Changes in students’ foreign language degree program preferences in light of the Bologna Process
Abstract
The motivation of the students in the humanities who chose to apply for foreign language degree programs has distinctly shifted in recent years: it is clear that students who choose programs in lesser-spoken languages do not do so due to an
interest in pursuing a humanities career, but seemingly because they envisage better prospects on the labour market with high language proficiency. This process is of course closely connected to the expansion of education (the appearance of new groups in higher education who traditionally were not included in it), changes in the market following the change of regime in Hungary (the appearance of international companies and international employment agencies on the Hungarian labour market), as well as the process in which education is becoming a service, a tendency which is observable in both Hungary and internationally. As part of these processes, the planning and organization of higher education in the European Higher Education Area is mostly guided by the Bologna Process, whose stated goal is to more closely align higher education and labour markets. Overall, it is clear that higher education is currently undergoing fundamental tectonic changes. The aim of this paper is to provide an overview of these processes and their relationships to each other, and to draw conclusions about the motivations of students who chose foreign language degree programs since the implementation of the Bologna Process.
degree programs since the implementation of the Bologna Process.
References
Bánhegyi M. (2019): Alternatív értékelés a felsőoktatásban és a szaknyelvoktatásban: a portfóliómódszer. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua 2019. 255-274
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2020): Portfólió a gazdasági szaknyelvoktatásban: hallgatói attitűdök. Modern Nyelvoktatás. 26/3. 38-50
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2021): A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi. Porta Lingua 2021/1. 87-98
Bánhegyi, M. – Fajt, B. – Dósa, I. (2020): Szaknyelvi portfólió újratöltve: egy hallgatói attitűdfelmérés tapasztalatai. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 215-230.
https://doi.org/10.48040/PL.2020.18
Csizér, K. – Kormos, J. (2007): Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében. Magyar Pedagógia. 107/1. 29-43
Fajt, B. (2019): Aspects of improving 21st century skills in tertiary education: cognitive flexibility and complex roblem solving. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua 2019. 19-27
Humboldt, W. v. (1810): Über die innere und äußere Organisation der höheren wissenschaftlichen Anstalten in Berlin. In: Flitner, A. – Giel, K. (eds.) (1982):
Wilhelm von Humboldt: Werke in 5 Bänden. Bd. IV, Schriften zur Politik und zum Bildungswesen, 3. Aufl. Wissenschaftliche Buchgesellschaft: Darmstadt. 255-266
Hrubos, I. (2014): Expanzió – határok nélkül. Educatio. 23/2. Felsőoktatási expanzió. 205-215
Kozma, T. – Gál, A. – Ceglédi, T. (2010): A bolognai folyamat megvalósulása Közép-Európában. Felsőoktatási Műhely. 3/3. 69-78
Lovász, Á. (2005): Első évfolyamos német szakos egyetemi hallgatók nyelvtanulási motivációja. Magyar Pedagógia. 105/4. 359-379
Nussbaum, M. C. (2016). Not for profit: Why Democracy Needs the Humanities. Princeton University Press: Princeton, N. J.
https://doi.org/10.1177/0013124516630603
Polónyi, I. (2011): Keresztúton a hazai felsőoktatás. Felsőoktatási Műhely. 4/1. 29-42
Rámháp, Sz. (2017): Felsőoktatási továbbtanulási motivációk Magyarországon a változó ifjúság és a piacosodó felsőoktatás tükrében. PhD-értekezés. Széchenyi István Egyetem BTK: Győr
Tamás, G. M. (2013): Szolidaritás és kritika. Élet és Irodalom. 57/4. 1-11
Thompson, E. P. (szerk.) (1970): Warwick University Ltd. Industry, Management and the Universities. Penguin: Harmondsworth
Török, D. – Csizér, K. (2007): Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében. Iskolakultúra. 17/11-12. 38-49
Trow, M. (2000): From Mass Higher Education to Universal Access: The American Advantage. Minerva. 37/4. 303-328
https://doi.org/10.1023/A:1004708520977
Tukacs, T. (2015): Anglisztika szakos hallgatók motivációja a Nyíregyházi Főiskolán – egy kérdőív tanulságai. EduLingua. 1/1. 29-53
Internetes hivatkozások
K. Horváth, Zs. (2018): Rossz közérzet az egyetemen, E. P. Thompson és a tudás áruvá válása.
