A Geológiai Szilárdsági Index (GSI) magyarországi alkalmazhatósága

Absztrakt

A mérnökgeológiában a kőzetkörnyezet leírásának egyik — a nemzetközi gyakorlatban mindinkább használt —
módszere a Geológiai Szilárdsági Index (GSI), mely az elmúlt évtized alatt az egyik legjelentősebb kőzettest-értékelési mód
lett. A módszer segítségével közvetve számszerűsíthető, a mérnöki tervezésben felhasználható, kőzetfizikai adatokat
kapunk, amelyek alapján olyan fontos paraméterekre, mint a belső súrlódási szög, az alakváltozási modulus, a kohézió vagy
az egyirányú nyomószilárdság is tudunk következtetni. A módszert nagy szilárdságú, homogén kőzetekre dolgozták ki, de
ezt követően heterogén kőzettestekre is kiterjesztették. A GSI fejlődését és alkalmazhatóságának hazai vonatkozásait
(sziklafalak, munkagödrök, alagutak) is bemutatja a cikk. Magyarországi példaként a Budai Márga szerepel, amely részben
kemény kőzetként (pl. mészmárga) részben agyagos képződményként (pl. mállott agyagmárga) viselkedik és
kőzetmechanikai szempontból erősen heterogén kőzetösszletként értelmezhető. A cikkben bemutatott példák a BME
Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék utóbbi években elvégzett mérésein és kutatási eredményein alapulnak.