Nyelvtanári és -oktatói vélemények a nyelvvizsga-moratóriumról: egy pilot kutatás bemutatása
Résumé
A COVID-19 vírushelyzetre válaszul 2020 márciusában hozott, kivételes kormányrendeletnek köszönhetően a korábbiakkal ellentétben 2020. augusztus 31-ig azok is átvehették diplomájukat, akik ezt korábban nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem tehették meg. A rendelet hatására közel százezer „beragadt” diplomát adtak ki a felsőoktatási intézmények. Az át nem vett diplomák száma így csökkent ugyan, ám a háttérben meghúzódó problémát – azaz a hallgatók részéről a nyelvtudásbeli hiányosságokat, illetve az oktatók részéről a nyelvoktatás vélt leértékelődését – a jövő tekintetében ez a rendelet sem oldja meg. Kutatásunkban a felsőoktatásban dolgozó idegennyelv-oktatók nyelvvizsga-moratóriummal kapcsolatos véleményét kívántuk feltárni: a jelen tanulmány empirikus kutatásunkat és annak eredményeit mutatja be. Vizsgálódásunk során kvantitatív, kérdőíves pilot vizsgálatot végeztünk, amelyben nyelvtanárok (N=40) nyelvvizsga-moratóriummal kapcsolatos véleményét vizsgáltuk. Az eddig beérkezett válaszokból formálódó eredményeink azt mutatják, hogy a nyelvtanárok többsége szakmai szempontok alapján nem ért egyet a rendelettel, és többen kétségbe vonják annak társadalmi igazságosságát is. Cikkünktől egyúttal azt is reméljük, hogy szakmai diskurzus alakulhat ki a nyelvvizsga-moratóriumról és a nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák problémaköréről.
Références
Csizér, K. – Öveges, E. (2019): Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők és a nyelvi vizsgák Magyarországon: összefüggések vizsgálata egy kérdőíves kutatás segítségével. Modern Nyelvoktatás. 25/3-4. 86-101.
Csizér, K. – Illés, É. (2010). Secondary school students’ contact experiences and dispositions towards English as an international language – A pilot study. Working Papers in Language Pedagogy. 4. 1-22.
Csókás, A. (2020): Gazdára találtak a beragadt diplomák. 2020. 07. 04. Online elérhető:
https://magyarnemzet.hu/belfold/gazdara-talaltak-a-beragadt-diplomak-8332680/
Divéki, R. (2018): Teachers’ attitudes towards dealing with controversial issues in the EFL classroom: A pilot study. Working Papers in Language Pedagogy. 12. 27-54.
Dörnyei, Z. – Taguchi, T. (2010): Questionnaires in second language research: Construction, administration, and processing (2. kiadás). London, Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780203864739
Eduline (2020): 75 ezer és a többi: kikre vonatkozik a nyelvvizsgamentesség? 2020. április 7.
https://eduline.hu/felsooktatas/20200407_nem_kell_nyelvvizsga
Fajt, B. (2021): Hungarian secondary school students’ extramural English interests: the development and the validation of a questionnaire. Working Papers in Language Pedagogy. 16.
Fekete, A. – Csépes, I. (2019): B2-es szintű nyelvvizsga bizonyítvány: útlevél a diplomás élethez, társadalmi mobilitáshoz. Iskolakultúra. 28/10-11. 13-24.
https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.10-11.13
HVG (2020): Már 115 ezer diplomát állítottak ki nyelvvizsga nélkül, pedig tavasszal csak 75 ezerről volt szó. 2021. október. 01.
https://hvg.hu/gazdasag/20201001_beragadt_diplomak_nyelvvizsga_115_ezer_itm
Öveges, E. – Csizér, K. (2018): Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról: kutatási jelentés. Budapest, OH-EMMI.
Öveges, E. – Kálmán, Cs. (2019): A B2 szintű nyelvtudás elérése és igazolása a felsőoktatásba történő felvételihez: nyelvtanárok véleménye egy kérdőíves felmérés eredményeinek tükrében. Magyar Pedagógia. 119/3. 219-242.
https://doi.org/10.17670/MPed.2019.3.219
Smid, D. (2018): Hungarian pre-service teachers’ motivation to become English teachers: Validating a questionnaire. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation. 2/1. 19-32.
