Diversity of terminology in technical drawings

  • Annamária Rodek-Begella Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskolah
Keywords: technical term, intersemiotics, information density, morphology, standard

Abstract

An integral part of the technical documentation is the technical drawing, an item that is essential in the manufacturing of marketable products. The aim of this study is to examine the terminology used in Hungarian and French working drawings. The analysis of hundreds of Hungarian and French drawings revealed the diversity of linguistic and non-linguistic terms that appear in technical drawings. The information density of these terms is typically high since a significant part of the limited area is occupied by the drawing. The technical drawing terms are also morphologically diverse, as they include monosemous terms (e.g. knurled – moleté), acronyms (e.g. BA/ bout d’arbre – shaft end) and colloquial words (e.g. edzés means training and treatment). The intersemiotic markings required by international standards (see //- parallelism, parallélisme) facilitate clear communication between professionals who do not speak each other’s languages. The use of standard notations is a common feature of the terminology used in Hungarian and French drawings. The main difference between the two languages can be found in their tendencies to use acronyms, as the French language prefers while the Hungarian language avoids them.

References

Andó, M. (2018): Gépipari tűrések illesztések. Gépész Tuning Kft.: Budapest

Dienes, Z. (2008): Villamosipari rajzok. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: Budapest

Fóris, Á. (2005): Hat terminológia lecke. Lexikográfia Kiadó: Pécs

Fóris, Á. (2014): A szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítése. In: Veszelszky, Á. – Lengyel, K. (szerk.) Tudomány, technolektus, terminológia – a tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat Könyvkiadó:Budapest

Fóris, Á. (2020): Fordítás és terminológia. Elmélet és gyakorlat. KRE-L’Harmattan: Budapest

Házkötő, I. (2006): Műszaki rajz kurzus jegyzet. BME Gépszerkezettani Intézet: Budapest

Heltai, P. (2004): Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth, J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatásaiból. Szent István Egyetem: Gödöllő

Jakobson, R. (1959): On Linguistic Aspects of Translation. In: Brower, R. A. (eds.) On Translation. Harvard University Press: Cambridge

Karczub, B. (2008): Műszaki rajz készítés és olvasás. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: Budapest

Kiss, S. (2008): Műszaki rajzi szabványok értelmezése és alkalmazása. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: Budapest

Rodek-Begella, A. (2015): Köznyelvi és műszaki jelentéssel is rendelkező terminusokmetafora alapú vizsgálata. In: Nyelv, kultúra, társadalom – Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Könyvkiadó:Budapest

Rodek-Begella, A. (2019): Műszaki terminusok diverzitásának vizsgálata. In. Bocz Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. SZOKOE. Porta Lingua

Zabóné, Varga I. (2016): A magyar nyelvű műszaki terminológia kezdetei. XVII. Műszaki Tudományos Ülésszak: Kolozsvár.

https://doi.org/10.33895/mtk-2017.06.19

Published
2025-07-17
Section
TERMINOLÓGIAI ÉS LEXIKOLÓGIAI KÉRDÉSEK A SZAKNYELVHASZNÁLATBAN