A geotermikus energia kutatása és hasznosítása Magyarországon az elmúlt 150 év tükrében

Absztrakt

Jelen tanulmányban a 150 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmossal induló magyarországi geotermikus kutatások legfőbb eredményeit, illetve a hazai geotermikus szektor fejlődésének főbb lépéseit vázoljuk fel, megemlékezve a jeles elődökről. A tartalmi részt 4 időszakra osztottuk:

1.) A hőskor. A XIX.sz közepétől tart a rendszerváltásig. A leghosszabb időszakot fogja át, az első fúrásos hévízfeltárásoktól, a gyógy- és fürdő turizmus kiteljesedésén át a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának elterjedésig. Az az időszak, amikor a földtudomány kiváló hazai szakemberi, a nemzetközi trendek előtt járva, lehetővé tették a geotermikus energia széleskörű hasznosítását, megalapozták a magyar geotermika nemzetközi elismerését. Ezt a felívelés korszakának tekintjük, ezért egyben tárgyaljuk.

2.) A közel múlt. A rendszerváltást követő kezdeti lépések, melyek főleg fürdő fejlesztéseket és a geotermikus energia távhő célú fejlesztését jelentették. Ezek közül is kiemelkedik hódmezővásárhelyi, miskolci és győri geotermikus távhőrendszer. A hódmezővásárhelyi rendszer a komplex kaszkád hasznosítással és a homokkőbe történő sikeres és fenntartható visszasajtolási technológia alkalmazásával volt úttörő, míg a két utóbbi, 50 MW_th-ot meghaladó a beépített kapacitásával mutatott európai szinten is elismert példát. Ezen időszakban, a termálfürdő fejlesztéseknek és új fürdők nyitásának köszönhetően, a termálturizmus megduplázódott. Ez már a zenit korszaka, 2003-ban még Európai Geotermikus Kongresszust rendeztek Szegeden, de már nem Magyarország volt Európában a fejlődés motorja.

3.) A jelen projektek. Az éppen befejezett vagy még futó jelentősebb geotermikus projekteken keresztül bemutatjuk a geotermikus energia hasznosítás jelenlegi magyarországi állapotát. Európai Uniós csatlakozásunknak köszönhetően megnyílt a nemzetközi kutatási projekteben való részvétel lehetősége. Különösen a hazai egyetemek és kutatóhelyek – de civil szervezetek is – becsatlakozhattak az európai geotermikus kutatások főáramába. Az Európai Uniós források lehetővé tették a határon átnyúló kutatási projektek indítását, ennek köszönhetően a Kárpát-medence geotermikus viszonyait egységes szerkezetben, politikai határok nélkül lehet kutatni.

4.) A futó kutatások, jövőkép. Ismertetjük a hazai és a nemzetközi kutatásokhoz kapcsoló legújabb eredményeket és felvázoljuk a jövőbeni kutatási irányokat, lehetséges helyünket a nemzetközi geotermikus piacon. Bemutatjuk, hogy – alkalmas szakpolitikával, a geotermikus adottságaink ismeretében – milyen mértéket érhet el a geotermikus energia hasznosítása Magyarországon a közeli jövőben.

Az egyes időszakok határai nem élesek, inkább tematikusak, így egy adott időszakban olykor későbbi tanulmányt is megemlítünk. Tárgyalásuk során röviden utalunk a földtani, hidrogeológiai, geokémiai és geofizikai kapcsolódási pontokra, de ezeket részletesen nem tárgyaljuk, a Földtani Közlöny aktuális ünnepi és rákövetkező évjáratában erről önálló tanulmányokat olvashatnak.