Sürgősségi osztályos megjelenés és az egészségértés kapcsolata

Az egészségügyi rendszerrel való elégedetlenség napjainkban egyre több szinten megjelenik. Ez összefüggésbe hozható, a magyar felnőtt lakosság felére jellemző korlátozott egészségértési szinttel, hiszen ennek hatása van az ellátórendszerre, a megelőzésre és az egészségfejlesztésre egyaránt.

  • Bánfai-Csonka Henrietta Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Egészségpedagógiai és Alapo-zó Sürgősségi Tanszék
  • Bánfai Bálint Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Egészségpedagógiai és Alapo-zó Sürgősségi Tanszék
  • Musch János Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Egészségpedagógiai és Alapo-zó Sürgősségi Tanszék
  • Derzsi-Horváth Martina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola
  • Betlehem József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Egészségpedagógiai és Alapo-zó Sürgősségi Tanszék
Kulcsszavak: egészségértés, sürgősségi betegellátás, elégedettség, szociodemográfiai összehasonlítás

Absztrakt

Bevezetés: Napjainkban egyre több gondot jelent az egészségügyi rendszerekben való kiigazodás és
az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekben a megfelelő döntések meghozatala. Hogy mindezt megkönnyíthessük, fontos tényezőként vizsgálnunk kell a lakosság egészségértési szintjét, hiszen nagymértékben befolyásolja az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan felmerülő kérdéseinket. Célunk volt felmérni: (1) a lakosok egészségértési szintjét, (2) a sürgősségi betegellátó rendszer igénybevételét,
(3) a vele való elégedettséget és (4) a triázs rendszerre vonatkozó tudásszintet, valamint (5) az ezek közötti kapcsolatot.

Módszertan: Kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív kutatás, melyben 186 résztvevő vett részt, akiket a Sellyei Egészségfejlesztési Iroda munkatársai segítségével és háziorvosok bevonásával (toborzásban való segédkezés) értünk el 2019. áprilisában és májusában.  A jelentkezők a kutatási tájékoztató elolvasása és a beleegyező nyilatkozat kitöltése után vehettek részt a kutatásban. Az adatokat egy saját szerkesztésű kérdőív segítségével vettük fel, mely tartalmazott szociodemográfiai, sürgősségi osztályos megjelenéssel, és az ellátással való elégedettséget mérő kérdéseket, valamint az egészségértés felmérésére alkalmas standardizált kérdőívet. Leíró statisztikai eljárásokat (átlag, szórás) használtunk a minta tulajdonságainak ismertetésére, és statisztikai számításokat (Pearson-féle korreláció, ANOVA és kétmintás t-próba) végeztünk az összefüggések vizsgálatára. Az adatokat SPSS 22.0 programmal rögzítettük és dolgoztuk fel. Az eredményeket p < 0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak.

Eredmények: A kutatásban való részvételi hajlandóság 75,8% volt. A megvalósult minta: 141 fő. Az
iskolai végzettség (p = 0,018), egészségügyi végzettség (p < 0,001),  a lakóhely típusa (p = 0,043), az egyéni gazdasági helyzet (p =  0,027) és gyermek jelenléte a családban (p = 0,015) szignifikáns összefüggést mutatott az összesített egészségértési szinttel. A megkérdezettek közül 69-en (48,9%) vettek igénybe sürgősségi betegellátó osztályon ellátást. A triázs jelentését a megkérdezettek 65,2%-a vélte úgy, hogy ismeri. A sürgősségi osztályon való megjelenéskor a betegek 46,5%-a esetén a betegosztályozás megtörtént 10 percen belül, azonban 27,6% esetén ez több, mint 30 percet vett igénybe. Összességében elmondható, hogy szinte minden kategóriában (kivétel a megelőzés alindex) a válaszadók közel 50%-a korlátozott egészségértési szinttel rendelkezik (összesített egészségértési index: 46,1%; egészségügyi rendszer alindex: 48,2%; megelőzési alindex: 33,3%; egészségfejlesztési alindex: 49,6%).  Vizsgálatunk során nem volt összefüggés a sürgősségi osztály igénybevétele és az egészségértés között.  A kutatásban résztvevők átlagosan elfogadható egészségértési szinttel rendelkeztek.

Következtetések: Vizsgálatunkban korábbi kutatásokhoz hasonló eredményeket kaptunk az egészségértés tekintetében, tehát a válaszadók közel fele problémás egészségértési szinttel rendelkezik és összefüggés volt kimutatható a szociodemográfiai adatok és az egészségértés között. Fontos kiemelni, hogy a betegek úgy gondolják, tisztában vannak a sürgősségi ellátás során használt triázs fogalmával, azonban a válaszokból nem ez derült ki. A rendszerrel kapcsolatos pontosabb információátadás igénye megjelenik. Az ellátás és információátadás szempontjából az elégedettség inkább pozitív értékeket mutatott.

Hivatkozások

Koltai, J.A., Kun E. A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban.Egészségfejlesztés. 2016;62:3-20. DOI: 10.24365/ef.v57i3.62

Sorensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J., et al. Health literacy and public health: a systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health. 2012;12:80. DOI: 10.1186/1471-2458-12-80

Sorensen, K., Pelikan, J.M., Rothlin, F., et al. Health literacy in Europe: comparative results of the European health literacy survey (HLS-EU). Eur J Public Health. 2015;25:1053-8. DOI: 10.1093/eurpub/ckv043.

Paiva, D., Silva, S., Severo, M., et al. Limited Health Literacy in Portugal assessed with the Newest Vital Sign. Acta Med Port. 2017; 30:861-869. DOI: 10.20344/amp.9135.

Mayberry, L.S., Schildcrout, J.S., Wallston, K.A., Goggins, K., Mixon, A.S., Rothman, R.L., et al. Health literacy and 1-year mortality: mechanisms of association in adults hospitalized for cardiovascular disease. Mayo Clin Proc. 2018;93:1728-38.

Jessup, R.L., Osborne, R.H., Beauchamp, A., et al. Differences in health literacy profiles of patients admitted to a public and a private hospital in Melbourne, Australia. BMC Health Serv Res. 2018;18:134. DOI: 10.1186/s12913-018-2921-4

Mahdizadeh, M., Solhi, M. Relationship between self-care behaviors and health literacy among elderly women in Iran, 2015. Electron Physician. 2018;10:6462-9. DOI: 10.19082/6462

N’Goran, A., Pasquier, J., Deruaz-Luyet, A., et al. Factors associated with health literacy in multimorbid patients in primary care: a cross-sectional study in Switzerland. BMJ Open. 2018;8:e018281. DOI: 10.1136/bmjopen-2017-018281

Todorovic, N., Jovic-Vranes, A., Djikanovic, B., et al. Health literacy: current status and challenges in the work of family doctors in Bosnia and Herzegovina. Int J Environ Res Public Health. 2019; 16(8): 1324. DOI: 10.3390/ijerph16081324

Paakkari, L., George, S. Ethical underpinnings for the development of health literacy in schools: ethical premises ('why'), orientations ('what') and tone ('how'). BMC Public Health. 2018;18:326. DOI: 10.1186/s12889-018-5224-0

Paakkari L, George S. Ethical underpinnings for the development of health literacy in schools: ethical premises ('why'), orientations ('what') and tone ('how'). BMC Public Health. 2018;18:326. DOI: 10.1186/s12889-018-5224-0

Seidel, G., Kaiser, B., Lander, J., et al. The hannover patient university: advanced mini-med school concept and evaluation results. Health Educ J. 2016;76:38-51. DOI:10.1177/0017896916647751

Pelican, M.J., Röthlin, F., Ganahl, K. Comparative report on health literacy in eight EU member states. The European health literacy survey HLS-EU. Maastricht, Netherlands: HLS-EU Consortium; 2012. DOI: 10.1093/eurpub/ckv043

Friis, K., Lasgaard, M., Rowlands, G., et al. Health literacy mediates the relationship between educational attainment and health behavior: a Danish population-based study. J Health Commun. 2016;21:54-60. DOI: 10.1080/10810730.2016.1201175.

Aaby, A., Friis, K., Christensen B, et al. Health literacy is associated with health behaviour and self-reported health: a large population-based study in individuals with cardiovascular disease. Eur J Prev Cardiol. 2017;24:1880-8. DOI: 10.1177/2047487317729538.

Merchant, R.M., Asch, D.A. Protecting the value of medical science in the age of social media and "fake news". JAMA. 2018;320:2415-6. DOI:10.1001/jama.2018.18416

Mahdizadeh, J., Valinejadi, A., Pooyesh, B., et al. Students' attitudes towards impact of the health department website on their health literacy in Semnan university of medical sciences. Electron Physician. 2018;10:6164-71. DOI: 10.19082/6164


Yonemoto, N., Kada, A., Yokoyama, H., et al. Public awareness of the need to call emergency medical services following the onset of acute myocardial infarction and associated factors in Japan. J Int Med Res. 2018;46:1747-55. DOI: 10.1177/0300060518757639.

Griffey, R.T., Kennedy, S.K., McGowan, L., et al. Is low health literacy associated with increased emergency department utilization and recidivism? Acad Emerg Med. 2014;21:1109-15. DOI: 10.1111/acem.12476

Cubaka, V.K., Schriver, M., Kayitare, J.B., et al. 'He should feel your pain': patient insights on patient-provider communication in Rwanda. Afr J Prim Health Care Fam Med. 2018;10:e1-11. DOI: 10.4102/phcfm.v10i1.1514

Radnai, B., Bánfai, B., Betlehem, J.A. mentőellátás és a kórházi sürgősségi ellátás értéklánc alapú elemzése Egészség-Akadémia. 2013;4(2):126-134.

Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM Egészségügyi szakmai irányelv - A sürgősségi betegellátás során végzett triázs feladatok végrehajtásáról Azonosító: 002076 Megjelenés dátuma: 2019. február 6. [Elérhető: https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index 2021. 03. 22. Pécs]

Bánfai-Csonka, H., Bánfai, B., Jeges, S., Gyebnár, B., Betlehem, J. Health literacy among participants from neighbourhoods with different socio-economic statuses in the southern region of Hungary: a pilot study. BMC Public Health 20, 1060 (2020). DOI: 10.1186/s12889-020-08959-0

Duplaga, M. Determinants and Consequences of Limited Health Literacy in Polish Society Int. J. Environ. Res. Public Health 2020, 17, 642; DOI:10.3390/ijerph17020642


Garcia-Codina, O., Juvinyà-Canal, D., Amil-Bujan, P., et al. Determinants of health literacy in the general population: results of the Catalan health survey. BMC Public Health (2019) 19:1122 DOI: 10.1186/s12889-019-7381-1

Levin-Zamir, D., Baron-Epel, O.B., Cohen, V., et al. The Association of Health Literacy with Health Behavior, Socioeconomic Indicators, and Self-Assessed Health From a National Adult Survey in Israel. Journal of Health Communication. 2016; (Suppl. 2.) 61-68 DOI: 10.1080/10810730.2016.1207115

Varga, B., Stromájer-Rácz, T., Bornemisza, Á., Lukács-Horváth, M., Csima, M. Az egészségműveltség és a terápiahűség felmérése magasvérnyomás-betegséggel élők körében, Egészségfejlesztés. 2021;62(1): 17-26. DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v62i1.618

Sántha, Á., Nagy, M., Erdei, R.J. The Health Literacy of Ethnic Hungarian Mothers in Eastern Europe, Italian Journal of Sociology of Education, 2020;12(3), 91-111. DOI: 10.14658/pupj-ijse-2020-3-5

Csima, M., Fináncz, J., Nyitrai, Á., Podráczky, J. Research on the health literacy of professionals working in early childhood education, Kontakt. 2018;20(4):356-362. doi: 10.1016/j.kontakt.2018.10.002
Megjelent
2021-05-10
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás