Hibaazonosítás és -tudatosítás az utószerkesztési kompetencia fejlesztésében

Márta Kóbor; Szilárd Szlávik

doi:10.35924/fordtud.26.1.4

Márta Kóbor https://orcid.org/0009-0008-1347-4367
Szilárd Szlávik https://orcid.org/0000-0002-1357-8560

DOI: https://doi.org/10.35924/fordtud.26.1.4

Absztrakt

A neurális gépi fordítás (NMT) előretörésére és a piaci igényekre reagálva a magyarországi fordítóképzésekben is egyre inkább megjelenik a gépi fordítómotorok használata és az utószerkesztés, amelyek oktatása azonban még nem rendelkezik olyan bevált módszerekkel, mint a hagyományos értelemben vett fordításé, CAT-használaté vagy akár a lektorálásé. A nemzetközi szakirodalomból és képzési tapasztalatokból egyértelműen kiviláglik, hogy a sikeres utószerkesztés egyik előfeltétele az MT-kimenetek reális értékelése, nevezetesen a célnyelvi szö- vegben előforduló hibák felismerése. Két hazai fordítóképzés (ELTE és PTE) hall- gatói körében a 2022/23-as tanév tavaszi félévében kutatást végeztünk azzal a cél- lal, hogy felmérjük, milyen hatása lehet az utószerkesztés oktatása során a neurális gépi fordításokban előforduló hibák azonosításának és tudatosításának a kritikus MT-használat és a PE-kompetencia fejlesztésére. Hipotézisünk szerint a hibakere- sési és -azonosítási gyakorlatoknak köszönhetően a hallgatók képesek lesznek kri- tikusabban szemlélni a géppel fordított szövegeket és nagyobb arányban ismerik fel az utószerkesztés során javítandó hibákat. A tanulmányban a félév eleji és végi hibakeresési feladatok kvalitatív, kézi elemzésének első eredményeit ismertetjük.

Hibaazonosítás és -tudatosítás az utószerkesztési kompetencia fejlesztésében

Absztrakt

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei