Tud-e a gép filmet fordítani? Mesterséges intelligencia és filmfordítás
Résumé
A mesterséges intelligencia működését a filmfordításban három film dialóglistája alapján vizsgáltam spanyol–magyar nyelvpárban. Az emberi beszédet csak kontextusba ágyazva lehet fordítani. A filmekben a kontextus a filmes eszközök által teremtett világ. A filmen elhangzó beszéd legfontosabb kontextusa maga a filmkép. A mesterséges intelligencia alapú fordítónak minden nyelv idegen nyelv, minden kontextus idegen kontextus, egyiket sem érti, mégis fordít sok nyelvről sok nyelvre. Figyelembe vesz ugyan bizonyos összefüggéseket is, de ezek csak a nyelvi környezettel kapcsolatosak, a képekhez nincs közük. Az alkalmazhatóság szempontjából az alábbi eredményre jutottam: ha a követelmény ugyanaz, ami a humán fordítással szemben (ekvivalencia, adekvátság, hűség), akkor jelenleg a gépi fordítás nem alkalmazható filmfordításra. A gépi filmfelirat és filmfordítás esetében a géppel fordított filmszöveg értékeléséhez szemléletmód-váltásra van szükség. A megszokott fordítói kulcsfogalmak ugyanis túlzott elvárásokat jelentenek, és az esetek többségében nincs is rájuk szükség, mivel a képi kontextus sokat segít a megértésben. Ha tehát pusztán alapvető információkat szeretnénk egy film cselekményéről kapni, és a cél az, hogy követni tudjunk egy filmet, akkor jól használható a gépi fordítás.
Références
Bíró, Y. (1994): A hetedik művészet. Osiris: Budapest
Heltai, P. (2009) Fordítás, relevancia, feldolgozás Modern nyelvoktatás 15. évf. 1-2. sz. Gondolat Kiadó: Budapest
Heltai, P. (2014): Mi az, amit a gép nem tud fordítani? Szaknyelv és szakfordítás. Szent István Egyetem: Gödöllő
Klaudy, K. (1994): A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica Kiadó: Budapest Lakatos, Zs. (2007). Kulturális reáliák egy spanyol film magyarra és portugálra fordított változatában. PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola: Pécs
Lakatos-Báldy, Zs. (2011): A filmfordítás mint kultúraközvetítés. BGE Magyar Tudomány Ünnepe Tanulmány-kötet: Budapest
Lakatos-Báldy, Zs. (2012): A filmfordítás mint interkulturális kommunikáció és mint alkalmazott műfordítás. Szaknyelv és szakfordítás. Szent István Egyetem: Gödöllő
Lakatos-Báldy, Zs. (2015): Az audiovizuális fordítás sajátosságai és a filmfordítás mint interkulturális kommunikáció. Apertúra Film-Vizualitás-Elmélet online folyóirat: Szeged Varga, Á. (2011): A gépi fordítás minősége és javítási lehetőségei .PhD disszertáció. ELTE: Budapest
Veresné Valentinyi, K. (2020): A blattolás a tolmács kompetenciáinak fejlesztésében. In: Szabó, Cs. – Bakti, M. (szerk.): Iránytű a tolmácsolás oktatásához. A kompetenciafejlesztés új fókuszai. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó: Szeged
Veresné Valentinyi, K. (2022): A gépi fordítás kihívásai a szakfordítóképzésben. Porta Lingua. 2022/1.
Internetes hivatkozások
Az automatikus feliratozás használata. https://support.google.com/youtube/answer/6373554?hl=hu



