Stratification and comprehensibility of the legal administrative language
Abstract
In the contexts of language use of law and public administration, there are many speech situations where (1) the communication of lay persons must be redefined in accordance with the conventions of the field, or in the opposite direction, (2) texts with a high level of abstraction in professional content must be conveyed to the public. To this end, it is essential to become aware of the language use characteristics corresponding to the stratification, as well as to establish and continuously develop the competencies necessary for comprehending meaning. In international contexts, the results of corpus-based analyzes now provide the basis for all this. The study focuses on Judgment, as a sub-corpus of the Miskolc Legal Corpus, whose speech situations include complex written spoken and spoken written text types of legal processes. As the structure of the texts and the length of the sentences influence intelligibility, I point out the linguistic phenomena that should be taken into account for the further study of the interactions between texts and the speakers’ background and activities in order to develop the competencies needed for comprehensibility.
References
Balogh, D. (2018): Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 71–94
Bencze, L. (sorozatszerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. (Clear Writing). Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest.
Dobos, Cs. (2018): Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 37–69
Gajduschek, Gy. (2012): A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány jogias jellegéről. Politikatudományi Szemle 21/4. 29–49
Kiss, J. (2008): A nyelvi változás – kutatói dilemmák. Magyar Nyelv 104/3. 257–274
Kurtán, Zs. (2018a): Mellérendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 95–122
Kurtán, Zs. (2018b): Központozás a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 153–179
Pátkai, N. (2017): A közérthető jogalkotásról – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete. Magyar Jogi Nyelv 1/1. 21–27
Pléh, Cs. – Lukács, Á. (szerk.) (2014): Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó: Budapest.
https://doi.org/10.1556/9789630594998
Rixer, Á. (2014a): A magyar nyelv és magyar jogi műnyelv megújulása. Glossa Iuridica 1/1. 9–15
Rixer, Á. (2014b): Egyszerűsítés a közigazgatásban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet: Budapest
Sajgál, M. (2018): Alárendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 123–151
Sárközy, T. (2016): Civiljogi kodifkáció és a nyelv. In: Bencze L. (sorozatszerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. (Clear Writing). Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest. 108–114
Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Vincze, V. (2018): A Miskolc Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc. 9–36
Vinnai, E. (2017): Harc a szavakért – Közérthetőség a jogban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 12/1. 42–53
