Az intervenciók hatásosságát vizsgáló Egészségműveltséget Mérő Calgaryi Charta Kérdőív magyar nyelvű validálása
Absztrakt
Összefoglaló
Bevezetés: A hazai lakosság jelentős részének egészségműveltsége elmarad a kívánatostól, ezért annak javítására intervenciók szükségesek. Ugyan több magyar nyelven validált kérdőívvel is mérhetjük az egészségműveltség szintjét, ám ezek egyike sem alkalmas kifejezetten az intervenciók hatásosságának mérésére. Ezért olyan, nemzetközi kutatásban is alkalmazott mérőeszköz validálását kívántuk magyar nyelven elvégezni, mely az egészségműveltség javítását célzó intervenciókban képes az egészségműveltség szintjében bekövetkezett változás mérésére. Ehhez irodalmi adatok alapján az „Egészségműveltséget Mérő Calgaryi Charta Kérdőív”-et (Calgary Charter on Health Literacy Scale) tartottuk megfelelőnek, mely angol és spanyol nyelven elérhető.
Módszertan: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk országos, reprezentatív mintán. Felmérésünkbe 18 éven felüli önkéntes válaszadókat vontunk be. Az adatfelvétel a Covid–19-világjárvány miatt számítógéppel segített telefonos kérdezés módszerével történt 2020 decemberében. Az adatok leíró elemzése, valamint a kérdőív megbízhatóságának és validitásának elemzése Cronbach-alfa, Spearman–Brown és korrigált item-totál korrelációs együtthatók és feltáró faktorelemzés segítségével történt.
Eredmények: Vizsgálatunk 1 152 fő részvételével zajlott, a válaszadók 47,5%-a férfi, 52,5%-a nő volt. A kitöltők 18,5%-a 18 és 34 év közötti, 52,7%-a 35 és 64 év közötti, illetve 28,8%-a 65 éves és annál idősebb volt. A kérdőív belső konzisztenciáját mérő Cronbach-alfa értéke (0,64) az elfogadhatóság határán mozog, a Spearman–Brown korrelációs együttható értéke (0,66) közepesként értelmezhető. A korrigált item-korrelációs vizsgálat eredményeként kapott korrelációs együtthatók értéke a teljes mintára vetítve magasabbak, mint az elfogadhatónak tekintett 0,3. A feltáró faktorelemzés eredménye szerint a mérőeszköz kérdései egy faktor köré rendeződnek.
Következtetések: A felmérésünk során kapott Cronbach-alfa értéke alacsonyabb, mint az eredeti kérdőívé (0,80), ennek oka azonban az adatfelvétel eltérő módjában is kereshető. Emiatt érdemesnek találjuk egy ismételt, személyes adatfelvétellel egybekötött vizsgálat elvégzését, melyhez jelen kutatás tapasztalatai is felhasználhatóak.
Hivatkozások
Berkman, N. D., Sheridan, S. L., Donahue, K. E., Halpern, D. J. és Crotty, K. (2011). Low health literacy and health outcomes: An updated systematic review. Annals of Internal Medicine, 155(2), 97–107. https://doi. org/10.7326/0003-4819-155-2-201107190-00005
Bíró, É., Szabó, P. és Kósa, K. (2022). A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége. Egészségfejlesztés, 63(3), 3–11. https://doi.org/10.24365/EF.8496
Chew, L. D., Bradley, K. A. és Boyko, E. J. (2004). Brief questions to identify patients with inadequate health literacy. Family Medicine, 36(8), 588–594.
Child, D. (2006). Essential factor analysis. (3rd ed.), Continuum.
Coleman, C., Kurtz-Rossi, S., McKinney, J., Pleasant, A., Rootman, I. és Shohet, L. (2009). The Calgary Charter on health literacy: Rationale and core principles for the development of health literacy curricula. The Center for Literacy of Quebec. http://www.centreforliteracy.qc.ca/sites/default/files/CFL_Calgary_Charter_2011.pdf
Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 57(3), 41−44. http://dx.doi. org/10.24365/ef.v57i3.68
Eichler, K., Wieser, S. és Brügger, U. (2009). The costs of limited health literacy: A systematic review. International Journal of Public Health, 54(5), 313–324. https://doi.org/10.1007/s00038-009-0058-2
Elbashir, M., ElHajj, M. S., Rainkie, D., Kheir, N., Hamou, F., Abdulrhim, S., Mahfouz, A., Alyafei, S. és Awaisu, A. (2023). Evaluation of health literacy levels and associated factors among patients with acute coronary syndrome and heart failure in Qatar. Patient Preference and Adherence, 17, 89–105. https://doi.org/10.2147/PPA.S385246
Haun, J., Noland Dodd, V., Varnes, J., Graham-Pole, J., Rienzo, B. és Donaldson, P. (2009). Testing a health literacy screening tool: Implications for utilization of a BRIEF health literacy indicator. Federal Practitioner, 26(12), 24–31. https://www.mdedge.com/fedprac/article/74355/testing-brief-health-literacy-screening-tool
Haun, J., Luther, S., Dodd, V. és Donaldson, P. (2012) Measurement variation across health literacy assessments: Implications for assessment selection in research and practice, Journal of Health Communication, 17(sup3), 141–159, https://doi.org/10.1080/10810730.2012.712615
Haun, J. N., Valerio, M. A., McCormack, L. A., Sørensen, K. és Paasche-Orlow, M. K. (2014). Health literacy measurement: An inventory and descriptive summary of 51 instruments. Journal of Health Communication, 19(sup2), 302–333. https://doi.org/10.1080/10810730.2014.936571
Hinkle, D. E., Wiersma, W. és Jurs, S. G. (2003). Applied statistics for the behavioral sciences. (5th ed.). Houghton Mifflin.
Koltai, J. és Kun, E. (2016). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, 57(3), 3–20. https://doi.org/10.24365/EF.V57I3.62
Koltai, J. és Kun, E. (2016). Az egészségértés gyakorlati mérése Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Orvosi Hetilap, 157(50), 2002–2006. https://doi.org/10.1556/650.2016.30563
Liu, C., Wang, D., Liu, C., Jiang, J., Wang, X., Chen, H., Ju, X. és Zhang, X. (2020). What is the meaning of health literacy? A systematic review and qualitative synthesis. Family Medicine and Community Health, 8(2), 351. https://doi.org/10.1136/FMCH-2020-000351
Mátyás, G., Vincze, F. és Bíró, É. (2021). Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán. Orvosi Hetilap, 162(39), 1579–1588. https://doi.org/10.1556/650.2021.32212
Morris, N. S., MacLean, C. D., Chew, L. D. és Littenberg, B. (2006). The Single Item Literacy Screener: Evaluation of a brief instrument to identify limited reading ability. BMC Family Practice, 7, 21. https://doi. org/10.1186/1471-2296-7-21
Náfrádi, L., Papp-Zipernovszky, O., Schulz, P. J. és Csabai, M. (2019). Measuring functional health literacy in hungary: Validation of S-TOFHLA and Chew screening questions. Central European Journal of Public Health, 27(4), 320–325. https://doi.org/10.21101/cejph.a4885
Nunnally, J. C. és Bernstein, I. H. (1994). Psychometric theory. (3rd ed.). McGraw-Hill.
Papp-Zipernovszky, O., Náfrádi, L., Schulz, P. J. és Csabai, M. (2016). „Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon. Orvosi Hetilap, 157(23), 905–915. https:// doi.org/10.1556/650.2016.30498
Pleasant, A., Maish, C., O’Leary, C. és Carmona, R. H. (2018). A theory-based self-report measure of health literacy: The Calgary Charter on Health Literacy scale. Methodological Innovations, 11(3). https://doi. org/10.1177/2059799118814394
Pleasant, A., Maish, C., O’Leary, C. és Carmona, R. H. (2019). Measuring health literacy in adults: An overview and discussion of current tools. International Handbook of Health Literacy: Research, practice and policy across the life-span. (p. 67.), Policy Press.
Pleasant, A., O’Leary, C. és Carmona, R. H. (2020). Using formative research to tailor a community intervention focused on the prevention of chronic disease. Evaluation and Program Planning, 78, 101716. https:// doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2019.101716
Simonds, S. K. (1974). Health education as social policy. Health Education Monographs, 2(1_suppl), 1–10. https://doi.org/10.1177/10901981740020S102
Sørensen, K., van den Broucke, S., Fullam, J., Doyle, G., Pelikan, J., Slonska, Z. és Brand, H. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health, 12(1), 1–13. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80
Sørensen, K., Van den Broucke, S., Pelikan, J. M., Fullam, J., Doyle, G., Slonska, Z., Kondilis, B., Stoffels, V., Osborne, R. H., Brand, H., & HLS-EU Consortium (2013). Measuring health literacy in populations: illuminating the design and development process of the European Health Literacy Survey Questionnaire (HLSEU-Q). BMC Public Health, 13, 948. https://doi.org/10.1186/1471-2458-13-948
Tavousi, M., Mohammadi, S., Sadighi, J., Zarei, F., Kermani, R. M., Rostami, R. és Montazeriid, A. (2022). Measuring health literacy: A systematic review and bibliometric analysis of instruments from 1993 to 2021. PLoS ONE, 17(7):e0271524. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0271524
Terwee, C. B., Bot, S. D. M., de Boer, M. R., van der Windt, D. A. W. M., Knol, D. L., Dekker, J., Bouter, L. M. és de Vet, H. C. W. (2007). Quality criteria were proposed for measurement properties of health status questionnaires. Journal of Clinical Epidemiology, 60(1), 34–42. https://doi.org/10.1016/j.jclinepi.2006.03.012
Thorndike, R. L. (1971). Reliability. In Lindquist, E. F. (Ed.), Educational measurement. (2nd ed.), (pp. 560–620.), American Council on Education.
U. S. Department of Health and Human Services. (2023). Health Literacy Tool Shed. https://healthliteracy. bu.edu/all
Weiss, B. D., Mays, M. Z., Martz, W., Castro, K. M., DeWalt, D. A., Pignone, M. P., Mockbee, J. és Hale, F. A. (2005). Quick assessment of literacy in primary care: The Newest Vital Sign. Annals of Family Medicine, 3(6), 514–522. https://doi.org/10.1370/afm.405
Copyright (c) 2023 Gabriella Mátyás, , Ferenc Vincze, , Éva Bíró,
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
