Vezérfonal a tolmácsvizsgák optimalizálásához

  • Besznyák Rita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Idegen Nyelvi Központ, Tolmács és Fordítóképző Központ
Kulcsszavak: tolmácsképzés, tolmácsvizsgák, értékelés, alkalmassági vizsga, záróvizsga

Absztrakt

A szakirodalmi források és a profi tolmácsok gyakorlati tapasztalatai is egybehangzóan arra engednek következtetni, hogy rendkívül nehéz a tolmácsolás minőségének objektív megítélése. A sok változó miatt a tolmácsolási teljesítmény értékelése csak adott helyzetben, adott körülmények között lehetséges, így nem igazán beszélhetünk általános érvényű minősítési kritériumokról. A tolmácsképző intézményeknek valahogy mégis visszajelzést kell adniuk hallgatóik tolmácsolási készségeiről a képzés egyes szakaszaiban – lehetőség szerint objektív, univerzálisan alkalmazható értékelési rendszerben. Jelen tanulmány célja annak feltérképezése, hogy milyen szempontok alapján, milyen ismérvek mentén értékelhetjük a tolmácsolási teljesítményt vizsgahelyzetben: legyen szó a tolmácsképzésre jelentkezők felkészültségéről és alkalmasságáról, vagy a tolmácshallgatók értékeléséről. A tolmácsoktatók vizsgákkal kapcsolatos nehézségeire reflektálva a tanulmány összegzi a bemeneti, félidei és kimeneti vizsgák felépítésére, súlypontjaira és a lehetséges feladattípusokra vonatkozó szakmai ajánlásokat, a gyakorlatban is hasznosítható vezérfonalat adva ezzel a tolmácsvizsgák összeállításához.

Hivatkozások

Alexieva, B. (1993): Aptitude Tests and Intertextuality in Simultaneous Interpreting. The Interpreters’ Newsletter. 5. 8‒12

Altman, J. (1994): Error analysis in the teaching of simultaneous interpreting: A pilot study. In: Lambert, S. –Moser-Mercer, B. (eds): Bridging the Gap. John Benjamins Publishing: Amsterdam/Philadelphia. 25–38.

https://doi.org/10.1075/btl.3.05alt

Barik, H.C. (1971): A description of various types of omissions additions and errors of translation encountered in simultaneous interpretation. Meta. 16/4. 199–210.

https://doi.org/10.7202/001972ar

Besznyák, R. (2020): Tolmácsolási gyakorlószövegek graduálása lexikai csapdák elemzésével. In: Szabó, Cs. – Bakti, M. (eds): Iránytű a tolmácsolás oktatásához. A kompetenciafejlesztés új fókuszai. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó: Szeged. 109-122

Bowen, D. – Bowen, M. (1989): Aptitude for Interpreting. In: Gran. L. – Dodds. J. (eds) (1989): The Theoretical and Practical Aspects of Teaching Conference Interpretation. Campanotto: Udine. 109‒25

Darò, V. (1994): Non-Linguistic Factors Influencing Simultaneous Interpretation. In: Lambert, S. – Moser- Mercer, B. (eds). Bridging the Gap. John Benjamins Publishing: Amsterdam/Philadelphia. 248‒271.

https://doi.org/10.1075/btl.3.20dar

EMCI Marking criteria (2015): Training of Trainers workshop on Final Exams in Conference Interpreting (Prága).

https://www.emcinterpreting.org/emci/examinations

G. Láng, Zs. (2002). Tolmácsolás felsőfokon. A hivatásos tolmácsok képzéséről. Scholastica: Budapest

Jantsits, Á. (2013): Az értékelés szerepe a tolmácsolás oktatásában. In: Klaudy, K. (szerk.). Fordítás és tolmácsolás a harmadik évezred elején. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

Jönsson, A. – Balan, A. – Hartell. E. (2021) Analytic or holistic? A study about how to increase the agreement in teachers’ grading. Assessment in Education: Principles, Policy & Practice. 28/3. 212-227.

https://doi.org/10.1080/0969594X.2021.1884041

Kahane, E. (2000): Thoughts on the quality of interpretation. aiic.net. (May 13, 2000).

Online elérhető: https://aiic.net/p/197

Kalina, S. (2002): Quality in interpreting and its prerequisites: A framework for a comprehensive view. In: Garzone, G. – Viezzi M. (eds). Interpreting in the 21st Century: Challenges and opportunities. Amsterdam/ Philadelphia: John Benjamins. 121–130.

https://doi.org/10.1075/btl.43.12kal

Klaudy K. (2005): A fordítási hibák értékelése az életben, a képzésben és a vizsgán. Fordítástudomány. VII./1. 76–84

Kutz, W. (2005): Zur Bewertung der Dolmetschqualität in der Ausbildung von Konferenzdolmetschern. Lebende Sprachen. 50/1. 14–34.

https://doi.org/10.1515/LES.2005.14

Moser-Mercer, B. (1996): Quality in interpreting: some methodological issues. The Interpreters' Newsletter. 1996/7. Edizioni LINT: Trieste. 43‒55

Schjoldager A. (1996): Empirical Investigations into Simultaneous Interpreting Skills: Methodological and Didactic Reflections. Perspectives. Vol. 2. 187–195

Setton, R. – Dawrant, A. (2016): Conference Interpreting. A Trainer’s Guide. John Benjamins Publishing: Amsterdam/Philadelphia.

https://doi.org/10.1075/btl.121

Timarová, S. – Ungoed-Thomas, H. (2008): Admission Testing for Interpreting Courses. The Interpreter and Translator Trainer. 2/1. 29‒46.

https://doi.org/10.1080/1750399X.2008.10798765

Megjelent
2022-06-04
Rovat
TOLMÁCSOLÁS, TOLMÁCSKÉPZÉS