Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére)

  • Szabolcs Leél-Őssy ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, e-mail: losz@geology.elte.hu
  • Magdolna Virág ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Kulcsszavak: hipogén barlangkeletkezés, Pál-völgyi-barlangrendszer, Citadella-kristálybarlang, Királylaki-barlang, kovás elváltozott zónák, barlangi kiválások kora

Absztrakt

A Földtani Közlöny 125. 3-4. számában jelent meg összefoglaló a Budai-hegység barlangjairól (Leél-Őssy Sz. 1995). Az azóta eltelt időszakban (elsősorban a kutatási módszerek fejlődésének, és a megszaporodott hegyvidéki építkezéseknek köszönhetően) nemcsak új feltárások történtek (elsősorban a Rózsadomb térségében, ahol az 1995-ben ismert 30 km-es járathossz csaknem a duplájára, 55 km-re növekedett), hanem az itteni hipogén barlangok genetikájával, ásványvilágával kapcsolatban is számos új eredmény született. A keletkezéssel kapcsolatos új elméletek közül az elváltozott (kovás) zónákkal kapcsolatosakat, és a barlangot kioldó aszcendens termálvizek eredetével és keveredésével kapcsolatos új eredményeket kell kiemelnünk. Az akkor a Budai-hegységben ismert barlangi ásványfajok száma 15-ről 31-re emelkedett. Ebben az időszakban születtek az első konkrét eredményeket tartalmazó korhatározások is. Ezek közül több részben publikálásra került Mindszenty Andrea szerkesztette Budapest: Földtani értékek és az ember c. 2013-as könyvben. Az egész Budai-hegységben ma 239 barlangot ismerünk. Budapesten (a Pilishez tartozó Róka-hegyen lévőkkel együtt) 176 barlang található. A Rózsadomb térségében 102 barlangot kataszterizáltak az Országos Barlangnyilvántartásban. Az elmúlt 20 évben legfontosabb barlangfelfedezések a víz alatti Molnár János-barlangban, a Hideglyuk- és Harcsaszájú, valamint a Pál-völgyi-barlangban történtek: az utóbbi három barlang és a Mátyás-hegyi-barlang közötti összekötő járatok feltárásának köszönhetően, közel 31 km-es hosszával a Pál-völgyi-barlangrendszer lett Magyarország leghosszabb barlangja, megelőzve az Aggtelek-jósvafői Baradla-barlangot (beleértve a Baradla szlovákiai részét, a Domica-barlangot is). Nagy eredmény az eddig csak felszín közeli járatairól ismert Ferenc-hegyi-barlangban a Mélyszint megtalálása. Három új kisbarlang: a Citadella-kristálybarlang, a Királylaki-barlang és a József-hegyi 4. sz. barlang felfedezése pedig különösen értékes ásványkiválásai, ill. nagyon perspektivikus továbbkutatási lehetőségei miatt nagyon jelentős. Ezen kívül további 32 kisbarlangot találtak a kutatók az elmúlt 20 évben a Budai-hegységben, elsősorban a Rózsadomb térségében (1. ábra, 1. táblázat).

Hivatkozások

ADAMKÓ P., DÉNES GY. & LEÉL-ŐSSY SZ. 1992: Budai barlangok. – Fővárosi Önkormányzat kiadványa, Budapest, 47 p.
ADAMKÓ P. & LEÉL-ŐSSY SZ. 1984: Budapest új csodája: a József-hegyi-barlang. – Karszt és Barlang 1984/I, 1–8.
ALBERT G. 2010: A budapesti Pál-völgyi-barlang üreg- és pórustérfogatának modellezése. – Földtani Közlöny 140/3, 263–280.
ALBERT, G., VIRÁG, M. & ERŐSS, A. 2015: Karst porosity estimations from archive cave surveys - studies in the Buda Thermal Karst System (Hungary). – International Journal of Speleology 44 (2), 151–165. http://doi.org/10.5038/1827-806X.44.2.5
ALFÖLDI L. 1978: Budapest hévizei. – Kandidátusi dolgozat, Budapest, 156 p.
ALFÖLDI L. 1979: Budapesti hévizek (a kandidátusi dolgozat kivonata). – VITUKI Közlemények XX, 102 p.
ALFÖLDI L. 1981: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje. – Hidrológiai Közlöny 1981/9, 397–403.
ANDA, D., BÜKI, G., KRETT, G., MAKK, J., MÁRIALIGETI, K., ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A. 2014: Diversity and morphological structure of bacterial communities inhabiting the Diana-Hygieia Thermal Spring (Budapest, Hungary). – Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 61 (3), 329–346. htt http://doi.org/10.1556/AMicr.61.2014.3.7
ANDA, D., MAKK, J., KRETT, G., JURECSKA, L., MÁRIALIGETI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A. 2015: Thermophilic prokaryotic communities inhabiting the biofilm and well water of a thermal karst system located in Budapest (Hungary). – Extremophiles 19, 787–797. http://doi.org/10.1007/s00792-015-0754-1
ANDA, D., KRETT, G., MAKK, J., MÁRIALIGETI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A.K. 2017: Comparison of bacterial and archaeal communities from different habitats of the hypogenic Molnár János Cave of the Buda Thermal Karst System (Hungary). ¬– Journal of Cave and Karst Studies (in press) https://doi.org/10.4311/2015mb0134
AUDRA, P., HOBLEA, F., BIGOT, J.-Y. & NOBECOURT, J.-C. 2007: The role of condensation-corrosion in thermal speleogenesis: study of a hypogenic sulfidic cave in Aix-Les-Bains, France. – Acta Carsologica 36/2, 185–194. https://doi.org/10.3986/ac.v36i2.186
BAKALOWICZ, M.J., FORD, D.C., MILLER, T.E., PALMER, A.N. & PALMER, M.V. (1987): Thermal genesis of dissolution caves in the Black Hills, South Dakota. – Geological Society of America Bulletin 99, 729–738. https://doi.org/10.1130/0016-7606(1987)99%3C729:tgodci%3E2.0.co;2
BALÁZS D. 1966: A keveredési korrózió szerepe a karsztosodásban. – Hidrológiai Közlöny 46/4, 179–185.
BERHIDAI GY. 1964: Budapest barlangjai. – In: SCHAFARZIK F., VENDL A. & PAPP F. (szerk.): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 86–100.
BLACK, D.M. 1953: Aragonite rafts in Carlsbad Caverns, New Mexico. – Science 117(3030), 84–85. https://doi.org/10.1126/science.117.3030.84
BODOR P., ERŐSS A., MÁDLNÉ SZŐNYI J. & CZUPPON GY. 2014: A Duna és a felszín alatti vizek kapcsolata a rózsadombi megcsapolódási területen. – Karsztfejlődés XIX, 63–75.
BODOR P., ERŐSS A., MÁDLNÉ SZŐNYI J. & KOVÁCS J. 2015: A csapadék hatása a rózsadombi források utánpótlódási és megcsapolódási területén. – Földtani Közlöny 145/4, 385–396.
BODOR, P., ANDA, D., BURKUS, V., ÓVÁRI, M., HORVÁTH, Á., KUZMANN, E., HOMONNAY, Z., FUTÓ, I., MAKK, J., BORSODI, A., MINDSZENTY, A. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2017: Evolution of bacterial biofilms and chemical precipitates in thermal springs depending on flow kinetics (Buda Thermal Karst, Hungary). – In: POSAVEC, K. & MARKOVIĆ, T. (eds.): 44th Annual Congress of the International Association of Hydrogeologists (IAH), „Groundwater Heritage and Sustainability”, Books of Abstracts, 25 to 29. September 2017, Dubrovnik, Croatia, p. 317.
BORSODI, A., KNÁB, M., KRETT, G., MAKK, J., MÁRIALIGETI, K., ERŐSS, A. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2012: Biofilm bacterial communities inhabiting the cave walls of the Buda Thermal Karst System, Hungary. – Geomicrobiology Journal 29, 611–627. https://doi.org/10.1080/01490451.2011.602801
BÖGLI, A 1963: Beitrag zur Enstehung von Karsthöhlen. – Die Höhle, 63–68.
BÖGLI, A. 1965: The role of corrusium by mixed water in cave forming. – In: STEKL, O. (ed.): Problems of the Speleological Research, Czechoslovakia. Academy of Science, Prague, 125–131.
BÖGLI, A. 1971: Corrosion by mixing of karst waters. – Trans. Cave Res. Group G.B. 13/2, 109–114.
CHOLNOKY J. 1925: Elnöki megnyitó. – Földrajzi Közlemények, 141–145.
CHOLNOKY J. 1944: Budapest, a legérdekesebb barlangok városa. – Posztumusz tanulmány. – Karszt és Barlang 1982/I, 9–16.
DEMÉNY, A., CZUPPON, GY., SIKLÓSY, Z., LEÉL-ŐSSY, SZ., LIN, K., SHEN, C.-C. & GULYÁS, K. 2013: Mid-Holocene climate conditions and moisture source variations based on stable H, C and O isotope compositions of speleothems in Hungary. – Quaternary International 293, 150–156. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.05.035
DÉRI-TAKÁCS, J., ERŐSS, A. & KOVÁCS, J. 2015: The chemical characterization of the thermal waters in Budapest, Hungary by using multivariate exploratory techniques. – Environmental Earth Sciences 74(12), 7475–7486. http://doi.org/10.1007/s12665-014-3904-3
DUBLYANSKY, Y.V. 1991: A Budai-hegység hidrotermás paleokarsztja – a folyadékzárvány vizsgálatok első eredményei. – Karszt és Barlang 1991/I-II, 19–24.
DUBLYANSKY, Y.V. 1995: Speleogenetic history of the Hungarian hydrothermal karst. – Environmental Geology 25, 24–35. https://doi.org/10.1007/bf01061827
DUBLYANSKY, Y.V. 2000: Hydrothermal Speleogenesis in the Hungarian Karst. – In: KLIMCHOUK, A.B., FORD, D.C., PALMER, A.N. & DREYBRODT, W. (eds.): Speleogenesis. Evolution of Karst Aquifers. National Speleological Society, Huntsville, Alabama, USA, 298–303.
ENGEL, A.S. 2007: Observations on the biodiversity of sulfidic karst habitats. – Journal of Cave and Karst Studies 69/1, 187–206.
ERHARDT, I., ÖTVÖS, V., ERŐSS, A., CZAUNER, B., SIMON, SZ. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2017: Hydraulic evaluation of the hypogenic karst area in Budapest (Hungary). – Hydrogeology Journal 25(3), 1–21. (in press) http://doi.org/10.1007/s10040-017-1591-3
ERNST L. 1965: A keveredési korrózió kérdéséhez. – Karszt és Barlang 1965/II, 61–63.
ERŐSS, A. 2010: Characterization of fluids and evaluation of their effects on karst development at the Rózsadomb and Gellért Hill, Buda Thermal Karst, Hungary. – PhD Dissertation, Eötvös L. University, Budapest, 171 p.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J. & CSOMA, A.É. 2008: Characteristics of discharge at Rose and Gellért Hills, Budapest, Hungary. – Central European Geology 51/3, 267–281. https://doi.org/10.1556/ceugeol.51.2008.3.8
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J. & CSOMA, A.É. 2010: The effects of mixed hydrothermal and meteoric fluids on karst reservoir development, Buda Thermal Karst, Hungary. EMR Final Report, SIEP Rijswijk, 120 p.
ERŐSS, A., POROS, ZS., MÁDL-SZŐNYI, J., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., RONCHI, P. & CSOMA, A.É. 2011a: Role of karstic and basinal fluids in porosity evolution in the Buda Hills, Hungary. – AAPG International Conference and Exhibition 2011, Following Da Vinci’s footsteps to future energy resources, Innovations from outcrops to assets, Milan, Italy, Paper 1071554.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J., BORSODI, A., KNÁB, M., CSOMA, É.A. & MINDSZENTY, A. 2011b: Results of in situ dissolution experiment to understand hypogenic karstification processes, Buda Thermal Karst, Hungary. – In: BERTRAND, C., CARRY, N., MUDRY, J., PRONK, M. & ZWAHLEN, F. (eds.): Proceedings of the H2Karst, 9th Conference on Limestone Hydrogeology, Besançon, France, 161–164.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J., SURBECK, H., HORVÁTH, Á., GOLDSCHEIDER, N. & CSOMA, A.É. 2012: Radionuclides as natural tracers for the characterization of fluids in regional discharge areas, Buda Thermal Karst, Hungary. – Journal of Hydrology 426-427, 124–137. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2012.01.031
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J. & CSOMA, A.É. 2012b: Hypogenic karst development in a hydrogeological context, Buda Thermal Karst, Budapest, Hungary. – In: MALOSZEWSKI, P., WITCZAK, S. & MALINA, G. (eds.): Groundwater quality sustainability, IAH selected papers on hydrogeology 17. London, CRC Press – Taylor and Francis Group, 119–133. http://doi.org/10.1201/b12715-12
FODOR, L., LEÉL-ŐSSY, SZ. & TARI, G. 1991: En-echelon fractures in a dextral shear zone – tectonic heritage for a hydrothermal cave (Budapest, Hungary). – Terra Nova 4, 165–170. https://doi.org/10.1111/j.1365-3121.1992.tb00467.x
FORD, D.C. 1988: Charasteristics of dissolution cave systems in carbonate rocks. – In: JAMES, N.P. & CHOQUETTE, P.W. (eds.): Paleokarst. Springer-Verlag New York, 25–57.
FORD, D.C. 1995: Some thoughts on hydrothermal caves. – Cave and Karst Science 22(3), 107–118. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-3748-8_2
FORD, D.C. & TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1991: Abszolút kormeghatározás és stabil izotóp vizsgálatok budai barlangi kalcitmintákon. – Karszt és Barlang 1991/I–II, 11–18.
FORD, D.C. & WILLIAMS, P.W. 1989: Karst Geomorphology and Hydrology. – Unwin Hyman, London, 601 p. https://doi.org/10.1007/978-94-011-7778-8_5
FORD, D.C. & WILLIAMS, P.W. 2007: Karst Hydrogeology and Geomorphology. – John Wiley & Sons, Chichester, 562 p. https://doi.org/10.1002/9781118684986.ch5
FRISIA, S. & BORSATO, A. 2010: Karst. – In: ALONSO-ZARZA, A.M. & TANNER, L.H. (eds.): Carbonates in Continental Settings: Facies, Environments and Processes. Elsevier, Amsterdam, 269–318.
FÜREDI V. 1993: Hidromagnezit és cinnabarit (?) előfordulása a Pál-völgyi-barlangban. – In: KISS A. & TAKÁCSNÉ BOLNER K. (szerk.): Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1992. évi munkájáról, MKBT, 88–91.
GOLDSCHEIDER, N., MÁDL-SZŐNYI, J., ERŐSS, A. & SCHILL, E. 2010: Review: Thermal water resources in carbonate rock aquifers. – Hydrogeology Journal 18, 1303–1318. https://doi.org/10.1007/s10040-010-0611-3
GONZALEZ, L.A. & LOHMANN, K.C. 1988: Controls on mineralogy and composition of spelean carbonates: Carlsbad Caverns, New Mexico. – In: JAMES, N.P. & CHOQUETTE, P.W. (eds.): Paleokarst. Springer-Verlag New York, 81–101. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-3748-8_4
GYŐRI O., POROS ZS., MINDSZENTY A., MOLNÁR F., FODOR L. & SZABÓ R. 2011: Budai-hegységi paleogén karbonátos kőzetek diagenezistörténete. – Földtani Közlöny 141/4, 341–361.
HILL, C.A. 1987: Geology of Carlsbad Cavern and other caves in the Guadalupe Mountains, New Mexico and Texas. – New Mexico Bureau of Mines and Mineral Resources Bulletin 117, 150 p.
HILL, C.A. & FORTI, P. 1997: Cave minerals of the World. – National Speleological Society, Huntsville, Alabama, USA, 463 p.
JAKUCS L. 1948: A hévforrásos barlangkeletkezés földtani és fizikai tényezői. – Hidrológiai Közlöny XXVIII/1-4, 53–58.
JAKUCS L. 1950: Újabb hozzászólások a Budai-hegység hidrotermáinak eredetéhez. – Hidrológiai Közlöny 30, 233–235.
JAKUCS L. 1971: A karsztok morfogenetikája, a karsztfejlődés varienciái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 310 p.
JAKUCS L. 1994: A Budai-hegység hidrotermális karsztja. – Földrajzi Értesítő XLIII/3-4, 235–246.
JASKÓ S. 1948a: A Centenáris-barlang. – Természettudomány III/6
JASKÓ S. 1948b: A Mátyáshegyi-barlang. – A MÁFI Évi Jelentése 10, 135–147.
JONES, B. 2005: Growth patterns and implications of complex dendrites in calcite travertines from Lýsuhóll, Snæfellsnes, Iceland. – Sedimentology 52, 1277–1301. https://doi.org/10.1111/j.1365-3091.2005.00742.x
JONES, B. 2010: The preferential association of dolomite with microbes in stalactites from Cayman Brac, British West Indies. – Sedimentary Geology 226, 94–109. https://doi.org/10.1016/j.sedgeo.2010.03.004
JONES, B. & RENAUT, R.W. 2010: Calcareous spring deposits in continental settings. – In: ALONSO-ZARZA, A.M. & TANNER, L.H. (eds.): Carbonates in Continental Settings: Facies, Environments and Processes. Elsevier, Amsterdam, 177–224. https://doi.org/10.1016/s0070-4571(09)06104-4
KADIĆ O. 1931: Budapest – barlangváros. – Turisták Lapja XLIII, 249–250.
KADIĆ O. 1936: Budapest a barlangok városa. – Különlenyomat a Földtani Értesítő Új folyam I/4 és következő számaiból (II/4-ig), Magyar Barlangkutató Társaság, Budapest, 20 p.
KARÁDI V., PELIKÁN P. & HAAS J. 2016: A Budai-hegység felső-triász medence kifejlődésű dolomitjainak conodonta biosztratigráfiája. – Földtani Közlöny 146/4, 371–386.
KARDOS A. 2011: A Gellért-hegy barlangjai. – Diplomamunka, ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest, 102 p.
KÁRPÁT J. 1985: Jelentés az Acheron Barlangkutató Csoport 1984-ben végzett munkáiról. – Kézirat, MKBT adattár, 81–87.
KELE S. 2009: Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpát-medencéből: paleoklimatológiai és szedimentológiai elemzések. – Doktori disszertáció, ELTE-TTK és MTA Geokémiai Kutatóintézet, Budapest, 176 p.
KELE, S., SCHEUER, GY., DEMÉNY, A., SHEN, C-C. & CHIANG, H.-W. 2009: U-series dating and isotope geochemical study of the Gellért Hill (Budapest) travertine. – Central European Geology 52/3-4, 199–224. https://doi.org/10.1556/ceugeol.52.2009.3-4.1
KELE S., SCHEUER GY., DEMÉNY A., SHEN, C-C. & CHIANG, H.-W. 2011: A Rózsadomb (Budapest) édesvízi mészköveinek U/Th sorozatos kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálata. – Földtani Közlöny 141/3, 293–312.
KEREKES J. 1944: A Buda környéki hévizes barlangokról. – Földrajzi Zsebkönyv, 21–33.
KESSLER H. 1931: A Szemlőhegyi cseppkőbarlang. – Turisták Lapja XLIII, 250–252.
KESSLER H. 1934: A Ferenc-hegyi aragonit barlang Budapest székesfőváros határában. – Barlangvilág 4/2, 20–21.
KESSLER H. 1936: Barlangok mélyén. – Franklin Társulat, Budapest, 134 p.
KISS A. & TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1987: Újabb jelentős feltárások a Pál-völgyi-barlangban. – Karszt és Barlang 1987/I–II, 3–8.
KLIMCHOUK, A. 2007: Hypogene Speleogenesis: Hydrogeological and Morphogenetic Perspective. – Special Paper No.1, National Cave and Karst Research Institute, Carlsbad, NM, 106 p.
KLIMCHOUK, A., FORD, D.C., PALMER, A.N. & DREYBRODT, W. (eds.) 2000: Speleogenesis. Evolution of Karst Aquifers. – National Speleological Society, Huntsville, Alabama, USA, 527 p.
KLIMCHOUK, A. & FORD, D.C. (eds.) 2009: Hypogene Speleogenesis and Karst Hydrogeology of Artesian Basins. – Ukrainian Institute of Speleology and Karstology, Special Paper 1, Simferopol, 292 p.
KOLESAR, P.T. & RIGGS, A.C. 2004: Influence of depositional environment of Devils Hole calcite morphology and petrology. – In: SASOWSKY, I.D. & MYLROIE, J. (eds.): Studies of Cave Sediments. Physical and Chemical Records of Paleoclimate. Kluwer Academic, Plenum Publishers, New York, 227–241. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9118-8_12
KORPÁS L. (szerk.) 2000: Budapest, a barlangok fővárosa. – Millenniumi Barlangnap 2000. június 23-25., MKBT, Budapest, 65 p.
KOVÁCS J. & MÜLLER P. 1980: A Budai-hegyek hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai. – Karszt és Barlang 1980/II, 93–98.
KRAUS S. 1978: A budapesti Szemlőhegy és Ferenchegy hévizes eredetű üregrendszereinek tektonikai vizsgálata. – Egyetemi szakdolgozat, ELTE TTK
KRAUS S. 1982: A Budai-hegység hévizes barlangjainak fejlődéstörténete. – Karszt és Barlang 1982/I, 29–34.
KRAUS S. 1990: A budai barlangok hévizes karbonátkiválásai. – Karszt és Barlang 1990/II, 91–96.
KRAUS S. 1993: A Szemlő-hegyi-barlang vízszintváltozásai. – Karszt és Barlang 1993/I-II, 47–53.
KRAUS S. 2006: Újabban megismert barlangi kiválások. – Karszt és Barlang 1995-1996, 9–12.
LEÉL-ŐSSY CS., LEÉL-ŐSSY SZ. & ADAMKÓ P. 2007: A Citadella-kristálybarlang. – Karszt és Barlang 2007/I-II, 67–78.
LEÉL-ÖSSY S. 1957: A Budai-hegység barlangjai. – Földrajzi Értesítő VI/2, 155–169.
LEÉL-ŐSSY SZ. 1995: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. – Földtani Közlöny 125/3-4, 363–432.
LEÉL-ŐSSY SZ. 1997: A József-hegyi-barlang (Budapest) termálkarsztos keletkezése és fejlődése. – Kandidátusi értekezés, MTA, 114 p.
LEÉL-ŐSSY SZ. 1997b: A József-hegyi-barlang ásványai. – Karszt és Barlang 1997/I-II, 45–54.
LEÉL-ŐSSY, SZ. 2003: Effects of anthropogeneous activities on cave exploration in the Buda Mountains. – In: HORVÁTH, G. (ed.): Soil effect on karst processes. Workshop Proceedings, 12-16. September 2002, Budapest-Aggtelek, 127–141.
LEÉL-ŐSSY SZ. 2005: A budai termálkarsztos barlangok genetikája és értékei. – In: HAZSLINSZKY T. (szerk.): Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából, Előadások, Budapest, 2004. június 21-24., MKBT, 45–53.
LEÉL-ŐSSY SZ. 2014: Kristálybarlang a nagyváros alatt. A budapesti József-hegyi-barlang. – GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 190 p.
LEÉL-ŐSSY, SZ. 2017: Caves of the Buda Thermal Karst.– In: KLIMCHOUK, A., PALMER, A.N., DE WAELE, J., AULER, A.S. & AUDRA, P. (eds.): Hypogene Karst Regions and Caves of the World, Springer, Cham, 279–298. https://doi.org/10.1007/978-3-319-53348-3_18
LEÉL-ŐSSY, SZ. & SURÁNYI, G. 2003: Peculiar hydrothermal caves in Budapest, Hungary. – Acta Geologica Hungarica 46/4, 407–436. https://doi.org/10.1556/ageol.46.2003.4.5
LEÉL-ŐSSY, SZ., SZANYI, GY. & SURÁNYI, G. 2011: Minerals and Speleothems of the József-hegy Cave (Budapest, Hungary). – International Journal of Speleology 40/2, 191–203. https://doi.org/10.5038/1827-806x.40.2.11
LORBERER Á. 2002: Budapest hévizei mérnökgeológiai szemmel. – Alagút és Mélyépítő szakmai napok, „Milleneum után, Európával, jövőnk környezetéért” konferencia, Eger, 71–78.
MAKK, J., TÓTH, E., ANDA, D., PÁL, S., SCHUMANN, P., KOVÁCS, A.L., MÁDL-SZŐNYI, J., MÁRIALIGETI, K. & BORSODI, A.K. 2016: Deinococcus budaensis sp. nov., a mesophilic species isolated from biofilm sample of a hydrothermal spring cave. – International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 66(12), 5345–5351. https://doi.org/10.1099/ijsem.0.001519
MAUCHA L. 1998: Az Aggteleki-hegység karszthidrológiai kutatási eredményei és zavartalan hidrológiai adatsorai 1958–1993. – VITUKI, Budapest, 413 p.
MÁDL-SZŐNYI, J. & ERŐSS, A. 2011: Hypogenic karstification processes and products in flow system framework. – In: Proceedings of the 9th Conference on Limestone Hydrogeology, Besançon, France, 315–318.
MÁDL-SZŐNYI, J. & ERŐSS, A. 2013: Effects of regional groundwater flow on deep carbonate systems focusing on discharge zones. – In: Proceedings of the International Symposium on Regional Groundwater Flow: Theory, Applications and Future development, 21-23 June Xi’an, China. China Geological Survey, Commission of Regional Groundwater Flow, IAH, 71–75.
MÁDLNÉ SZŐNYI J., ERŐSS A. & VIRÁG M. 2013: A hipogén karsztosodás folyamatai a felszín alatti vízáramlások tükrében. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 81–83.
MÁDL–SZŐNYI, J., PULAY, E., TÓTH, Á. & BODOR, P. 2015: Regional underpressure: a factor of uncertainty in the geothermal exploration of deep carbonates, Gödöllő Region, Hungary. – Environmental Earth Sciences 74(12), 7523–7538. https://doi.org/10.1007/s12665-015-4608-z
MÁDL–SZŐNYI, J. & TÓTH, Á. 2015: Basin–scale conceptual groundwater flow model for an unconfined and confined thick carbonate region. – Hydrogeology Journal 23(7), 1359–1380. http://doi.org/10.1007/s10040-015-1274-x
MÁDL-SZŐNYI, J. & TÓTH, Á. 2017: Topographically Driven Fluid Flow at the Boundary of Confined and Unconfined Sub-basins of Carbonates: Basic Pattern and Evaluation Approach on the Example of Buda Thermal Karst. – In: RENARD, P. & BERTRAND, C. (eds): Advances in Karst Science, EuroKarst 2016, Neuchâtel, Springer, Cham, 89–98. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45465-8_10
MÁDL-SZŐNYI, J., ERŐSS, A. & TÓTH, Á. 2017: Fluid Flow Systems and Hypogene Karst of the Transdanubian Range, Hungary – With Special Emphasis on Buda Thermal Karst. – In: KLIMCHOUK, A., PALMER, A.N., DE WAELE, J., AULER, A.S. & AUDRA, P. (eds.): Hypogene Karst Regions and Caves of the World, Springer, Cham, 267–278. https://doi.org/10.1007/978-3-319-53348-3_17
MINDSZENTY A. (szerk.) 2013: Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”). – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 311 p.
MOLNÁR J. 1869: A hévvizek Buda környékén. – Math. és Természettudományi Közlemények VII, MTA, 163–244.
MÜLLER P. 1974: A melegforrás barlangok és gömbfülkék képződéséről. – Karszt és Barlang 1974/I, 7–10.
NAGY B. & PELIKÁN P. 1976: Metacinnabarit és cinnabarit a csillaghegyi Róka-hegyen. – MÁFI Évi Jelentés 1973-ról, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 51–55.
NAGY S. 2008: A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátori-barlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában. – Diplomamunka, ELTE TTK Ásványtani Tanszék, Budapest, 91 p.
NÁDOR A. 1991: A Budai-hegység paleokarszt jelenségei és fejlődéstörténetük. – Doktori disszertáció, ELTE TTK Általános és Történeti Földtani Tanszék, Budapest, 171 p.
NÁDOR, A. 1992: Palaeokarstic features in Triassic-Eocene carbonates – Multiple unconformities of a 200 million year karst evolution, Buda Mountain, Hungary. – Zbl. Geol. Palaeont., Stuttgart, Teil I.H. 11/12, 1317–1329.
ONAC, B. & FORTI, P. 2011: State of the art and challenges in cave minerals studies. – Studia UBB Geologia 56 (1), 33–42.
PALMER, A.N. 2007: Cave Geology. – Cave Books, Dayton, Ohio, 454 p.
PANOŠ, V. 1960: A Budai-hegység hévforrásos karsztja és különleges lerakódásai. – Hidrológiai Közlöny 40/5, 391–395.
PÁSZTOR D. 2016: Hipogén karsztosodási indikátorok a Gellért-hegyi Aragonit-barlangban. – Diplomamunka, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest, 98 p.
PÁVAI-VAJNA F. 1930: A forró oldatok, gőzök és gázok szerepe a barlangképződésnél. – Hidrológiai Közlöny 10, 115–122.
PLUMMER, L.N. 1975: Mixing of seawater with calcium carbonate groundwater. – Geol. Soc. Amer. Memoirs 142, 219–236.
POLYAK, V.J. 1992: The mineralogy, petrography, and diagenesis of carbonate speleothems from caves in the Guadalupe Mountains, New Mexico. – Unpub. M.S. Thesis, Texas Tech. University, 165 p.
POLYAK, V.J. & PROVENCIO, P. 2001: By-product materials related to H2S-H2SO4 influenced speleogenesis of Carlsbad, Lechuguilla, and other caves of the Guadalupe Mountains, New Mexico. – Journal of Cave and Karst Studies 63/1, 23–32. https://doi.org/10.1346/ccmn.2000.0480302
POLYAK, V.J., MCINTOSH, W.C., PROVENCIO, P. & GÜVEN, N. 2006: Alunite and natroalunite tell a story – the age and origin of Carlsbad cavern, Lechuguilla Cave, and other sulfuric-acid type caves of the Guadalupe Mountains. – In: New Mexico Geological Society Guidebook, 57th Field Conference, Caves and Karst of Southeastern New Mexico, 203–210.
POROS, ZS. 2011: Fluid migration and porosity evolution in the Buda Hills, Hungary – selected examples from Triassic and Paleogene carbonate rocks. – PhD Dissertation, Eötvös L. University, Budapest, 141 p.
POROS, ZS., ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., RONCHI, P. & CSOMA, A.É. 2010: Mixing of karstic and basinal fluids affecting hypogene cave formation and mineralization in the Buda Thermal Karst, Hungary. – In: 20th General Meeting of the International Mineralogical Association, IMA2010, 21 to 27 August 2010, Budapest, Hungary, Acta Mineralogica Petrographica Abstract Series 6, p. 465.
POROS, ZS., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., PIRONON, J., GYŐRI, O., RONCHI, P. & SZEKERES, Z. 2012: Imprints of hydrocarbon-bearing basinal fluids on a karst system: mineralogical and fluid inclusion studies from the Buda Hills, Hungary. – International Journal of Earth Sciences (Geol. Rundsch.) 101, 429–452. https://doi.org/10.1007/s00531-011-0677-8
RUNNELS, D.D. 1969: Diagenesis, chemical sediments and the mixing of natural waters. – Jour. of Sed. Petr. 39, 1188–1201. https://doi.org/10.1306/74d71dca-2b21-11d7-8648000102c1865d
RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., FODOR, L., BADA, G., LEÉL-ŐSSY, SZ., HORVÁTH, E. & DUNAI, T.J. 2005: Quantification of Quaternary vertical movements in the central Pannonian Basin: A review of chronologic data along the Danube River, Hungary. – Tectonophysics 410, 157–172. https://doi.org/10.1016/j.tecto.2005.05.048
SÁSDI L. 1993: A Budai-hegység paleokarsztjai és fejlődéstörténetük. II. Termális hatást tükröző paleokarsztok. – Karszt és Barlang 1993/I–II, 39–46.
SCHAFARZIK F. 1921: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. – Hidrológiai Közlöny I, 9–14.
SCHAFARZIK F. & VENDL A. 1929: Geológiai kirándulások Budapest környékén. – Magyar Királyi Földtani Intézet, Stadium Sajtóvállalat, Budapest, 341 p.
SCHERF E. 1922: Hévforrások okozta kőzetváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben. – Hidrológiai Közlöny II, 19–88.
SCHRÉTER Z. 1912: Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben. – A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XIX/5, 181–231.
SURÁNYI G. 2005: Módszerfejlesztés az 234U/230Th izotóparány mérésén alapuló uránsoros kormeghatározás terén. – PhD értekezés, ELTE TTK Geofizikai Tanszék, Budapest, 93 p.
SURÁNYI, G., DOMBRÁDI, E. & LEÉL-ŐSSY, SZ. 2010: Contributions of geophysical techniques to the exploration of the Molnár János Cave (Budapest, Hungary). – Acta Carsologica 39/3, 565–576. https://doi.org/10.3986/ac.v39i3.84
SZABÓ V., FÓRIZS I., HAŁAS, S., PELC, A. & DEÁK J. 2009: A budapesti hévizek szulfátjának eredete stabilizotópos mérések alapján. – Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat 77, 73–81.
SZABÓ Z. & LEÉL-ŐSSY SZ. 2013: Az óbudai Királylaki-barlang – a budai barlangok legújabb „ékszerdoboza”. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 232–234.
SZANYI GY. 2007: Budai barlangok kalcitkiválásainak uránsoros kormeghatározása. – Diplomamunka, ELTE TTK Geofizikai Tanszék, Budapest, 58 p.
SZANYI GY., BADA G., SURÁNYI G., LEÉL-ŐSSY SZ. & VARGA ZS. 2009: A Budai-hegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján. – Földtani Közlöny 139/4, 353–366.
SZANYI, GY., SURÁNYI, G. & LEÉL-ŐSSY, SZ. 2012: Cave development and Quaternary uplift history in the Central Pannonian Basin derived from speleothem ages. – Quaternary Geochronology 14, 18–25. https://doi.org/10.1016/j.quageo.2012.09.001
SZÉKELY K. 2003: Gellérthegyi-barlang. – In: SZÉKELY K. (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 252–254.
SZUNYOGH G. 1982: A hévizes eredetű gömbfülkék kioldódásának elméleti vizsgálata. – Karszt és Barlang 1982/II, 83–88.
SZUNYOGH G. 1984: A gömbfülkék kondenzvíz-korróziós kialakulásának elméleti fizikai leírása. – Karszt és Barlang 1984/I, 19–24.
SZUNYOGH G. 1987: A hévizes eredetű gömbfülkék víztükör alatti kioldódásának elméleti vizsgálata. – Karszt és Barlang 1987/I-II, 29–31.
SZUNYOGH, G. 1989: Theoretical investigation of the development of spheroidal niches of thermal water origin – Second approximation. – Proceedings of the 10th International Congress of Speleology, 13-20. August 1989, Budapest, III, 766–768.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1980: Új feltárások a Pál-völgyi-barlangban. – Karszt és Barlang 1980/II, 87–92.
TAKÁCSNÉ BOLNER, K. 1989: Regional and special genetic marks of the Pál-völgy Cave, the largest cave of thermal water origin in Hungary. – Proceedings of the 10th International Congress of Speleology, 13-20. August 1989, Budapest, III, 819–822.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1990: A Pál-völgyi-barlang üledékkitöltésének vizsgálatai. – In: KISS A. & TAKÁCSNÉ BOLNER K. (szerk.): Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1989. évi munkájáról, MKBT, 44–52.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1993: Ritka karbonátkiválás-típusok. – Karszt és Barlang 1993/I–II, 29–38.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 1998: Külső szakértők által végzett speciális vizsgálatok a Pál-völgyi-barlangban. – In: KISS A. & TAKÁCSNÉ BOLNER K. (szerk.): Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1997. évi munkájáról, MKBT, 48–51.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 2005a: A rózsadombi barlangok morfológiájának és ásványegyüttesének összehasonlító elemzése. Comparative analysis on the morphology and mineralogy of Rózsadomb caves. – In: HAZSLINSZKY T. (szerk.): Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából, Előadások, Budapest, 2004. június 21-24., MKBT, 125–131.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 2005b: A Pál-völgyi-barlang képződmény-ritkaságai. Rare speleothems found in Pál-völgy Cave. – In: HAZSLINSZKY T. (szerk.): Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi-barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából, Előadások, Budapest, 2004. június 21-24., MKBT, 118–124.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. 2011: A Rózsadomb barlangjainak szerepe a magyar szpeleológia fejlődésében. The Rózsadomb caves and their contribution to the development of Hungarian speleology. – In: HAZSLINSZKY T. (szerk.): 100 éves a szervezett magyar barlangkutatás, Konferencia előadások, Budapest, 2010. május 7-9., MKBT, 162–171.
TAKÁCSNÉ BOLNER K. & KRAUS S. 1989: A melegvizes eredetű barlangok kutatásának eredményei. – Karszt és Barlang 1989/I–II, 61–66.
TÓTH, J. 1963: A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins. – Journal of Geophysical Research 68(16), 4795–4812. https://doi.org/10.1029/jz068i016p04795
TÓTH, J. 2009: Gravitational System of Groundwater flow: Theory, Evaluation, Utilization. – Cambridge University Press, USA, New York, 91–102. https://doi.org/10.1017/CBO9780511576546
VENDEL M. & KISHÁZI P. 1964: Összefüggések melegforrások és karsztvizek között a Dunántúli-Középhegységben megfigyelt viszonyok alapján.  MTA Műszaki Tudományok Közleményei Osztályának Közleményei 32, 393–417. és 33, 205–234.
VERESS M. 2004: A karszt. – Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 215 p.
VIRÁG M. 2016: Történeti áttekintés a budai barlangok keletkezéséről – a klasszikus karsztfejlődéstől a hipogén barlangképződésig. – Karszt és Barlang 2012-14, 24–46.
VIRÁG, M., MINDSZENTY, A., SURÁNYI, G. & LEÉL-ŐSSY, SZ. 2011: Infiltration history of the last 50 thousand years as reflected by the anatomy of a flowstone type speleothem precipitated from dripwaters of the Pálvölgy-Mátyáshegy Cave System (Buda Thermal Karst, Budapest, Hungary). – In: CAPEZZUOLI, E., BROGI, A., RICCI, M. & BERTINI, A. (eds.): Rend. Online Soc. Geol. It. Vol. 16, 39–41.
VIRÁG M., KÁLMÁNFINÉ AST H. & MINDSZENTY A. 2013: Barlangszintek, barlangi kiválások és travertínók térbeli jellemzése. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 259–263.
VIRÁG M., MINDSZENTY A. & BENDŐ ZS. 2013a1: A Városliget-II. fúrás (Széchenyi fürdő) ásványkiválásainak tanulságai a Budai Termálkarszt barlangjai számára. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 270–274. ¬
VIRÁG, M., MINDSZENTY, A., BENDŐ, ZS. & HEGEDŰS, A. 2013a2: Unusual speleothems from a non-spelean environment – Mineral precipitates of the Széchenyi Spa (Buda Thermal Karst, Budapest, Hungary). – In: MÁDL-SZŐNYI, J., ERŐSS, A., MINDSZENTY, A. & TÓTH, Á. (eds.): International Symposium on Hierarchical Flow Systems in Karst Regions – In honour of Professor József Tóth in celebration of his 80th birthday, 4-7 September 2013, ELTE, Budapest, Hungary, p. 140.
VIRÁG M., MINDSZENTY A. & BENDŐ ZS. 2013b: Az Ősforrás kalcitlemezei. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 188–191.
VIRÁG M., MINDSZENTY A., WEIDINGER T., MOLNÁR M., BENDŐ ZS., TANOS P. & MÁDLNÉ SZŐNYI J. 2013c1: A Rudas fürdő travertínója. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 191–199.
VIRÁG, M., MINDSZENTY, A., BENDŐ, ZS., WEIDINGER, T., MOLNÁR, M., PÁLL-SOMOGYI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & VERES, V. 2013c2: Anthropogenically modulated hydrological changes recorded by a ~120 years old flowstone-like travertine (Rudas Spa, Budapest, Hungary). – In: MÁDL-SZŐNYI, J., ERŐSS, A., MINDSZENTY, A. & TÓTH, Á. (eds.): International Symposium on Hierarchical Flow Systems in Karst Regions – In honour of Professor József Tóth in celebration of his 80th birthday, 4-7 September 2013, ELTE, Budapest, Hungary, p. 138.
VIRÁG M., MINDSZENTY A., LEÉL-ŐSSY SZ. & SURÁNYI G. 2013d: Gellérthegyi-aragonitbarlang. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 181–186.
VIRÁG M., SURÁNYI G., KARDOS A. & MINDSZENTY A. 2013e: A Gellért-hegyi kisbarlangok vízszintjelző kiválásai. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 257–259.
VIRÁG M., MINDSZENTY A., SURÁNYI G., MOLNÁR M. & LEÉL-ŐSSY SZ. 2013f: A Búboskemence cseppkőlefolyás. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 245–248.
VIRÁG M., TAKÁCSNÉ BOLNER K. & SURÁNYI G. 2013g: A Budai-hegység legidősebb vizsgált cseppköve: az Óriás-cseppkő. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 243–245.
VIRÁG M., TAKÁCSNÉ BOLNER K. & LEÉL-ŐSSY SZ. 2013h: Barlangi kiválástípusok (szpeleotémák). – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 248–252. (110. fotótábla, p. 249.)
VIRÁG M. & SZABÓ Z. 2013: Molnár János-barlang – a rendszer jelenleg is aktív tagja. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 228–232.
VIRÁG M., HEGEDŰS A. & SURÁNYI G. 2014: Szpeleotéma-térképezéssel az egykori termálvizek nyomában. – In: VERESS M. & ZENTAI Z. (szerk.): Karsztfejlődés XVII. Absztrakt kötet, 2014.május 30 - június 1, Bük-Szombathely, p. 13.
VIRÁG ,M., MINDSZENTY, A., KISS, K., KELE, S., CZUPPON, GY., PALCSU, L., SURÁNYI, G., BRAUN, M., WEIDINGER, T., HEGEDŰS, A. & LEÉL-ŐSSY, SZ. 2015: Superimposition of hypogenic and epigenic karst processes documented by speleothems of the Szemlő-hegy Cave (Budapest, Hungary). – In: Abstract Book of 31st IAS Meeting of Sedimentology, International Association of Sedimentologists, Polish Geological Society, 22-25 June 2015, Krakow, Poland, p. 564.
VIRÁG ,M., MINDSZENTY, A., KELE, S., CZUPPON, GY., SURÁNYI, G., BRAUN, M., PALCSU, L., FUTÓ, I., HEGEDŰS, A., KISS, K., SZIEBERTH, D. & LEÉL-ŐSSY, SZ. 2016: Study of speleothems and other thermal-karst features in the caves of Rózsadomb (Budapest, Hungary). – In: OTONICAR, B. & GOSTINCAR, P. (eds.): Paleokarst – 24th International Karstological School "Classical Karst", Abstract & Guide Book, 13-17 June 2016, Karst Research Institute ZRC SAZU, Postojna, Slovenia, p. 34.
VÖRÖS P. 2013: Kovás elváltozások vizsgálata rózsadombi barlangokban. – Diplomamunka, NyME-SEK-TTK Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, és ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest, 78 p.
VÖRÖS P., VIRÁG M., MINDSZENTY A., BENDŐ ZS., NÉMETH T. & LEÉL-ŐSSY SZ. 2013: Eocén kőzeteket átszelő repedéskitöltésekhez kapcsolódó elváltozott zónák a budai barlangokban. – In: MINDSZENTY A. (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 34-39.
WEIDINGER T., VIRÁG M., TORDAI Á., LUKÁCS D., LEÉL-ŐSSY SZ., & MINDSZENTY A. 2017: Barlangklimatológiai mérések a Budai-termálkarszton. – In: CSERNY T. & ALPEK B.L. (szerk.): HUNGEO 2017, „Bányászat és környezet – harmóniában”, Magyar Földtudományi Szakemberek XIII. Világtalálkozója, Program és előadás kivonatok, Pécs, 2017. augusztus 16-20, Magyarhoni Földtani Társulat, 32-33.
Megjelent
2018-03-04
Hogyan kell idézni
Leél-ŐssyS., & VirágM. (2018). Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére). Földtani Közlöny, 148(1), 45-74. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.45
Rovat
Értekezés