An episode in the history of Hungarian terminology: the debate on ’relatinizing’ at the beginning of the 20th century

  • Zoltán Sturcz Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Economic and Social Sciences
Keywords: terminology history, vocabulary development history, Latin, relatinizing, language development

Abstract

The linguistic and cultural history phenomenon of ’relatinizing’ rarely turns up as a technical term. It means going back to original Latin form of technical terms which were taken from Latin and modified according to the phonetic and grammatical character of the given language. The phenomenon, or the process, can be spontaneous or controlled; there are examples for both. It was István Apáthy who seriously brought up the question of ’relatinizing’ in terminology in the first decade of the 20th century. He pointed out that the majority of terminology vocabulary in Hungarian were words of Latin origin taken over from German or other languages where they had already been mutilated. In this way they were strange not only for our language but for Latin as well. An expert of Hungarian terminology, Kálmán Szily, argued Apáthy’s viewpoint. He claimed Apáthy was wrong because, as he reasoned, relying on firm principles and practice the Hungarian terminology had already accepted the different terms of Latin origin. He thought ’relatinizing’ would cause damage and confusion in the language system and would contradict one of the accepted principles of developing terminology, according to which the usual and integrated words, especially terms of Latin origin should be recognised. Their debate was published in the “Múzeumi Füzetek” and “Természettudományi Közlöny”, and resulted in the refusal of ’relatinization’ supported by majority of experts in terminology.

References

Apáthy, I. (1901): Szerkesztői megjegyzések Dr. Ruzitska Béla úr czikkének, „A sütőpataki Vilma forrás vizének chemiai elemzése” műszavaira vonatkozólag. Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-természettudományi Szakosztályáról. 1900. XXV. Évf. XXII. Kötet. 101-123.

Apáthy, I. (1906): Szerkesztői előszó. Múzeumi Füzetek. (Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Természettárainak és az EME Természettudományi Szakosztályának Értesítője) 1-2. füzet. I-X.

Apáthy, I. (1911a): Kompliment és komplement. Természettudományi Közlöny. XLIII. kötet. 526. füzet. 289-3000.

Apáthy, I. (1911b): Kompliment és komplement. Pesti Lloyd – Társulat Könyvsajtója: Budapest

Benedeczky, I (1995): Apáthy István: a tudós és hazafi. Szenci Molnár Társaság: Budapest

Élesztő, L. főszerk. (1999) Magyar Nagylexikon. II. kötet, 175-176. Magyar Nagylexikon Kiadó: Budapest

Fludovits, J. (1937): A magyar nyelv latin jövevényszavai. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve I. 12. füzet) Magyar Tudományos Akadémia: Budapest

Gábor, D. (2006): Apáthy István és munkássága. Művelődés. 2006. április. 25-27.

Grétsy, L. (2005): Antipatikus – unszimpatikus. Szabad Föld. (sajtókiadvány) 2005. 09. 23.

Gyalmos, J. (1933): Latin eredetű képzőink. Magyar Nyelv. XXIX./ 7-8

Horváth, P. I. (2015): (Ny)elvi kérdések. Inter kht. – Tinta Könyvkiadó: Budapest

Kapronczay, K. (1973): Apáthy István. Orvosi Hetilap. 1973. január. 209-213.

Ilosvay, L. (1933): Id. Szily Kálmán emlékére. Id. Szily Kálmán Emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia: Budapest.

Ladányi, M. (2014): Idegen képzők a magyar szóképzésben: rendszeresség, produktivitás, versengés. In: Laczkó, K. – Tátrai, Sz. (szerk.) (2014) Elmélet és módszer: Nyelvészeti tanulmányok. ELTE Eötvös József Kollégium: Budapest. 237-262

Markó, L. (főszerk.) (2001): Új Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet 174-175. Magyar Könyvklub: Budapest

Rosta, I. (2022) Megemlékezés Apáthy István orvos, zoológus, professzor, akadémikus halálának centenáriumáról. Magyar Tudomány. 18/2022/8. 1082-1087

Sturcz, Z. (2024): Szily Kálmán szaknyelvi látlelete és fejlesztési terve 1879-ből. Porta Lingua. 2024/1. 65-79. https://doi.org/10.48040/PL.2024.1.7

Szily, K. (1879): A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. Természettudományi Közlöny. XI. kötet. 121. füzet. 329-345

Szily, K. (1910): A magyar természettudományi műnyelvről. Természettudományi Közlöny. XLII. kötet, 505. füzet. 369-374

Szily, K. (1911): Apáthy István és a természettudományi műnyelv. Természettudományi Közlöny. XLIII. kötet, 527. füzet. 350-352

Toldy, G. (1910): Szerecsenszótár. Kilián Frigyes Utóda királyi magyar egyetemi könyvkereskedése: Budapest

Tolnai, V. (1918): Ál-latin jövevényszavak. In: Emlék Szily Kálmánnak a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének 80. születésnapjára. Hornyánszky V. Könyvnyomdája: Budapest. 84-86

Tolnai, V. (1930): Makaróni nyelv és irodalom. Magyar Nyelv. XXVI. / 7-8. 215-248. és XXVI/9-10. 337-346

Internetes hivatkozások

Web1: Wikipédia: Apáthy István. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ap%C3%A1thy_Istv%C3%A1n_(zool%C3%B3gus)

Web2: www.muvelodes.ro/index.php/cikk (Gábor Dénes: Apáthy István élete és munkássága / 2006 április)

Published
2025-11-20
Section
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás