Az English for Border and Coast Guards című nemzetközi szaknyelvi oktatóanyag fejlesztésének folyamata – a nem-nyelvész szakemberek szerepe
Absztrakt
Az angol határrendészeti szaknyelv a nyelvészetileg kevéssé feltárt szakmai nyelvek közé sorolható. Oktatása – különösen napjainkban, a nemzetközi határrendészeti együttműködés erősítése iránti igény fényében – egyre fontosabbá válik, ennek intézményes megoldása azonban számos országban nehézségekbe ütközik. A közlemény bemutatja a FRONTEX (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) vezetésével 2015 óta zajló English for Border and Coast Guards, (EBCG) nemzetközi projektet, valamint annak első termékét, egy 2018-ban közzétett, alapszintű, általános (A2-B1) nyelvtudásra épülő, önálló tanulásra is alkalmas online oktatóanyagot. A szerző vizsgálja az utóbbi évek vonatkozó szakirodalmában megjelenő szükségletelemzési és kurzusfejlesztési trendeket, és ezek egyes elemeit összeveti az EBCG oktatóeszköz fejlesztésének lépéseivel. Az online kurzus fejlesztésének sajátossága, hogy nem-nyelvész szakemberek kezdeményezik és irányítják a folyamatot, valamint ők alkotják meg a tananyag alapját képező szaknyelvi korpuszt. A tanulmány végül felsorolja azokat az indokokat, amelyek e sajátos tananyagfejlesztési módszer létjogosultságát igazolhatják.
Hivatkozások
Az Európai Unió Tanácsa (2009): A külső határellenőrzésre, kiutasításra és visszafogadásra vonatkozó európai uniós Schengeni katalógus frissített változata.
http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%207864%202009%20INIT, 11., 22., 24. o.
Barnucz, N. (2019a): IKT eszközök szerepe az angol nyelv oktatásában. Educatio. 28(2), 403-414.
https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.2.14
Barnucz, N. (2019b): IKT-eszközökkel Támogatott (Rendészeti) Nyelvoktatás. Magyar Rendészet. 2019/1. Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Budapest (megjelenés alatt).
Basturkmen, H. (2010): Developing Courses in English for Specific Purposes. Palgrave Macmillan: New York 19., 25., 71-86., 143. o.
Borszéki, J. (2014): The Principles of Modern Language Teaching Represented in an EU Training Tool for Border Guards II. Hadtudományi Szemle, Vol. 7, No. 2. 106–122.
www.epa.oszk.hu/02400/02463/00023/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2014_02_106-122.pdf
Borszéki, J. (2015): A rendőrség határrendészeti feladatokat ellátó állományának idegen nyelvi ismeretei és érdeklődése a nemzetközi határrendészeti tevékenységek iránt In: Szelei, I – Berki, G. (szerk.) A hadtudomány és a 21. század, Tanulmánykötet. DOSZ Hadtudományi Osztály: Budapest 163-196. o.
Borszéki, J. (2016a): Az angol szaknyelvi kompetenciák szerepe a határrendészeti szervek nemzetközi együttműködése megvalósításában, fejlesztésük lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés, NKE, Hadtudományi Doktori Iskola: Budapest
http://uni-nke.hu//feltoltes/uni-nke.hu/konyvtar/digitgy/phd/2016/karosi_zoltanne_borszeki_judit.pdf. 149., 171. o.
Borszéki, J. (2016b): Training border policing experts in English for Specific Purposes (ESP): Uniform trends in EU member states. In: Kaljula, D (ed.) SISEKAITSEAKADEEMIA TEADUSARTIKLID: Valikkogu. Sisekaitseakadeemia: Tallinn 31-65. o.
Borszéki, J. (2017): The Definition of Specific-Purpose English Language Competences Needed in Border Control and Their Development Potentials, I. The Issues of Defining Specific-Purpose Language Competences. Magyar Rendészet, 17/4. 135. o.
Dressen-Hamouda, D. (2013): Ethnographic approaches to ESP research. In: Paltridge, B. – Starfield, S. (eds.): The handbook of English for specific purposes. Wiley-Blackwell: Boston
Dudley-Evans, T. – St John, M. J. (1998): Developments in English for Specific Purposes. Cambridge University Press: Cambridge 6. o.
Dzandu, M – Tang, Y (2015): Beneath a learning management system – Understanding the human information interaction in information systems. 6th International Conference on Applied Human Factors and Ergonomics (AHFE 2015) and the Affiliated Conferences, AHFE 2015, Procedia Manufacturing.
Elder, C. et al. (2017): Interrogating the construct of communicative competence in language assessment contexts: What the non-language specialist can tell us, Language & Communication 57,
http://dx.doi.org/10.1016/j.langcom
Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai bűnüldözési képzési rendszer létrehozása (COM(2013) 0172 final)
http://old.eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2013:0172:FIN:HU:HTML
Fischer, M. (2016): Mit üzennek előadásaink, mit rejtenek írásaink? In: Besznyák, R. (szerk.) PORTA LINGUA 2016 A szaknyelv rétegződése a szakmában, az oktatásban és a kutatásban. SZOKOE: Budapest 7-12.
Flowerdew, L. (2013): Needs Analysis and Curriculum Development in ESP, In: Paltridge, B; Starfield, S. (eds.) The handbook of English for Specific Purposes, First Edition. John Wiley & Sons, Inc.: Oxford
FRONTEX (2011): Basic English for Border Guards at Airports, Introduction. (elektronikus tananyag)
FRONTEX (2012): Common Core Curriculum. EU Border Guard Basic Training. FRONTEX: Warsaw
FRONTEX (2013): Mid-Level English for Border Guards at Airports, Instruction Booklet, (DVD-n rendészeti szakemberek számára hozzáférhető, elektronikus tananyag)
FRONTEX (2015): Sectoral Qualifications Framework for Border Guarding VOL. I. FRONTEX: Warsaw 122. VOL. II. 49.
FRONTEX (2017): Course Design: English for Border and Coast Guards – Level 1, kézirat
Hajdu, Z. – Czellér, M. (2015): A vállalati szaknyelv oktatásának eszközei és módszerei egy projekt tapasztalatainak tükrében, In: Bocz, Zs. (szerk.) PORTA LINGUA 2015 A XXI. századi szakmai, szaknyelvi kommunikáció kihívásai: tanári és tanulói kompetenciák, SZOKOE: Budapest 205-212.
Huhta, M. et al. (2013): Needs Analysis for Language Course Design: A Holistic Approach to ESP. Cambridge University Press: Cambridge 9–52, 14–16. o.
Jasso-Aguilar, R. (1999): Sources, Methods and Triangulation in Needs Analysis: A Critical Perspective in a Case Study of Waikiki Hotel Maids. English for Specific Purposes, Vol. 18, No. 1, 27–46.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0889490697000483
Knoch, U. (2014): Using subject specialists to validate an ESP rating scale: The case of the International Civil Aviation Organization (ICAO) rating scale 2014, English for Specific Purposes 33, 77-86.
http://www.scopus.com/inward/record.url?eid=2-s2.0-84888019246&partnerID=MN8TOARS
Koltai, A. (2017): Angol szaknyelvi kutatási módszerek és mérnökök nyelvi szükségletei nemzetközi tanulmányokban, In: Bocz, Zs; – Besznyák, R. (szerk.) PORTA LINGUA 2017: Szaknyelvhasználat: a tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása. SZOKOE: Budapest 325-335. o.
Korotchenko, T. – Matveenko, I. – Strelnikova, A. (2016): Models of syllabus design in teaching ESP (Geoscience). In: 16th International Multidisciplinary Scientific GeoConference, SGEM 2016: Science and Technologies in Geology, Exploration and Mining - Conference Proceedings (Vol. 3, pp. 899-906). International Multidisciplinary Scientific Geoconference.
https://doi.org/10.5593/SGEM2016/B53/S22.115
Kurtán, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest 198. o.
Long, M. (2005). Overview: A rationale for needs analysis and needs analysis research. In Long, M. (ed.), Second Language Needs Analysis. Cambridge University Press: Cambridge 1-16. o.
Muráth, J. (2006): Szakfordítás és segédeszközök. Válogatott tanulmányok a szakfordítás, a kontrasztív lexikológia, a lexikográfia és a terminológia témaköréből, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2006.
Rádai-Kovács, É (2010): Az Európai Unió szaknyelve és terminológiája, In: Dobos, Cs. (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció, Tinta Kiadó: Budapest, Miskolci Egyetem: Miskolc, 343–358. o.
Serafini, E. et al. (2015): Needs analysis for specialized learner populations: Essential methodological improvements. English for Specific Purposes. vol. 40.
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S088949061500037X.
Spiczéné Bukovszki, E. (2015): Műszaki szaknyelvoktatás: új válaszok a régi kihívásokra, In: Bocz, Zs. (szerk.) PORTA LINGUA 2015 A XXI. századi szakmai, szaknyelvi kommunikáció kihívásai: tanári és tanulói kompetenciák, SZOKOE: Budapest 253-266.
Spiczéné Bukovszki, E. (2016): Az önálló nyelvtanulóvá nevelés lehetőségei: Felsőoktatási szaknyelvtanárok nézetei a nyelvtanulói autonómiáról, Doktori (PhD) értekezés, Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola: Eger 51-52. o.
Ürmösné Simon, G. (2019): Miben segítik a nyelvi ujjnyomok a nyomozást? In: Magyar Rendészet. 2019/1.
Ürmösné Simon, G. – Barnucz, N. (2020): Az Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus múltbeli és jelenlegi tevékenységei, valamint a jövő perspektívája. In: PORTA LINGUA 2020. Szaknyelvoktatás és –kutatás nemzetközi kontextusban SZOKOE: Budapest (megjelenés alatt)
Whyte, S. (2019): Revisiting Communicative Competence in the Teaching and Assessment of Language for Specific Purposes. Language Education & Assessment, 2 (1), pp.1-19.
Willis, J. (1996): A Framework for Task-based Learning, Longman: Harlow, p. 38
