Nyelvszakválasztási hallgatói preferenciák változása a bolognai rendszer tükrében
Absztrakt
A bölcsészettudományi képzésben nyelvszakokra jelentkező hallgatók motivációja egyértelműen megváltozott az elmúlt időszakban. A nagy nyelveken túl a kisebb nyelvek iránt például nyilvánvalóan nem a bölcsész pálya miatt érdeklődnek a felvételizők, hanem látszólag azért, mert magas szintű idegennyelv-tudással jobb munkaerőpiaci esélyeket látnak biztosítottnak maguk számára. Ez a folyamat természetesen szoros összefüggésben áll mind az oktatás expanziójával, a nem hagyományos csoportok felsőoktatásban való megjelenésével, mind pedig az országos szinten a rendszerváltozás után bekövetkezett piaci változásokkal és folyamatokkal: értve ez alatt a magyar munkaerőpiacon időközben megjelent nemzetközi vállalatokat és külföldi munkaközvetítőket. A tendencia továbbá összefügg azzal a nemzetközileg is érzékelhető folyamattal, amelyet az oktatásnak szolgáltatássá válásaként szoktunk nevezni. A felsőoktatás szervezésére és tervezésére az európai oktatási térben, ennek részeként a bolognai folyamat van hatással, amelynek egyik kimondott célja, hogy a felsőoktatást közelítse a munkaerőpiachoz. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a felsőoktatás alapvető és jelentős változásokat él meg napjainkban. A tanulmány célja, hogy ezeket a folyamatokat összefüggésükben láttassa, és következtetéseket vonjon le a bolognai folyamat bevezetése óta eltelt időszakban nyelvszakokra jelentkező hallgatókkal kapcsolatban.
Hivatkozások
Bánhegyi M. (2019): Alternatív értékelés a felsőoktatásban és a szaknyelvoktatásban: a portfóliómódszer. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua 2019. 255-274
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2020): Portfólió a gazdasági szaknyelvoktatásban: hallgatói attitűdök. Modern Nyelvoktatás. 26/3. 38-50
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2021): A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi. Porta Lingua 2021/1. 87-98
Bánhegyi, M. – Fajt, B. – Dósa, I. (2020): Szaknyelvi portfólió újratöltve: egy hallgatói attitűdfelmérés tapasztalatai. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 215-230.
https://doi.org/10.48040/PL.2020.18
Csizér, K. – Kormos, J. (2007): Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében. Magyar Pedagógia. 107/1. 29-43
Fajt, B. (2019): Aspects of improving 21st century skills in tertiary education: cognitive flexibility and complex roblem solving. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua 2019. 19-27
Humboldt, W. v. (1810): Über die innere und äußere Organisation der höheren wissenschaftlichen Anstalten in Berlin. In: Flitner, A. – Giel, K. (eds.) (1982):
Wilhelm von Humboldt: Werke in 5 Bänden. Bd. IV, Schriften zur Politik und zum Bildungswesen, 3. Aufl. Wissenschaftliche Buchgesellschaft: Darmstadt. 255-266
Hrubos, I. (2014): Expanzió – határok nélkül. Educatio. 23/2. Felsőoktatási expanzió. 205-215
Kozma, T. – Gál, A. – Ceglédi, T. (2010): A bolognai folyamat megvalósulása Közép-Európában. Felsőoktatási Műhely. 3/3. 69-78
Lovász, Á. (2005): Első évfolyamos német szakos egyetemi hallgatók nyelvtanulási motivációja. Magyar Pedagógia. 105/4. 359-379
Nussbaum, M. C. (2016). Not for profit: Why Democracy Needs the Humanities. Princeton University Press: Princeton, N. J.
https://doi.org/10.1177/0013124516630603
Polónyi, I. (2011): Keresztúton a hazai felsőoktatás. Felsőoktatási Műhely. 4/1. 29-42
Rámháp, Sz. (2017): Felsőoktatási továbbtanulási motivációk Magyarországon a változó ifjúság és a piacosodó felsőoktatás tükrében. PhD-értekezés. Széchenyi István Egyetem BTK: Győr
Tamás, G. M. (2013): Szolidaritás és kritika. Élet és Irodalom. 57/4. 1-11
Thompson, E. P. (szerk.) (1970): Warwick University Ltd. Industry, Management and the Universities. Penguin: Harmondsworth
Török, D. – Csizér, K. (2007): Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében. Iskolakultúra. 17/11-12. 38-49
Trow, M. (2000): From Mass Higher Education to Universal Access: The American Advantage. Minerva. 37/4. 303-328
https://doi.org/10.1023/A:1004708520977
Tukacs, T. (2015): Anglisztika szakos hallgatók motivációja a Nyíregyházi Főiskolán – egy kérdőív tanulságai. EduLingua. 1/1. 29-53
Internetes hivatkozások
K. Horváth, Zs. (2018): Rossz közérzet az egyetemen, E. P. Thompson és a tudás áruvá válása.
