A Kárpát-medence legvastagabb és legteljesebb löszrétegsora: Az Udvari–2A fúrás szelvénye és kvarter rétegtani jelentősége

Absztrakt

Az Udvari–2A alapfúrás a Kárpát-medence középső részén, a Tolnai-Hegyháton mélyült. Részletes feldolgozása
alapvető rétegtani ismeretekkel szolgált a terület pannóniai utáni szárazföldi üledékképződéséről. A fúrás rétegtani
adatainak felhasználásával pontosabban felvázolható a terület pannóniai utáni ősföldrajzi viszonyai és fejlődéstörténete.
A fúrás nagy vastagságban harántolta a posztpannóniai Tengelici Formációt és ennek fedőjében a régió száraz térszíni
löszösszletének teljesnek tekinthető rétegsorát. A magnetosztratigráfiai korreláció alapján az Udvari–2A fúrásban feltárt
97 m vastag löszszelvény az eddig ismert legvastagabb és legteljesebb hazai szelvény, amely szerint a löszképződés
kezdete kb. 1.1 Ma-ra tehető. A löszösszleten belül mind a négy nagy képződési periódus üledékei elkülöníthetőek
voltak. Elvi rétegoszlopot közlünk a Paksi Lösz Formáció kifejlődéséről a délkelet-dunántúli adatok alapján, definiálva
és jellemezve litológiai egységeit. A formáció magas szintű ismeretessége lehetővé tette, hogy a délkelet-dunántúli
legteljesebb kifejlődést korreláljuk a tengeri oxigénizotóp skálával, ami lehetőséget teremt a globális korrelációra is.