A felszín alatti vízáramlás modellezése Budapest tágabb területén

  • Poyanmehr Zahra poyan@freemail.hu
Kulcsszavak: koncepciónális modell, karszt rendszer, termálvíz, zonebudget

Absztrakt

A tanulmány célja, a budapesti karsztos hévizekre készült számos hidrogeológiai, hidraulikai mérés és értékelés alapján a felszín alatti áramlási útvonalak jellemzésére egy elfogadható, kalibrált stacionáris állapotú modellt készíteni. A terület áramlási modelljében leegyszerűsítve két külön víztartó modellréteget — talajvíztartó és karsztvíztartó — határoztunk meg, mely a két víztartó modellréteg között vastag, rossz vízvezető, paleogén–neogén komplex réteg helyezkedik el. Így elkülönül a mély áramlású karsztvízrendszer a sekély vízáramlási (talajvíz)-rendszertől. A hévízrendszer áramlási viszonyainak tisztázása, a vízszintekre és a vízhozamokra kalibrált értékelése megtörtént. Az elvégzett értékelések alapján tisztázott a terület karsztrendszerében kialakuló áramkép, tehát a betáplálási, meg csapolási és vízháztartási viszonyok. A munka elkészítéséhez a Visual Modflow Pro program került alkal mazásra.

Hivatkozások

ALFÖLDI L., BÉLTEKEY L., BÖCKER T., HORVÁTH J., KESSLER H, KORIM K, ORAVECZ J. & SZALONTAI G. 1968: Budapest hévizei. — VITUKI kiadvány, Budapest, 365 p.
ALFÖLDI L. 1979: Budapesti hévizek — Thermal waters of Budapest. — VITUKI Közlemények–Proceedings 20, Budapest, 102 p.
ALFÖLDI L. 1981: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje. — Hidrológiai Közlöny 1981/9, 7 p.
CSEPREGI A. 2007: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. – In: ALFÖLDI L. & KAPOLYI L. (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet kiadványa, Budapest, 103–113.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI J. & CSOMA É. A. 2008a: Characteristics of discharge at Rose and Gellért Hills, Budapest, Hungary. — Central European Geology 51/3, 267–281.
ERŐSS, A., CSOMA, É. A. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2008b: The effects of mixed hydrothermal and meteoric fluids on karst reservoir development, Buda Thermal Karst, Hungary. — In: SASOWSKY, I. D., FEAZEL, C. T., MYLORIE, J. E., PALMER A. N. & PALMER, M. V. (eds): Karst from recent to reservoirs. Special Publication 14, Karst Waters Institute, Leesburg, Virginia, USA, 57–63.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI ,J., SURBECK, H., HORVÁTH, Á., GOLDSCHEIDER, N. & CSOMAA. É. 2012, Radionuclides as natural tracers for the characterization of fluids in regional discharge areas, Buda Thermal Karst, Hungary. — Journal of Hydrology 426–427, 124–137.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budaihegységben.
A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 139–305.
GÖLZ B. 1982: A Dunántúli-középhegység forrásainak természetes hőteljesítménye. — Földrajzi Értesítő 31, 427–447.
GYALOG L., BUDAI T., CHIKÁN G., IVANCSICS J., KAISER M., KOROKNAI B., KOVÁCS S., MAIGUT V., PELIKÁN P., SIKHEGYI F. & TURCZI G.
2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez 1:100 000, Commentary to Geological Map of Hungary, 1:00 000 (In Hungarian). — Magyar Állami Földtani Intézet, 189 p.
HAAS J.,1988: A Dunántúli-középhegység felsőtriász karbonátos kőzeteinek fácies elemzése a Lofer-ciklusok jellegei alapján. — Földtani Közlöny 118, 10–108.
HAAS J. 1994: Magyarország földtana. Mezozoikum. — Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 119 p.
HEINEMANN Z. & SZILÁGYI G. 1977: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-rendszerének szimulációja. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 110/11, 750–758.
KELE S., SCHEUER GY., DEMÉNY A., CHUAN-COU SHEN & HONG-WEI CHIANG 2011: A Rózsadomb (Budapest) édesvízi mészköveinek UTh- sorozatos kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálata. — Földtani Közlöny 141/3, 293–312.
KORPÁS. L. 1981: Oligocene – Lower Miocene formations of the Transdanubian Central Mountains in Hungary. — MÁFI Évkönyv 64, 140 p.
KORPÁS, L. 1998: Paleokarszt studies in Hungary. — Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 139 p.
KOVÁCS J. & MÜLLER P. 1980: A Budai-hegység hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai. — Karszt és Barlang 1980/2, 93–98.
KOVÁCS GY., ÁDÁM O., BEKE I., BÖCKER T., EGERSZEGI GY., HEINEMANN Z., HORVÁTH J., OTTLIK P., SCHMIEDER A., SZEBÉNYI L. &
SZILÁGYI G. 1979: A Dunántuli bányászat karsztvízszint- sülyesztése és a termálvíz ellátás kérdései. — Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 101 p.
LORBERER Á. 1984: Budapest környékének geotermikus térképe. M=1:100 000. — VITUKI, Budapest.
LORBERER Á. 2001: A Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképe ÉK-i rész (mBf). M= 1:200 000. — VITUKI, Budapest.
LORBERER Á.& IZÁPY-WEHOVSZKY E. 1992: Map of the karstwater-table of the Transdanubian Range. Scale 1:200,000. ( in Hungarian) — Vízgazdálkodási Tudományos Központ Vízrajzi Intézete, Budapest.
MAGYARI Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásaik a Budai-hegységben. — PhD Thesis, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 288 p.
MINDSZENTY A. (szerk.) 2013: Földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”). — Budapest, ELTE – Eötvös Kiadó, 311 p.
SÁRVÁRY I. 1995: A budapesti termálkarszt kitermelhető vízkészleteinek felülvizsgálata. — Hidrológiai Közlöny 75/2, 87–93.
SCHAFARZIK F. 1928: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. — Hidrológiai Közlöny 1, 9–14.
VENDEL M. & KISHÁZI P. 1964: Összefüggések melegforrások és karsztvizek között a Dunántúli-középhegységben megfigyelt viszonyok alapján. — MTA Műszaki Tud. Oszt. Közleménye 32, 393–417, 33, 205–234.
WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest, 76 p.
Megjelent
2016-03-01
Rovat
Értekezés