A felső-perm Kővágószőlősi Formáció Bakonyai Tagozatának újraértékelése archív kavicseloszlási adatok alapján — A BAF–1 és a BAF–1A fúrások összehasonlításával
Absztrakt
A 20. század második felében a permi Kővágószőlősi Homokkő uránércesedésének köszönhetően a Nyugati-Mecsek térsége intenzív földtani kutatások célpontjává vált. Miután az 1980-as évek végén az uránércbányászatot beszüntették, a terület a ’90-es években került újra az érdeklődés középpontjába, elsősorban a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas, szintén permi Bodai Agyagkő Formáció kapcsán. Ezen kutatás érdekében mélyítették 2014-ben Bodától délnyugatra a BAF–1 és BAF–1A mélyfúrásokat, amelyek vékony kvarter és pannóniai rétegeket követően a Kővágószőlősi Homokkő legalsó, Bakonyai Tagozatát érintették. A fúrás 474,6 m-es mélységbenleállt a Kővágószőlősi Homokkőben, így nem érte el a Bodai Agyagkő Formációt. Bár ezt a tarka, durvaszemű, kavicsos, zömmel terresztriális homokkövet a Bakonyai Tagozatként azonosították, ez nem volt teljesen egyértelmű a riolit - kavicsok szinte teljes hiánya miatt, hiszen irodalmi adatok alapján a tagozat egyik jellemző törmelékanyaga a Gyűrűfűi Riolit. Legújabb tanulmányok ezt a főleg vörös színű, rosszul osztályozott kavicsos homokkövet a permi üledékes rétegsor tagjaként értelmezik, bár jura mikrofosszíliák is előkerültek a rétegsor szürke szakaszaiból. További szokatlan jelenség volt a törmelékanyagban azono sí tott karbonátkavicsok jelenléte. Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy a BAF–1 és BAF–1A fúrások valóban a Bakonyai Tagozatot érintették, olyan korábbi fúrások dokumentációival hasonlítottuk össze, amelyek biztosan megfúrták ezt a tagozatot. Ehhez 11, a MÉV (Mecseki Ércbányászati Vállalat) által az 1950-es és ’60-as években mélyített fúrás dokumentációját vizsgáltuk át, és számszerűsítettük az akkoriban Bakonyai Tagozatnak határozott rétegsor kavicsban gazdag szakaszainak kavicsstatisztikáját. Eredményeinket térképen ábrázoltuk sávdiagramok formájában, hogy könnyebben meghatározható legyen az egyes kavicstípusok területi eloszlása a tagozaton belül. Az archív adatok alapján látható, hogy a permi lehordási terület igen nagy litológiai változatosságot mutatott, ahol a törmelékanyag egy viszonylag kis területen is erősen polimikt jellegű. Ez arra enged következtetni, hogy a Bakonyai Tagozat nem jellemezhető egyetlen jól meghatározott kavicstípus-eloszlással. A BAF–1 és –1A fúrásokban a karbonátkavicsok jelenléte megkérdőjelezi a homokkő Bakonyai Tagozat mivoltát.
Hivatkozások
BARABÁSNÉ STUHL Á. 1980: Gálosfa 1. sz. fúrás földtani szelvénye 1:200 [Geological profile of the Gálosfa–1 bore hole 1:200]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, p. 6. (in Hungarian)
BARABÁS A. &BARABÁSNÉ STUHL Á. 1998: A Mecsek és környezete perm képződményeinek rétegtana. [The stratigraphy of the Permian formations of the Mecsek Mts. and its environment] — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (eds): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana [The stratigraphy of the geological formations of Hungary]. MOL Ltd. and Hungarian Geological Institute, Budapest, 517 p. (in Hungarian)
BODOR S. & SZAKMÁNY Gy. 2009: A felső-permi Cserdi Konglomerátum Formáció kavicsanyagának kőzettani és geokémiai vizsgálati eredményei (XV. szerkezetkutató fúrás, Ny-Mecsek) [The results of petrographic and geochemical investigations of the Upper Permian Cserdi Conglomerate Formation (Structure well XV, Western Mecsek Mts.)]. — Földtani Közlöny 139/4, 325–340.
FAZEKAS V. 1987: A mecseki perm és alsótriász korú törmelékes formációk ásványos összetétele [The mineralogical composition of the Permian and Lower Triassic clastic formation from the Mecsek Mts.]. — Földtani Közlöny 117/1, 11–30.
FÜLÖP J. 1994: Magyarország geológiája. Paleozoikum II. [The Geology of Hungary. Palaeozoic era II.]. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 444 p. (in Hungarian).
GÁRDONYI E. 1963: VI. szerkezeti fúrás földtani szelvénye 1:200 [Geological profile of structure well VI. 1:200]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 7 p. (in Hungarian).
GLÖCKNERNÉ ZS. 1965: Gorica–7 és –7/1. sz. fúrás földtani szelvénye 1:200 [Geological profile of the Gorica–7 and –7/1 bore hole 1:200]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 12 p. (in Hungarian).
GÖRÖG Á. & TÓTH E. 2015: Palinológiai vizsgálatok a BAF–1 és BAF–1/A magfúrások mintáiból [Palynological investiagton of samples from the BAF–1 and BAF–1/A drill cores]. — Laboratory report, Mecsekérc Ltd. data warehouse, 10 p. (in Hungarian).
GÖTZ A. 2015: Report on 10 drill core samples examined for palynostratigraphy. Laboratory report, Mecsekérc Ltd. data warehouse, 2 p.
GYALOG L. 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása [The legend of the geological maps and the short description of the stratigraphic units]. —Occassional Paper of the Hungarian Geological Institute 187, 171 p. (in Hungarian).
HAAS, J. & PÉRÓ, Cs. 2004: Mesozoic evolution of the Tisza Mega-unit. — International Journal of Earth Sciences 93/2, 297–313.
HÁMOS G., MÁTHÉ Z., KONRÁD GY., HALÁSZ A., SEBE K., BENEI B. & MAGYAR L. 2015: A BAF–1, –1A fúrások alaphegységi mag - anyagának litosztratigráfiai értékelése [The lithostratigraphical interpretation of the basement rocks of the BAF–1, –1A drill cores]. — Report, manuscript, Mecsekérc Ltd. data warehouse, 50 p., RHK-N-010/15. (in Hungarian).
HETÉNYI J. 1980: A 4730 sz. fúrás földtani szelvénye 1:200 [Geological profile of bore hole 4730 1:200]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 6 p. (in Hungarian).
KÁLLAI A. 1958a: Földtani napló a 7004 számú fúrásról [Geological report on the bore hole 7004]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 20 p. (in Hungarian).
KÁLLAI A. 1958b: Földtani napló a 9101számú fúrásról [Geological report on the bore hole 9101]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 10 p. (in Hungarian).
KÁLLAIA. 1959: Földtani napló a 9108 számú fúrásról [Geological report on the bore hole 9108]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 14 p. (in Hungarian).
KIS D. 1980: A 4729 sz. fúrás földtani szelvénye 1:200 [Geological profile of bore hole 4730 1:200]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 1 p. (in Hungarian).
KONRÁD GY. & SEBE K. 2010: Fiatal tektonikai jelenségek új észlelései a Nyugati-Mecsekben és környezetében [New details of young tectonic phenomena in the Western Mecsek Mts. and their surroundings]. — Földtani Közlöny 140/2, 135–162. (in Hungarian with English abstract).
KONRÁD GY., BARABÁS A. & SEBE K. 2011: Javaslat és kiegészítés a Tiszai-főegység permi képződményeinek litosztratigráfiájához [Recommendation and supplement for the lithostratigraphy of Permianformations of the Tisza Unit]. — Manuscript, University of Pécs, Department of Geology and Meteorology, 6 p. (in Hungarian).
RÓZSÁS F. 1975: VII. szerkezeti fúrás szöveges földtani dokumentáció [Geological prose documentations of structure well VII.]. — Mecsekérc Ltd. data warehouse, 165 p. (in Hungarian).
SÁMSON M. (ed.), HÁMOS G., MÁTHÉ Z., MÉSZÁROS A., VÁGÓ Z. , BERNÁTH Gy.,GÄRTNER D., PROHÁSZKA A., ANDRÁSSY M., KORPAI F., KONRÁD Gy., HALÁSZ A., SEBE K., KOVÁCS L., RÁTKAI O., SOMODI G., ZIERKELBACH-KOVÁCS B., ÁCS P., FEDOR F., HORVÁTH J. & KORONCZ P. J. 2015: BAF–1, –1A fúrások dokumentáló és értékelő jelentése [The documenting and evaluating report of BAF–1, –1A drill cores]. — Manuscript. Mecsekérc Ltd. Archives, RHK-N-003/15. (in Hungarian).
WÉBER B. 1985: Paleogén rétegek Szigetvár környékén. [Palaeogene strata in the vicinity of Szigetvár]. — Földtani Közlöny 115/1, 1–21. (in Hungarian).
