Arányi Lajos és a kórboncolási jegyzőkönyvek az 1860-as években

Résumé

Tanulmányunkban a Semmelweis Egyetem Központi Levéltárában található, 1863–1864-ből származó kéziratos kórboncolási jegyzőkönyveket mutatjuk be két téma köré csoportosítva. Vizsgálataink első szempontja az, hogy az Arányi Lajos „A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva” című munkájának megjelenése (1864) körüli években íródott jegyzőkönyvek milyen viszonyban állnak az első magyar patológiakönyvben megfogalmazott elvekkel. A XIX. századi kórboncolási jegyzőkönyvek „műfaji jellegzetességei” tükrözik-e mindazt, amit Arányi munkájában olvashatunk, és fordítva: Arányi műve jelent-e újdonságot a korabeli boncjegyzőkönyvek gyakorlatához képest. Mindezt – második témaként – egy meghatározott szerv kórbonctani leírásainak bemutatásával kívánjuk szemléltetni. Ennek során a tüdőről készült feljegyzések ismérveit vesszük számba: részint az érzékszervi észleletek leírása során használt kifejezéseket gyűjtjük össze, részint – orvosszakmai szempontból – a tüdőbetegségekről írt latin diagnózisok és a magyar leírások összefüggéseit tárjuk fel. Végül a kutatásaink hosszabb távú céljaként kitűzött terminológiai adatbázis összeállításának szempontjaira is kitérünk.