Szakmai lektorálási útmutató

A Szakmai lektorálási útmutató a lektorok számára ad szempontokat a beküldött anyag publikálásra alkalmasságával kapcsolatban, továbbá elősegíti a hatékony lektorálási folyamatot. A lektoroknak lehetőségük van a szerzőnek és a szerkesztőnek, valamint külön csak a szerkesztőnek megjegyzéseket tenni.

Az Eredeti közlemények rovatba írt kéziratok elbírálása titkosan történik. A szakbírálatra felkért szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg, amennyiben ez technikailag lehetséges. A szakbíráló – ha másképpen nem nyilatkozik – ismeretlen marad a szerző számára. Amennyiben a szakbírálóban felmerül, hogy nem tudja objektíven elbírálni a kéziratot, vagy bármilyen érdekütközés fennáll, akár a feltételezett szerzőkkel, akár a kutatással kapcsolatban, akkor köteles visszautasítani a felkérést.

A szakbírálónak törekednie kell a megfogalmazott észrevételek objektivitására és szakmai érvekkel, evidenciákkal való alátámasztására. Az adott problémával, kutatással kapcsolatban a szakbíráló véleménye természetesen eltérhet a szerzőétől, azonban az ebből származó véleményeket javasolt minden esetben tudományos eredményekkel alátámasztani, ezáltal is növelve az eltérő vélemény elfogadását és a közlemény szakmai színvonalát. A szakbíráló saját közleményére történő hivatkozást csak szakmailag feltétlen indokolt esetben kérhet. A bírálat legyen tárgyilagos, segítse a szerzőket a kézirat javításában és a megfogalmazás ne sértse a szerzőket. A szakbírálónak törekednie kell a bírálati határidő betartására.

Valamennyi szakbírálatra átadott kézirat bizalmas; azokat vagy azok tartalmát engedély nélkül harmadik féllel tilos megosztani. Ha bizonyos kérdések esetében felmerül egy harmadik fél bevonása, azt minden esetben egyeztetni kell a felelős szerkesztővel, aki erre szükség esetén engedélyt adhat. A szakbíráló nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről és a bírálata megírásához csak olyan módon alkalmazhat mesterséges intelligencia alapú technológiát, amely nem veszélyezteti a kéziratok, a bírálatok és a döntés-előkészítő anyagok bizalmas jellegét (részletesen ld. az Állásfoglalás a mesterséges intelligencia alapú technológiák használatáról c. útmutatóban írtakat). A szakbírálók a szakbírálat elkészítése előtt kötelesek nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a közlemény tárgyával, eredményével és következtetésével kapcsolatban semmilyen, a bírálatot befolyásoló elfogultságuk, érdekeltségük nem áll fenn. Amennyiben a közleménnyel kapcsolatban a szakbírálóban felmerül plágium vagy egyéb etikai vétség gyanúja, köteles azt haladéktalanul jelezni a folyóirat szerkesztőségének. A szakbírálat etikai vonatkozásában felmerülő kérdések esetében a COPE irányelve a mérvadó. A szakbírálat elkészítése előtt javasolt az Egészségfejlesztés által készített Útmutató a szerzőknek dokumentum megismerése. A közleményekkel kapcsolatos általános szempontként a Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals előírásai érvényesek. A szakbírálat a kézirat típusának megfelelő szakbírálati űrlap kitöltésével készíthető el. Ezek a szempontok a szerzők számára is elérhetők a Szerzői útmutató végén, illetve alább és az online bírálati felületen is megtalálhatók.

 

SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

KUTATÁS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, a hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik, azaz egy saját, máshol még nem közölt vizsgálat eredményéről számol be?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző a közlemény célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Az ismertetett vizsgálatban alkalmazott módszertan elegendően részletesen van bemutatva ahhoz, hogy a leírtak alapján más kutatók képesek lennének a vizsgálatot megismételni? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Elegendő részletességgel ismerteti az alkalmazott elemzési módszert?)

A vizsgálat tárgyát tekintve alkalmas adatgyűjtési és elemzési módszertant választott a szerző? (A vizsgálati adatok és a választott elemzési eljárások megfelelnek az elemzés céljára?)

Megfelelően mutatja be a szerző vizsgálata eredményei     t és az abból levont következtetéseit? (Ismerteti a szerző a vizsgálat korlátait? Összeveti korábban már közölt vizsgálati eredményekkel? Egyértelműen elkülönülnek a vizsgálat eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják a bemutatott eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közlemény szakirodalmi hivatkozásai megfelelőek? (A tárgyalt témához valamennyi lényeges szakirodalomra történik hivatkozás? Előfordul a témához nem kapcsolódó hivatkozás?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

ÁTTEKINTÉS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleményének célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

A közleményben szereplő módszertan megfelelően dokumentált, a leírtak alapján a keresés ellenőrizhető, más kutatók által esetleg megismételhető lenne? (Szerepel-e az, hogy milyen forrásokban és hogyan keresett, milyen kritériumok alapján választotta ki az áttekintett cikkeket, hogyan értékelte azokat?)

A témát tekintve alkalmas keresési és értékelési módszertant választott a szerző? (Megfelelő forrásokat, kulcsszavakat, időtávot, értékelési módszert választott? Megtalálta a témához kapcsolódó valamennyi fontos cikket?)

Megfelelően mutatja be a szerző áttekintése eredményét és a következtetéseit? (Egyértelműen elkülönülnek az áttekintés eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják az eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

AGORA SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közlemény     ének célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Megfelelően ismerteti a szerző a választott témával kapcsolatos véleményét? (A téma lényegi jellegzetességét bemutatja a szerző? Egyértelműen kiderül a szerző véleménye? Véleményét eléggé világosan indokolja? Bemutatja a szakterületen közismert, hasonló, vagy különböző véleményeket?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

STATISZTIKAI SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

Világosan meghatározta a szerző a kutatás célját? (Egyértelműen kiderül milyen új információt próbálnak megszerezni a kutatással?)

A kutatási célhoz illeszkedik a vizsgálati elrendezés (design)? (Vagyis ideális esetben az elvégzett vizsgálat választ adna a kutatási kérdésre?) 

Az adatgyűjtési eljárást és a statisztikai módszertant eléggé részletesen leírta ahhoz, hogy megismételhető legyen az elemzés? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Kevésbé elterjedt módszer alkalmazásakor megadott-e releváns szakirodalmi forrást?)

A vizsgálat tárgyát tekintve megfelelő adatokat és adatgyűjtési eljárást választott a szerző? (A vizsgálati adatok a kitűzött elemzési célnak megfelelően képviselik a vizsgálati populációt?)

A vizsgálat tárgyát és az adatokat tekintve alkalmas elemzési módszertant választott a szerző? (A választott mutatók, elemzési eljárások alkalmasak az elemzési cél elérésére? Fennálltak a választott elemzési eljárás alkalmazási feltételei?)

Megfelelően mutatja be a szerző az elemzés eredményeit? (A pontbecslések mellett megadja-e a bizonytalanság mértékét is? Tesztek alkalmazásakor megadja a p értékét, valamint az alkalmazott statisztikai eljárás esetén releváns értékeket, pl. t-érték, F-érték stb.?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok statisztikai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

A bemutatott eredményeket megfelelően értelmezi és azokból levonható következtetéseket fogalmaz meg a szerző? (Ismerteti a szerző az elemzés korlátait, pl. alacsony elemszám, nem reprezentatív minta?)