Results, problems and future tasks of palaeostress and fault-slip analyses in the Pannonian Basin: the Hungarian contribution

  • László Fodor MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport
Kulcsszavak: feszültségmező, vető, feszültségmeghatározás, forgás, kibillenés, Pannon-medence

Absztrakt

A Pannon-medencében a modern paleofeszültség-meghatározás és töréses szerkezetelemzés Françoise Bergerat, Jacques Geyssant and Claude Lepvrier munkájával 1982–1984-ben kezdődött. Miután F. Bergerat néhány magyar kutatónak megtanította a módszer terepi és laboratóriumi eszköztárát, a modern töréses szerkezetelemzés kiterjedt a Pannon-medence magyarországi részére, néhány azzal határos területre, és máig is tart. Ez a munka az elmúlt 35 év eredményeit, a meghatározott kainozoos feszültségmezőket, határaikat és meghatározási bizonytalanságaikat veszi számba, egyfajta tudománytörténeti nézőpontból. A kutatás során felállított szerkezetfejlődési modell egyre össze tettebb lett, és egyre több részletet ismertünk fel mind az Alcapa, mind a Tisza–Dacia tektonikai egységek deformáció-történetében. A paleomágneses és feszültségmező-adatok integrálásával igazoltuk, hogy a feszültség tengelyek és töréses elemek változása gyakran csak a kőzetblokkok függőleges tengely körüli forgásának köszönhető, és nem tükrözi a feszültség mező tényleges forgását. A billentéstteszttel, a deformált kőzetek új radiometrikus kormeghatáro zásával és a felszíni és felszín alatti adatok együttes felhasználásával a feszültségmező-fejlődés nagyon finom tagolása és az irány szerint azonos mezők felújulásának kimutatása vált lehetségessé. A finomított fejlődéstörténeti modell segítségével néhány fázisra igazolni lehetett a heterogén feszültségmező fellépését. Az eredmények ellenére a töréses fázisok számát, egy adott fázis pontos időzítését és maximális feszültségtengelyének térbeli változásait a jövőben is vizsgálnunk kell. A deformált anyag reológiai viselkedésének és a töréses deformáció fizikai paramétereinek megértése szintén jövőbeni kutatási feladat, amelyet a deformációs szalagok, a folyadékzárványok és izotópok vizsgálatán keresztül végezhetünk el abból a célból, hogy jobban megértsük a deformáció, süllyedéstörténet, diagenezis és folyadékáramlás kapcsolatát.

Megjelent
2019-10-02

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei