A befektetői pitch terminológiájának műfajspecifikus megközelítése
Absztrakt
A tanulmány egy olyan szempontrendszerre tesz javaslatot, amellyel a szaknyelvoktás céljaira releváns módon leírható egy konkrét szövegműfajra jellemző terminológia. A szempontrendszer kialakítása a befektetői pitch, azaz a villámprezentáció műfaján alapul, de alkalmazható más műfajokra is. A vizsgálat korpuszát 45 befektetői pitch alkotja, amelyekből összesen 352 egyedi terminus került kivonatolásra. A vizsgált terminus-előfordulások száma ismétlődésekkel együtt összesen 1.173. Ezt követte azon szempontok meghatározása, amelyek alapján a terminusok a szaknyelvoktatás szempontjából viszonylag homogén csoportokba sorolhatók. A vizsgálat rámutat arra, hogy a befektetői pitch terminológiáját a következő négy szempont segítségével célszerű leírni: a terminusok forrásai, a terminusok típusai, az előfordulás gyakorisága és a terminusok transzparenciája. A viszonylag nagyszámú adathalmaz lehetőséget biztosít annak meghatározására is, hogy a terminusok milyen arányban képviseltetik magukat a fent sorolt szempontok szerinti csoportokban. Ez lényeges információval szolgál arról, hogy milyen háttérismeret és mely terminusok ismerete szükséges a műfaji jártasság megszerzéséhez. A kutatási eredmények iránymutatásként szolgálhatnak a műfajspecifikus terminológia oktatására irányuló tananyagok kidolgozásában a szaknyelvoktatás bármely területén.
Hivatkozások
Clark, C. (2008): The impact of entrepreneurs’ oral ’pitch’ presentation skills on business angels’ initial screening investment decisions. Venture Capital. 10/3. 257–279.
https://doi.org/10.1080/13691060802151945
Daly, P. – Davy, D. (2016): Crafting the Investor Pitch Using Insights from Rhetoric and Linguistics. In: Alessi,
G. M. – Jacobs, G. (eds) (2016): The ins and outs of business and professional discourse research. Palgrave MacMillan: New York. 182–203.
https://doi.org/10.1057/9781137507686_10
Farrall, C – Lindsley, M. (2008): Professional English in Use. Marketing. Cambridge University Press: Cambridge.
Fried, V. H. – Hisrich, R. D. (1994): Toward a model of venture capitalist decision-making. Financial Management. 23/3. 28–37.
https://doi.org/10.2307/3665619
Gläser, R. (1995): Relations between phraseology and terminology in English for special purposes. In: Glaser, R. (1995): Linguistic features and genre profiles of scientific English. Peter Lang: Frankfurt. 33-57.
Gläser, R. (2007): Phraseological units in the language for special purposes. In: Fiedler, S. (2007): English phraseology. A Coursebook. GNV: Tübingen. 138–142.
Glendinning, E. – Howard, R. (2007): Professional English in Use. Medicine. Cambridge University Press: Cambridge.
Haines, G. H. – Madill, J. J. – Riding, A. R. (2003): Informal investment in Canada: Financing small business growth. Journal of Small Business and Entrepreneurship. 16/3-4. 13–40.
https://doi.org/10.1080/08276331.2003.10593306
ISO 704: 2009(E). Terminology work – Principles and methods. ISO.
Károly, K. (2007): Szövegtan és fordítás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
Kanze, D. – Huang, L. – Conley, M. A. – Higgins, E. T. (2018): We ask men to win and women not to lose: Closing the gender gap in startup funding. Academy of Management Journal. 61/2. 586–614.
https://doi.org/10.5465/amj.2016.1215
Lee, R. (2009): English for Environmental Science in Higher Education Studies. Garnet Publishing: Reading.
Mason, C. M. – Rogers, A. (1997): The business angels’ investment decisions: An exploratory analysis. In: Deakins, D. – Jennings, P. – Mason, C. (eds) (1997): Small firms: Entrepreneurship in the 1990s. Sage Publications: London. 29–46.
MacKenzie, I. (2010): English for business studies. A course for business studies and economics students. Cambridge University Press: Cambridge.
MacMillan, I. C. – Siegel, R. – Subba, P. N. (1985): Criteria used by venture capitalists to evaluate new venture proposals. Journal of Business Venturing. 1/1. 119–128.
https://doi.org/10.1016/0883-9026(85)90011-4
Mckeown, A – Wright, R. (2011): Professional English in Use. Management. Cambridge University Press: Cambridge.
Polcz, K. (2018): A befektetői pitch az üzleti nyelvórán. In: Bocz Zs. – Besznyák, R. (szerk.) (2018): Tudásmegosztás, értékközvetítés, digitalizáció - trendek a szaknyelvoktatásban és -kutatásban: cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. SZOKOE: Budapest. 275–284.
https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.2
Polcz, K. (2022): Kockázati tőkések és üzleti angyalok kérdéseinek tartalomelemzése. Porta Lingua. 2. sz. 17–24.
Sanberg, W. R. – Schweiger, D. M. – Hofer, C. F. (1988): The use of verbal protocols in determining venture capitalists’ decision processes. Entrepreneurship Theory and Practice. 13/1. 8–20.
https://doi.org/10.1177/104225878801300204
Wallen, J. – Phillips, T. (2008): English for Law in Higher Education Studies. Garnet Publishing: Reading
