Magyarország geotermikus viszonyainak áttekintése

Absztrakt

Magyarország hőáramtérképét 2002-ben publikálták Európa Gotermikus Atlaszában és  Magyarország Geotermikus Adatbázisát 2005-ben frissítették utoljára. Azóta több geotermikus projekt is befejeződött, melyek keretében új hőmérsékletet mértek, vagy a kutatási területen korábban végzett mérések adatait szedték össze (TransEnergy (2010-13), Dráva Geotermikus projekt (2014), Paks-II (2016)), valamint az azóta mélyített kutatófúrásokban is mértek hőmérsékletet. Időszerűvé vált az adatbázis frissítése, és az adatok bemutatása hőáramtérkép, valamint hőmérséklettérképek formájában.

A hőáramot a kőzetek hővezetőképességének és a hőmérséklet-gradiensnek a szorzatával lehet kiszámolni Fourier első törvénye szerint. A kőzetek hővezetőképességét laboratóriumban fúrási magmintákon mérik. A hővezetőképességet és a fúrásokban mért hőmérsékleteket Magyarország Geotermikus Adatbázisában tároljuk.

2001 mélyfúrásban határoztuk meg a hőáramot a Bullard-plot módszer segítségével. A hőáram Magyarországon 30 mW/m² és 120 mW/m² között változik, az átlagos hőáram pedig 90 mW/m². A maximális értékek az ország D-i részén találhatók, míg a minimális értékek a karsztvíz beszivárgási területeken fordulnak elő. Az üledékes részmedencékben (pl. Makói-árok), ahol a neogén és negyedidőszaki üledékek vastagsága meghaladja az 5-7 km-t, a hőáram a medencére jellemző átlag alatt van, mert az üledékek még nem tudtak átmelegedni. Ezekben az üledékekben van az ország legnagyobb geotermikus rezervoárja, melyet tömbház-fűtésre és üvegház-fűtésre hasznosítanak. A magas hőárammal jellemzett eltemetett aljzat kiemelkedések (120 mW/m²) potenciális helyek mesterséges geotermikus rezervoárok (EGS) kialakítására.

500 m-ben, 1 km-ben, 2 km-ben és 3 km-ben kiszámoltuk a hőmérsékletet és térképeken ábrázoltuk. A hőáramhoz hasonlóan a hőmérsékletet is nagyban befolyásolják a felszín alatti vízáramlások.