Cenozoic formations of the Strázsa Hill at Zsámbék and its surroundings
Abstract
In the course of the geological mapping in the Zsámbék Basin, the Cenozoic succession – exposed in the quarry of the Strázsa Hill – was accurately documented. Moreover, analyses of palaeontological, stratigraphic and tectonic data were also conducted. The Middle Triassic dolomite is overlain by a relatively thin middle–upper Miocene succession of discontinuous appearance; its lower section is made up of fine-grained siliciclastic deposits (silt–medium grained sand) and carbonates of late Badenian (late Langhian–early Serravallian) age. The freshwater limestone, unconformably overlying the latter, is considered as the basal formation of the upper Miocene (Pannonian) succession of the Zsámbék Basin. The Pannonian succession characterised by considerable thickness and areal extent in the Zsámbék Basin is missing due to denudation, and the algae-bearing freshwater limestone is directly overlain by an alluvial–proluvial succession of Pleistocene age. Based on the analysis of sedimentological characteristics and the study of fossils the Neogene sedimentary environment shows particular features in many respects. At the beginning of the late Badenian sedimentation took place in a protected, coastal, lower salinity lagoon behind the palaeomorphologic ridge (island or peninsula) located along the Vértessomló–Nagykovácsi Zone. The lagoon received a large amount of sediment influx of fine-grained clastic deposits. Simultaneously, on the southern side of the island a rocky shore (characterised by abrasion) could be reconstructed. We detected freshwater influx during the late Badenian. In the Sarmatian it became restricted and at the beginning of the late Miocene a lacustrine environment came into being. During the Neogene–Quaternary structural evolution of the Vértessomló–Nagykovácsi Zone of W–E strike, several phases could have been identified. The earliest one among them is the small-scale thrusting of the Triassic dolomite over the middle Miocene succession, which can be coeval with the deposition of the late Badenian siliciclastic succession. The activity of the tectonic zone in the Sarmatian is indicated by the extremely thin occurrence and unconformable setting of the succession. The next structural phase is indicated by lateral striae observed on the Pannonian freshwater limestone; this phase corresponds to D11 transpressional deformation phase identified in the Gerecse. Uplift occurring in the course of the youngest deformation process of the tectonic zone resulted in the denudation of the Pannonian succession. This process may have been taken place during the Pliocene–early Pleistocene.
References
ANGELIER, J. 1990: Inversion of field data in fault tectonics to obtain the regionalstress III: A new rapid direct inversion method by analytical means. – Geophysical Journal International 103, 363–376 https://doi.org/10.1111/j.1365-246x.1990.tb01777.x
BADA G. 1994: A paleofeszültségtér fejlődése a Gerecse hegység és kelet-délkeleti előterének területén, szakdolgozat — ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest, 137 p.
BAKONY I., NÉMETH A., PARTÉNYI Z., PEREGI ZS. 1977: A Dunántúli-középhegység földtani térképe, 20 000-es sorozat, Zsámbék. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár.
BÁLDI T. 1966: Jelentés a Felsőörs puszta 22. sz. mélyfúrás felsőoligocén makrofauna vizsgálatáról. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár.
BÁLDI, K. 2006: Paleooceanography and climate of the Badenian (Middle Miocene, 16.4–13.Ma) in the Central Paratethys based on foraminifera and stable isotope (d18O and d13C evidence). – International Journal of Earth Sciences (Geol. Rundschau) 95, pp. 119–142. https://doi.org/10.1007/s00531-005-0019-9
BALLA, Z. & DUDKO, A. 1989: Large-scale Tertiary strike-slip displacements recorded in the structure of the Transdanubian Range. — Geophysical Transactions 35/1–2, 3–63.
BERNHARDT B. & INCZE SZ. 1998: Az Északkelet-Dunántúl oligocén képződményeinek litosztratigráfiai tagolása. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Geokomplex Kft., Miskolc, J 502, 50 p.
BETZLER, CH. & SCHMITZ, ST. 1997: First record of Borelis melo and Dendritina sp. in the Messinian of SE Spain (Cabo de Gata, Province Almeria). - Palaeontologische Zeitschrift 71.3-4 (1997): 211-216. https://doi.org/10.1007/bf02988489
BUDAI T. 2004: Középső-triász medencefáciesek és vulkanitok a Zsámbéki-medencében. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, pp. 189–194.
BUDAI T., FODOR L. (szerk.), CSÁSZÁR G., CSILLAG G., GÁL N., KERCSMÁR ZS. KORDOS L., PÁLFALVI S., SELMECZI I. 2008: A Vértes hegység földtana. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000). – Földtani Intézet kiadványa, Magyarország tájegységi térképsorozata, 368 p.
BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbéki-medence triász aljzatából – szerkezetföldtani következtetések. – Földtani Közlöny 145 (3), 247–257. https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/134
CORNÉE, J.–J., MOISETTE, P., SAINT MARTIN, J.–P., DULAI, A., TÓTH, E., GÖRÖG, Á., KÁZMÉR, M., & MÜLLER, P., 2009. Marine carbonate systems in the Sarmatian of the Central Paratethys: the Zsámbék Basin of Hungary. Sedimentology 56, pp. 1728–1750. https://doi.org/10.1111/j.1365-3091.2009.01055.x
CSÁSZÁR G., HAAS J. & JOCHÁNÉ EDELÉNYI E. 1978: A Dunántúli-középhegység bauxitföldtani térképe, M=1:100 000. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.
CSILLAG G. & SZTANÓ O. 2015: Felső-miocén. In: KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., CSILLAG G., SELMECZI I., SZTANÓ O.: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1: 500 000). – Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, pp. 42–46.
DUNKL, I., FARICS, É., JÓZSA, S., LUKÁCS, R., HAAS, J., BUDAI, T. 2019: Traces of Carnian volcanic activity in the Transdanubian Range, Hungary. – International Journal of Earth Sciences 108/5, 1451–1466., https://doi.org/10.1007/s00531-019-01714-wdoi.10.1007/s00531-019-01714-w
FARICS É. 2018: A karni vulkanizmus nyomai a Dunántúli-középhegységben és a vulkanitok törmeléke a Budai-hegység eocén bázisképződményében. – Kézirat, PhD disszertáció, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 172 p.
FERENCZI I. 1923: A tinnyevidéki harmadkori medencerészlet földtani viszonyai. (Jelentés az 1919–20. évi felvételi munkákról.) – Földtani Intézet Évi Jelentése 1920–23, 40–49.
FODOR L. & BÍRÓ I. 2004: Eocén sziklás tengerpart a Vértessomlói kréta rátolódás mentén (Szarvas-kút, Vértes). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002, pp. 153–62.
FODOR L., BÍRÓ I., ALBERT G. & LANTOS Z. (2005): New structural observatoins along the Vértessomló Line and implications for structural evolution of the Transdanubian Range (western Hungary). — Geolines 19, pp.38–40.
FODOR L. 2008. Szerkezetföldtan. – In: Budai T., Fodor L. szerk. 2008: A Vértes hegység földtana Magyarország tájegységei térképsorozata. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 145–202.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budaihegységben. A Budai vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 129–305.
FODOR L., LELKES GY., MÜLLER P. & PALOTÁS K. 2000: Előzetes jelentés a Budai hg.–Gerecse hg.–Vértes hg. közötti terület badeni és szarmata ősfödrajzi, szin- és poszttektonikai viszonyairól. — Kézirat. Magyar Állami Földtani Intézet, 19 p.
FODOR L., KERCSMÁR ZS. & KÖVÉR SZ. 2018: A Gerecse szerkezete és deformációs fázisai. – In: Budai szerk.: A Gerecse hegység földtana, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat kiadványa, Budapest, pp. 169–207.
GIDAI L. 1979: Az eocén kőszén kutatási lehetőségei a Mány–Zsámbék közötti területen. – Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 112 (4), pp. 268–271.
GÖRÖG, Á. 1992: Sarmatian foraminifera fauna of the Zsámbék Basin, Hungary. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eotvos Nominatae, Sectio Geologica 29, pp. 31–153.
GROSS, M. 2002: Mittelmiozäne Ostracoden aus dem Wiener Becken (Badenium/Sarmatium, Österreich)/Middle Miocene Ostracods from the Vienna Basin (Badenian/Sarmatian, Austria) —Nat. Fak.Karl-Franzens -Universitat Graz, Janner 2002, pp. 1-149.
GYALOG L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, 171 p.
GYALOG L., BUDAI T. (szerk.) 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002, pp. 195–232.
HALAVÁTS GY. 1892: A herczeghalmi artézi kút. – Földtani Közlöny 22/5–6, 163–169.
HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODORL. & KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500000. (Pre-Cenozoicgeological map of Hungary, 1:500000.)— A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. (In Hungarian and in English)
HANTKEN M. 1861: Geologiai tanulmányok Buda s Tata között. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 1, 213–278.
HANTKEN M. 1865: Az Új-szőny–pesti Duna s az Új-szőny–Fehérvár–budai vasút befogta területnek földtani leírása. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 3, 384–444.
JÁMBOR Á. 1967: Adatok a Zsámbéki- és a Mányi-medence Neogénjének ismeretéhez. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest.
JÁMBOR Á. 1969: A Budapest környéki neogén képződmények ősföldrajzi vizsgálata. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1967-ről, 135–142.
JÁMBOR Á. 1975a: A budajenői Bő–2. sz. fúrás kvarter és neogén képződményeinek rétegsora. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
JÁMBOR Á. 1975b: A Zsámbéki-medencei szarmata kénelőfordulás kutatási terve. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.5294, 63 p.
JÁMBOR Á. 1976: Üledékes kéntelep a Zsámbéki-medence szarmata sorozatában. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1974-ről, 301–306.
JÁMBOR Á. 1977: A mányi-medence neogén képződményei felépítésének vázlata. – Földtani Kutatás 20, (4), pp. 25–27.
JÁMBOR Á. 1978: Új elképzelések a magyarországi neogén tengerek vizének sótartalom-változásairól. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, pp. 261–265.
JÁMBOR Á. 1980a: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 62, 259 p.
JÁMBOR Á. 1980b: Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. – Földtani Közlöny 110 (3–4), pp. 498–511.
JÁMBOR Á. 1980c: A zsámbéki 1: 20 000-es térképlap oligocén, neogén és kvarter képződményeinek földtani jellemzése. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
JÁMBOR Á. 1988: A magyarországi pannóniai (s.l.) képződmények geológiája. – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 52 p.
JÁMBOR Á. 1996a: Perbáli Formáció. In: Gyalog L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, p. 82.
JÁMBOR Á. 1996b: Zsámbéki Márga Formáció. In: Gyalog L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, pp. 75–76.
JÁMBOR Á., KÓKAY J., LELKES GY., SELMECZI I., SZEGŐ É. 2003: A Mányi-medence neogénjének újabb vizsgálati eredményei. – 6. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2003. május 8–10, Zirc. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp. 15–16.
JASKÓ S. 1943a: Adatok a Bicskei neogén öböl földtani ismeretéhez – A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1939–40-ről (I), pp. 335–359.
JASKÓ S. 1943b: A Bicskei-öböl fejlődéstörténete, hegyszerkezete és fúrásai. – Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet Vitaüléseinek Munkálatairól. A Magyar Királyi Földtani Intézet 1943. Évi Jelentésének Függeléke 5, pp. 254–302.
KERCSMÁR Zs. 2004: A tatabányai vöröskalcittelérek szerkezetföldtani jelentősége. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, 163–174.
KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., CSILLAG G., SELMECZI I., SZTANÓ O. 2015: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó „Magyarország felszíni földtani térképéhez” (1:500 000). — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 62 p.
KÓKAY J. 1989: A mány-zsámbéki terület badeni és szarmata képződményei. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T15021, 27 p.
LIFFA A. 1905: Agrogeológiai jegyzetek Tinnye és Perbál vidékéről. – A Földtani Intézet Évi Jelentése 1904, pp. 227–251.
MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. –Geolitera, Szeged, 140 p.
MAGYAR I., SZTANÓ O., CSILLAG G., KERCSMÁR ZS., KATONA L., LANTOS Z., BARTHA I.R. & FODOR L. 2017: A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet (Pannonian molluscs and their localities in the Gerecse Hills, Transdanubian Range). — Földtani Közlöny 147(2), pp. 149–176. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.2.149
MAROS GY. 1988: A Vértes hegységi Vitány-vár környékének tektonikai elemzése. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, 295–310.
MEISCH, CL. 2000: Freshwater Ostracoda of Western and Central Europe. - Spektrum Akademischer Verlag, p. 522.
MURRAY, J.W. 1973: Distribution and ecology of living benthonic Foraminiferids. – Heinemann, p. 274, (London)
ORAVECZ J. & HAAS J. 1980: Előzetes jelentés a Zsámbék Zs–14. sz. alapfúrás vizsgálatáról. — Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, l.sz.: T1656/29.
PALOTÁS K. 2014: A szarmata üledékképződés vizsgálata a Budai-hegységben és környékén. – Kézirat. PhD Értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar
PALOTÁS, K., SELMECZI, I., SZUROMI-KORECZ, A., SZABADOS-SALLAY, E., BERECZKI, L. & BABINSZKI, E. 2019: Too salty? Too deep? This is also Sarmatian! (Some new data from the wide range of sedimentary environments in the Central Paratethys, Hungary). – 16th Bathurst Meeting of Carbonate Sedimentologists, Palma de Mallorca 5–12 July 2019. Abstract Volume, Talks, Theme 1: Carbonate Platforms. Carbonate Factories, Depositional Environments, Architecture and Modeling, T-1 to T-9, p. 30.
PARTÉNYI Z., RADICS L. (szerk.), BAKONY I., NÉMETH A., PEREGI ZS. 1979: Földtani alapadatok a zsámbéki 1. 20 000-es térképlaphoz. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
RAVASZ CS. 1978: A budajenői kéntartalmú miocén evaporitok ásványkőzettani vizsgálata. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, pp. 177–188.
RAVASZ, CS. & SOLTI, G. 1980: Sulphur-, gypsum- and alginite-bearing strata in the Zsámbék Basin. — Acta Mineralogica-Petrographica 24/2. Szeged, pp. 191–207.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A. 2014: SG2PS (structural geology to post script converter) – A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. – Computers & Geosciences 66, 81–93 https://doi.org/10.1016/j.cageo.2013.12.010
SELMECZI I. 2003: Prepannóniai miocén képződmények a Dunántúli-középhegység DNy-i részén. (Devecser–nyirádi-medence, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység É-i előtere.) – PhD értekezés, Kézirat, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, 130 p.
SELMECZI I. 2015: Középső-miocén. In: Kercsmár Zs. (szerk.), Budai T., Csillag G., Selmeczi I., Sztanó O.: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1: 500 000). – Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, pp. 35–41.
SELMECZI, I., SZUROMINÉ KORECZ A., PALOTÁS K. ; SZABADOSNÉ SALLAY E., BABINSZKI E. 2018: Óriások lépcsője: egy elfeledett feltárás a Zsámbéki-medencéből. In: Virág A., Bosnakoff M. (szerk.) 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. – Budapest, Magyarország: Magyarhoni Földtani Társulat, (2018), ISBN: 978-963-8221-70-4, pp. 23-23. , 1 p.
SEMPTEY F. 1943: A Nagykovácsi és Pilisszentiván közt kiemelkedő Szénás-hegycsoport földtani viszonyai. – Földtani Szemle melléklete, 54 p.
SZTANÓ O., MAGYAR I. & CSILLAG G. 2018: Felső-miocén – Pannóniai s.l.– In: Budai T. (szerk.): A Gerecse hegység földtana, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat kiadványa, Budapest, pp. 119–131
SZUROMINÉ KORECZ A. & CSEREPESNÉ MESZÉNA B. 2013: Bádeni csökkentsósvízi mikrofauna egy Duna-Tisza közi mélyfúrásból. 16. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2013. május 23-25. Orfű. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp 41.
SZUROMI-KORECZ, A. & SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporates from borehole successions in Hungary. — Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium, 31 May – 3 June, Orfű, Hungary. Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook, pp. 91–92.
TÓTH E. 2009: Őskörnyezeti vizsgálatok a Középső-Paratethysben a szarmata folyamán a mikrofauna őslénytani és geokémiai vizsgálata alapján. Chagements paléoenvironnementaux dans la Paratéthys Centrale pendant le Sarmatien (Miocène moyen): étude paléontologique de microfaunes et analyses géochimiques.). – PhD Értekezés, ELTE Őslénytani Tanszék, Université Claude Bernard Lyon 1, Budapest/Lyon, 144 p. + Táblák +Melléklet
TÓTH, E., GÖRÖG, Á., LÉCUYER, C., MOISSETTE, P., BALTER, V., & MONOSTORI, M. (2009). Palaeoenvironmental reconstruction of the Sarmatian (Middle Miocene) Central Paratethys based on palaeontological and geochemical analyses of foraminifera, ostracods, gastropods and rodents. Geological Magazine, 147(2), 299-314. https://doi.org/10.1017/s0016756809990203
VÉGH S.-né, KOVÁCS J. & MENSÁROS P. 1987: Rátolódás a Csordakút II. bauxitlencse területén. — Földtani Közlöny 117, pp.93–99.
VÉGH S.-né (szerk.) 1988: A Gerecse előtér kutatásának földtani eredményei. Szerkesztés előtti első változat. Az alaphegység kifejlődése, szerkezeti elhelyezkedése a kutatási területen. Az alaphegységhez kötött képződmények. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.15021/5*, 85 p.
