invasions 12: 3227–3236. https://doi.org/10.1007/s10530-010-9716-9
Gottlieb-Tannenhain P. 1905: Studien über die Formen der Gattung Galanthus. Wien, 95 pp.
Gudžinskas Z., Taura L. 2020: New alien plant species recorded in South Lithuania. Botanica 26(2): 170–183. https://doi.org/10.2478/botlit-2020-0018
Haszonits Gy., Molnár Cs., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Tóth E., Gnotek P., Nagy J., Korda M., Reizing N., Jóna Z. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII. Kitaibelia 26(1): 85–88. https://doi.org/10.17542/kit.26.85
Howell C. J., Sawyer J. W. D. 2006: New Zealand naturalised vascular plant checklist. New Zealand Plant Conservation Network, Wellington, 60 pp.
Humphries C. J. 1980: Taeniatherum Nevski. In: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 205–206.
Jakab G. (szerk.) 2012: A Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. KMNPI, Szarvas, 413 pp.
Jasprica N., Milović M., Dolina K., Lasić A. 2017: Analyses of the flora of railway stations in the Mediterranean and sub-Mediterranean areas of Croatia and Bosnia and Herzegovina. Natura Croatica 26(2): 271–303. https://doi.org/10.20302/NC.2017.26.21
Jávorka S. 1925: Magyar Flóra. Stúdium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1929: Kitaibel herbáriuma II. Annales Musei nationalis Hungarici 26: 97–210.
Kalusová V., Čeplová N., Chytrý M., Danihelka J., Dřevojan P., Fajmon K., Hájek O., Kalníková V., Novák P., Řehořek V., Těšitel J., Tichý L., Wirth T., Lososová Z. 2019: Similar responses of native and alien floras in European cities to climate. Journal of Biogeography 46: 1406–1418. https://doi.org/10.1111/jbi.13591
Kästner, A. 2010: Chorispora tenella (Pall.) DC., Brassicaceae, Neubürger in der Flora von Sachsen-Anhalt. Mitt. Florist. Kart. Sachsen-Anhalt 15: 55-58.
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv I. ANPI, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Baranyai-Nagy A., Kerekes Sz., Király A., Korda M. 2009: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7: 3–31.
Király G., Hohla M., Süveges K., Hábenczyus A. A., Barina Z., Király A., Lukács B. A., Türke I. J., Takács A. 2019: Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia botanica hungarica 50(2): 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391
Király G., Király A. 2005: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez II. Kitaibelia 10(1): 88–103. (Megjelent 2006-ban)
Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Király G., Takács G. 2020: A magyar Fertő edényes flórája. Rence 3. A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród, 430 pp.
Kocián P., Ducháček M., Kúr P. 2018: Bodloplev hroznatý (Tragus racemosus) na dálnicích České republiky. Zprávy České Botanické Společnosti 53: 1–9.
Korda M., Schmidt D., Vidéki R., Haszonits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai G., Bartha D. 2017: A Gagea minima és a Dictamnus albus újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről. Kitaibelia 22(2): 304–316. https://doi.org/10.17542/kit.22.304
Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Botanikai Közlemények 89(1–2): 99–104.
Matus G., Aszalós R., Dorotovič Cs., Hanyicska M., Hűvös-Récsi A., Musicz L., Miglécz T., Papp M., Schmotzer A., Török P., Valkó O., Vojtkó A., Hartmann J., Takács A., Balogh R. 2019: Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Botanikai Közlemények 106(1): 71–112. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2019.106.1.71
Mészáros A., Simon P. 2003: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. Kitaibelia 8(1): 113–116.
Miller Ph. 1768: Gardeners Dictionary. 8th edition. London. sine pagina numerous.
Molnár Cs. 2019: A henye kunkor (Heliotropium supinum) jelentős állományai a Pentezugi Vadlóezervátumban (Hortobágy). Kitaibelia 24(1): 107–108. https://doi.org/10.17542/kit.24.106
Molnár Cs., Bauer N., Csathó A. I., Szigeti V., Schmidt D. 2020: Az Oenothera pycnocarpa Atk. et Bartl. Magyarországon, és kiegészítések néhány idegenhonos faj hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 107(2): 177–202. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.177
Molnár Cs., Beránek Á., Haszonits Gy., Pintér B., Korda M., Peregrim M., Nótári K., Malatinszky Á., Toldi M. 2019: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. Kitaibelia 24(1): 253–256. https://doi.org/10.17542/kit.24.253
Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. https://doi.org/10.17542/kit.22.122
Molnár Cs., Juhász M. 2016: Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R. Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez. Kitaibelia 21(2): 221–226. https://doi.org/10.17542/kit.21.221
Molnár Zs. 2008: A Duna–Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18–19. század fordulóján II: szikesek, lösz- és homokvidékek, legelők, sáncok, szántók és parlagok. Botanikai Közlemények 95(1–2): 39–63.
Mowat A. B., Walters S. M., Kadereit J. W. 1993: Papaver L. In: Tutin T. G., Burger N. A., Chater A. O., Edmondson J. R., Heywood V. H., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea I. 2nd edition. Cambridge University Press, pp. 297–301.
Németh F. 1989: Száras növények. In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.
Oprea A. 2005: Lista critică a plantelor vasculare din România. Editura Universităţii Alexandru Ioan Cuza, Iași, 668 pp.
Pénzes A. 1941: Ujabban terjedő Eragrostis- és Lepidium-fajról. Botanikai Közlemények 38: 179–180.
Pinke Gy., Czimber Gy., Pál R. 1999: A Chorispora tenella (Pall.) DC. a Szigetközben. Kitaibelia 4(2): 287–288.
Pinke Gy., Pál R. 2001: Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6(2): 381–400.
Polgár S. 1912: Győrmegye növényföldrajza és edényes növényeinek felsorolása. Magyar Botanikai Lapok 11: 308–338.
Polgár S. 1915: Az Amaranthus crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrac. újabb magyarországi termőhelyei. Magyar Botanikai Lapok 14: 277–278.
Polgár S. 1941: Győrmegye flórája. Flora Comitatus Jaurinensis. Botanikai Közlemények 38: 201–352.
Priszter Sz. 1960: Adventív gyomnövényeink terjedése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 37 pp.
Priszter Sz. 1961: Megjegyzések adventív növényeinkhez 4–6. Botanikai Közlemények 49: 115–121.
Priszter Sz. 1985: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 682 pp.
Priszter Sz. 1997: A magyar adventívflóra kutatása. Botanikai Közlemények 84(1–2): 25–32.
Protopopova V. V., Shevera M. V. 2019: Invasive species in the flora of Ukraine. I. The group of highly active species. (Протопопова B.B., Шевера M.B.: Інвазійні види у флорі України. І. Група високо активних видів.) GEO&BIO 17: 116–135. https://doi.org/10.15407/gb.2019.17.116
Randall R. P. 2017: A global compendium of weeds. 3rd edition. Perth, Australia, 3659 pp.
Ricciardi A., Iacarella J. C., Aldridge D. C., Blackburn T. M., Carlton J. T., Catford J. A., Dick J. T. A., Hulme Ph. E., Jeschke J. M., Liebhold A. M., Lockwood J. L., MacIsaac H. J., Meyerson L. A., Pyšek P., Richardson D. M., Ruiz G. M., Simberloff D., Vilà M., Wardle D. A. 2021: Four priority areas to advance invasion science in the face of rapid environmental change. Environmental Reviews 29: 119–141. http://doi.org/10.1139/er-2020-0088
Rigó A. 2019: Additions to the Distribution atlas of vascular plants of Hungary. Studia botanica hungarica 50(1):
–224. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.185
Rigó A, Barina Z. 2020: Methodology of the habitat classification of anthropogenic urban areas in Budapest (Hungary). Biologia Futura 71: 53–68. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00011-x
Rostański K., Rostański A., Gerold-Śmietańska I., Wąsowicz P. 2010: Evening-Primroses (Oenothera) occurring in Europe. W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Science, Katowice, Kraków, 157 pp.
Sallainé Kapocsi J., Jakab G., Csathó A. I., Penksza K., Tóth T. 2012: A Dél-Tiszántúl növényfajainak Vörös Listája. In: Jakab G. (szerk.) A Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. KMNPI, Szarvas, pp. 380–399.
Sanz-Elorza M., González Bernardo F., Gavilán Iglesias L. P. 2008: The alien flora of Castilia and León (Spain). Botanica Complutensis 32: 117–137.
Schmidt D. 2012: Bugás tövisperje (Tragus racemosus [L.] All.). In: Csiszár Á. (szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 334–339.
Schmidt D. 2015: Néhány érdekesebb növényfaj megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében. Kitaibelia 20(2): 303–304. https://doi.org/10.17542/kit.20.300
Schmidt D., Haszonits Gy. 2020: Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 25(2): 187–194. https://doi.org/10.17542/kit.25.187
Schmidt D., Lengyel A. 2008: Adatok a Pannonhalmi-dombság flórájának ismeretéhez. Flora Pannonica 6: 25–57.
Schmidt D., Mesterházy A., Csiky J. 2022: Lepidium oblongum (Brassicaceae) appeared on Hungarian railways: the beginning of a wider European conquest? Acta Botanica Croatica 81(1): 42-50. https://doi.org/10.37427/botcro-2021-030.
Schmotzer A., Takács A., Koscsó J. 2021: A newcomer from the east: naturalisation of Gypsophila perfoliata L. around the city of Miskolc (Northeast Hungary). Thaiszia 31(2): 171–194. https://doi.org/10.33542/TJB2021-2-02
Schoenenberger N., Röthlisberger J., Carraro G. 2014: La flora esotica del Cantone Ticino (Svizzera). Bollettino della Società ticinese di scienze naturali 102: 13–30.
Simon T. 2004: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok–virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Smejkal M. 1975: Galeobdolon argentatum sp. nova, ein neuer Vertreter der Kollektivart Galeobdolon luteum (Lamiaceae). Preslia 47: 241–248.
Solymosi P. 2008: Újabb adatok az észak-amerikai adventív Oxybaphus nyctagineus (Michx.) Sweet terjedésének ismeretéhez Pest megyében. Növényvédelem 44(12): 623–626.
Somlyay L. 2000: Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5(1): 47–52.
Somlyay L., Sennikov A. 2012: Two new alien Cotoneaster species naturalized in Hungary. Kitaibelia 17(1): 141.
Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 pp.
Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Soó R. 1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 723 pp.
Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 556 pp.
Sramkó G. 2009: Crassulaceae – Varjúhájfélék családja. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv I. ANPI, Jósvafő, pp. 193–195.
Sulyok J. 2010: Adatok az Upponyi-hegyhát északi részének flórájához. Kitaibelia 15(1–2): 133–144.
Süveges K., Takács A., Nagy T., Schmotzer A., Koscsó J. 2020: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II. Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík. Kitaibelia 25(2): 169–186. https://doi.org/10.17542/kit.25.169
Takács A., Süveges K., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs., Molnár V.A. 2015: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. Kitaibelia 20(1): 15–22. https://doi.org/10.17542/kit.20.15
Takács A., Wirth T., Schmotzer A. 2021: Amerikai ibolyák Magyarországon. In: Takács A., Sonkoly J. (szerk.) XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia. Program és összefoglalók. – Ökológiai Kutatóközpont & Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 36.
Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19(2): 275–294.
Takács A., Wirth T., Schmotzer A., Gulyás G., Jordán S., Süveges K., Vir ók V., Somlyay L. 2020: Cardamine occulta Hornem. Magyarországon, és a dísznövénykereskedelem más potyautasai. Kitaibelia 25(2): 195–214. https://doi.org/10.17542/kit.25.195
Terpó A., Zając M., Zając A. 1999: Provisional list of Hungarian archaeophytes. Thaiszia 9: 41–47.
Tuba Z., Szirmai O., Nagy J., Czóbel Sz., Cserhalmi D., Gál B., Szerdahelyi T., Marschall Z. 2009: The vascular flora list of the Hungarian Bodrogköz and its Characteristic features. Thaiszia 19 Suppl. 1: 153–223.
Virók V., Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó A. 2016: A Gömör–Tornai-karszt flórája. Enumeráció. ANP füzetek XIV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 922 pp.
Virók V., Farkas R., Gulyás G., Sramkó G. 2010: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. Kitaibelia 15: 73–84. (Megjelent 2011-ben)
Vöröss L. Zs. 1968: Domb- és hegyvidéki növények a Dráva-síkon és más florisztikai adatok. Botanikai Közlemények 55(3): 185–186.
Walter J., Dobeš Ch. 2004: Morphological characters, geographic distribution and ecology of neophytic Amaranthus blitum L. subsp. emarginatus in Austria. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 105B: 645–672.
Webb D. A. 1980: Commelina L. In: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge University Press, Cambridge, p. 117.
Webb D. A., Chater A. O. 1980: Iris L. In: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 87–92.
Wirth T. 2018: Kiegészítések az Euphorbia prostrata és az Euphorbia serpens hazai elterjedéséhez. Kitaibelia 23: 267–269.
Wirth T., Kovács D., Csiky J. 2020a: Adatok és kiegészítések a magyarországi adventív flóra kivadult, meghonosodott és potenciális inváziós fajainak ismeretéhez. Kitaibelia 25(2): 111–156. https://doi.org/10.17542/kit.25.111
Wirth T., Kovács D., Sebe K., Lengyel A., Csiky J. 2020b: Changes of 70 years in the nonnative and native flora of a Hungarian county seat (Pécs, Central Europe). Plant Biosystems 156(1): 24–35. https://doi.org/10.1080/11263504.2020.1829734
Woźniak-Chodacka M., Pliszko A. 2019: Nowe stanowisko Oenothera suaveolens (Onagraceae) na Wyżynie Śląskiej. Fragmenta Floristica et Geobotanica Polonica26(2): 396–399. https://doi.org/10.35535/ffgp-2019-0039
Wu S.-H., Hsieh C.-F., Rejmánek M. 2004: Catalogue of the naturalized flora of Taiwan. Taiwania 49(1): 16–31.
Xinqi C., Tamura M. N. 2000: 56. Ophiopogon Ker Gawler, Bot. Mag. 27: t. 1063. 1807, nom. cons. Flora of China 24: 252–261.
Xu H., Qiang S., Genovesi P., Ding H., Wu J., Meng L., Han Z., Miao J., Hu B., Guo J., Sun H., Huang C., Lei J., Le Z.,
Zhang X., He S., Wu Y., Zheng Z., Chen L., Jarošík V., Pyšek P. 2012: An inventory of invasive alien species in China. NeoBiota 15: 1–26. https://doi.org/10.3897/neobiota.15.3575
Zykova E. Yu. 2019: Alien flora of the Novosibirsk Region. (Зыкова, Е. Ю.: Адвентивная флора Новосибирской области.) Acta Biologica Sibirica 5(4): 127–140. https://doi.org/10.14258/abs.v5.i4.7147
Zsák Z. 1915: Megjegyzések az Amaranthus crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrac. magyarországi előfordulásához. Magyar Botanikai Lapok 14: 278–280.
http1 – Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2022: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu – Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet). (hozzáférés 2022. március–április)
http2 – WFO 2022: World Flora Online. Published on the Internet. www.worldfloraonline.org (korábban: www.theplantlist.org) (hozzáférés 2022. március–április)
http3 – Verloove F. 2022: Manual of the Alien Plants of Belgium. Botanic Garden Meise, Belgium. www.alienplantsbelgium.be (hozzáférés 2022. március–április)
http4 – Beth Chatto’s Plants & Gardens. https://www.bethchatto.co.uk/ (hozzáférés 2022. március–április)
