A Brexit lehetséges makrogazdasági hatásai az Európai Unióban és Kelet-Közép-Európában
Absztrakt
A 2016. június 23-án rendezett népszavazás Nagy-Britannia európai uniós tagságáról általános politikai és gazdasági bizonytalanságot teremtett a szigetországban, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt az integrációs szervezet jövőbeli fejlődésére is. Theresa May miniszterelnök asszony konzervatív kormánya az Egyesült Királyság jogilag szabályozott kilépését szorgalmazza az Európai Unióból, ugyanakkor a kisebbségi tory kabinetet kívülről támogató keményvonalas politikai erő, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP), valamint az alsóház konzervatív képviselőinek többsége továbbra is elutasítja az Európai Unióval 2018 november végén megkötött, kilépési folyamatot részletesen szabályozó egyezményt.
Tanulmányom célja az Egyesült Királyság integrációs szervezetből való kilépése esetén a Brexit lehetséges makrogazdasági hatásainak vizsgálata a szigetország mellett a közép- és kelet-európai országokban. Lényeges szempontnak tartom a Brexit folyamattal kapcsolatos forgatókönyvek felvázolása mellett annak megválaszolását, milyen következményekkel járna egy jogilag szervezetlen, megállapodás nélküli kilépés a brit és az euróövezet nemzetgazdaságaira. Jóllehet a közép- és kelet-európai országok brit áru- és szolgáltatásexportja a térség valamennyi államának bruttó hazai termékében elhanyagolható, az Európai Unióból való rendezetlen brit kilépés negatív hatásai leginkább a kereskedelmi csatornákon érvényesülnének. Mivel Közép- és Kelet-Európa államai szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatban állnak az eurózóna nemzetgazdaságaival, ezért alapvető problémát jelentene az euróövezet gazdasági növekedésének lelassulása, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a térség későbbi növekedési kilátásait. Ugyanakkor terjedelmi korlátok miatt tanulmányomban nem kívánok foglalkozni az Egyesült Királyság és az Európai Unió között megkötött kilépési megállapodás tartalmának elemzésével és a brit belpolitikai helyzet értékelésével.
