Poikilites és mozaikos peridotitxenolitok eredete és jelentősége a Pannon-medence nyugati részén

Absztrakt

Szöveti és geokémiai vizsgálataink alapján a dunántúli alkáli bazaltos vulkánok által felhozott peridotitxenolitok
két egymással élesen szembenálló csoportot képeznek. A gyakoribb protogranuláris, porfíroklasztos és ekvigranuláris szövetű xenolitok geokémiai jellegei arra engednek következtetni, hogy ezek idős, konszolidált litoszféra
köpenyből származnak, amely kis és közepes mértékű parciális olvadást és olvadékveszteséget szenvedett. Ezzel
szemben, a világszerte ritka, de a területünkön viszonylag gyakori poikilites xenolitok számos anomális geokémiai
bélyege komplex fejlődésről árulkodik. Arra következtettünk, hogy a különleges geokémiai viszonyok porózus
olvadékvándorlási rendszerben, kromatografikus frakcionáció, valamint olvadék-kőzet reakciók során jöhettek
létre. Az olvadék-köpeny kölcsönhatás legvalószínűbb helyszíne a szilárd litoszféra köpeny és a felfelé nyomuló
asztenoszféra határán lehetett. A poikilites xenolitok kőzettani és geokémiai bizonyítékként szolgálhatnak a
felemelkedő asztenoszférából származó magmás olvadékok és fluidumok, valamint a szilárd litoszféra köpeny
kőzeteinek kölcsönhatására. Ez a kölcsönhatás a litoszféra termális eróziójának fontos eleme, így jelentős mértékben
járulhatott hozzá a Pannon-medence alatti litoszféra kivékonyodásához. Véleményünk szerint a Pannon-medencében
szoros kapcsolat állhat fenn a poikilites kőzetzárványok szokatlan gyakorisága és a geodinamikai helyzet, nevezetesen az erősen erodált litoszféra között.