Tolmácsok konszekutív jegyzetelési preferenciái egy kismintás felmérés tükrében
Résumé
A konszekutív (követő) tolmácsolás fontos szerepet játszik a nyelvi közvetítői piacon és a tolmácsképző intézmények tantárgyi kínálatában, valamint felvételi- és/vagy záróvizsga követelményeiben. Jelen felmérés egy kismintás empirikus kutatás keretében, kérdőíves módszert alkalmazva vizsgálta, hogy az 52 válaszadó (végzettséggel és több-kevesebb tapasztalattal rendelkező tolmács) milyen jegyzetelési technikákat preferál, elsősorban a jegyzetek formáját (egész szavak, rövidítések, szimbólumok, rajzok) valamint a jegyzetek nyelvét (forrásnyelv vs. célnyelv, A vs. B nyelv, vagy vegyes) illetően. A minikutatás csupán a válaszadók szubjektív benyomásaira támaszkodott, általuk készített konszekutív jegyzeteket nem vizsgált. Az adatok többsége megerősítette a korábbi empirikus kutatási eredményeket, ugyanakkor újfent rávilágított a jegyzeteléstechnika egyéni, preferenciális, sok esetben esetleges voltára.
Références
Abuín González, M. (2012): The language of consecutive interpreters’ notes: Differences across levels of expertise. Interpreting 14/3. 55–72
https://doi.org/10.1075/intp.14.1.03abu
Ahrens, B. (2015): Note-taking. In: Pöchhacker, F. (ed.): Routledge Encyclopaedia of Interpreting Studies. 283-286
Ahrens, B., – Orlando, M. (2021): Note-taking for consecutive conference interpreting. In: The Routledge Handbook of Conference Interpreting. Routledge. 34-48
https://doi.org/10.4324/9780429297878-5
AIIC (International Association of Conference Interpreters). (1994). Interpreter Training Workshop, Poznan, April 8–10, 1994. Geneva: AIIC
Allioni, S. (1989): Towards a grammar of consecutive interpretation. The theoretical and practical aspects of teaching conference interpretation. 191–197
Andres, D. (2002): Konsekutivdolmetschen und Notation. Frankfurt: P. Lang
Andres, D. (2015): Consecutive interpreting. In: Pöchhacker, F. (ed.): Routledge Encyclopaedia of Interpreting Studies. Routledge, 84–87
Baselli, V. (2012): Which language do interpreters use in Consecutive Interpreting? Advanced Research in Scientific Areas. 2012. december 3–7.
Becker, W. (1972): Notizentechnik. Germersheim: BBK Gesellschaft für moderne Sprachen.
Błaszczyk P. – Hanusiak D. (2010): The Choice of Language for Note-taking for Consecutive Interpreting: A Polish Perspective. In: MikaEL Kääntämisen ja tulkkauksen tutkimuksen symposiumin verkkojulkaisu. Electronic proceedings of the KäTu symposium on translation and interpreting studies 4.
Chen, S. (2016): Note-taking in consecutive interpreting: A review with special focus on Chinese and English literature. The Journal of Specialised Translation 26/1. 151–171
Chen, S. (2017a): Note-taking in consecutive interpreting: New data from pen recording. Translation & Interpreting 9/1. 4–23.
https://doi.org/10.12807/ti.109201.2017.a02
Chen, S. (2017b): Exploring the process of note-taking and consecutive interpreting: A pen-eye-voice approach towards cognitive load. Kiadatlan doktori disszertáció.
Chen. S. (2021): The process and product of note-taking and consecutive interpreting: empirical data from professionals and students. Perspectives. 1-17.
https://doi.org/10.1080/0907676X.2021.1909626
Dam, H. V. (2004a): Interpreters’ notes: On the choice of form and language. In: Hansen, G. – Malmkjær, K. – Gile, D. (eds): Claims, changes and challenges in Translation Studies. John Benjamins: Amsterdam/Philadelphia. 251–261.
https://doi.org/10.1075/btl.50.21dam
Dam, H. V. (2004b): Interpreters’ notes: on the choice of language. Interpreting. 6/1. 3–17.
https://doi.org/10.1075/intp.6.1.03dam
Dam, H. V. (2021): From controversy to complexity: Replicating research and extending the evidence on language choice in note-taking for consecutive interpreting. Interpreting. 23/2. 222-244
https://doi.org/10.1075/intp.00062.dam
Dingfelder, S. M. (2014): The theory and practice of teaching note-taking. In: Andres, D. – Behr, M. (eds) To Know How to Suggest…: Approaches to Teaching Conference Interpreting. (Vol. 16). Frank & Timme: Berlin.145-166
García B. O. (2015): Survey Research on Quality Expectations in Interpreting: The Effect of Method of Administration on Subjects’ Response Rate. Meta: journal des traducteurs/Meta: Translators’ Journal. 60/3. 542-556
Gile, D. (1995/2009): Basic concepts and models for interpreter and translator training. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
https://doi.org/10.1075/btl.8(1st)
Gile, D. (1998): Observational Studies and Experimental Studies in the Investigation of Conference Interpreting. Target. 10/1. 69–93.
https://doi.org/10.1075/target.10.1.04gil
Gile, D. (2022): CIRIN Bulletin 63. 28
Gillies, A. (2017): Note-taking for consecutive interpreting: A short course (2nd ed.) Routledge: London.
https://doi.org/10.4324/9781315648996
Gumul, E. (2021). Reporting stress in simultaneous interpreting. The analysis of trainee interpreters’ retrospective reports and outputs. Onomázein. Journal of linguistics, philology and translation. Special Issue 8. 16-42
https://doi.org/10.7764/onomazein.ne8.04
Hale, S. – Napier, J. (2013): Research methods in interpreting: A practical resource. A&C Black.
Hanusiak, D. (2021): The choice of language for note-taking for the purposes of consecutive interpreting: an English-Polish case study. Między Oryginałem a Przekładem. 27/4. (54). 51-61
https://doi.org/10.12797/MOaP.27.2021.54.03
Herbert, J. (1952): The interpreter's handbook: How to become a conference interpreter. Genève: Librairie de l'Universit.
Ilg, G., –Lambert, S. (1996) : Teaching Consecutive Interpreting. Interpreting. 1/1. 69–99
https://doi.org/10.1075/intp.1.1.05ilg.
Jones, R. (2002): Conference interpreting explained (rev. ed.). Manchester: UK/Northampton, MA: St Jerome Publishing.
https://doi.org/10.1075/intp.3.2.05mac
Károly, K. (2022): A nyelvi közvetítés empirikus kutatásának módszerei. In: Klaudy, K. – Robin, E. – Seidl-Péch,O. (eds) (2022): Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásának módszertanába. Budapest. (előkészületben).
Láng, Zs. G. (2002): Tolmácsolás felsőfokon: a hivatásos tolmácsok képzéséről. Budapest: Scholastica.
Matyssek, H. (1989): Handbuch der Notizentechnik für Dolmetscher. Heidelberg: Groos.
Orlando, M. (2014): A study on the amenability of digital pen technology in a hybrid mode of interpreting: Consec-simul with notes. Translation & Interpreting. 6/2. 39-54
Rozan, J.F. (1956): La prise de notes en interprétation consécutive. Genève: Georg.
Setton, R. – Dawrant, A. (2016): Conference Interpreting: A Trainer’s Guide. 121. Amsterdam: John Benjamins.
Szabó, Cs. (2005): Note-taking Techniques and Strategies in Consecutive Interpreting: An Empirical Investigation of the Choice of Language, Choice of Form and Means of Compression. Pécs: Kiadatlan doktori disszertáció.
Szabó, Cs. (2006): Language choice in note-taking for consecutive interpreting. Interpreting 8/2. 129–147
https://doi.org/10.1075/intp.8.2.02sza
Szabó Cs. (2020): Empirikus kutatások és gyakorlati tapasztalatok a konszekutív jegyzeteléstechnikában. Fordítástudomány 22/1. 86‒104
https://doi.org/10.35924/fordtud.22.1.6
Szabó, Cs. (2021): Revisiting Consecutive Note-Taking: What, How, and in What Language? ELOPE: English Language Overseas Perspectives and Enquiries. 18/1. 107-124.
https://doi.org/10.4312/elope.18.1.107-124
Walczyński, M. (2019): The role of note-taking in coping with stress. In: Maliszewski, J. – Częstochowskiej, W.P. (eds.). Between Literary and Specialised Translation: Commonalities and Differences. Warsaw: Wydawnictwo Politechniki Częstochowskiej.
Zhan, C. (2019): Language Choice in Note-taking for C-E Consecutive Interpreting – an Empirical Study on Trainee Interpreters in China’s Mainland and Taiwan. Journal of Education and Culture Studies. 3/4. 457-467.
http://dx.doi.org/10.22158/jecs.v3n4p457
Internetes hivatkozások
AIIC (2016). Practical guide for professional conference interpreters.
Microsoft Word - Document1 (aiic.org)
AIIC (2019). Women take the mic in conference interpreting.
