Interjúvezetési stratégiák a betegkikérdezésben: az asszertív kommunikáció és empátia nyelvi eszközei rossz hír közlésekor

  • Judit Szalai-Szolcsányi Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola

Résumé

A tanulmány egy kutatási tervezet bemutatása, mely az orvos-beteg interakciók alkalmazott nyelvészeti, és pszichológiai elemzése által azokat a nyelvi eszközöket kívánja meghatározni, amelyek fejlesztése növeli az orvos együttműködési készségét, empatikus ráhangolódását a betegre, így elősegítve a gyógyulás folyamatát. A vizsgálatban résztvevő orvostanhallgatók több hetes elméleti oktatás és gyakorlat elsajátítása után kapták a feladatot, hogy szimulált helyzetben közöljék a rossz hírt a beteget eljátszó színésszel. A megfigyelt interakciók során a kommunikációs folyamat fókuszában az empátia megjelenése és annak tudatos használata volt. Ennek mérésére egy empátia skálát alkalmaztunk. A vizsgálat során a szimulált orvos-beteg interakciót követően, a beteget játszó résztvevők kitöltötték az empátia-skálát, melyet annak mérésére hoztak létre, hogy az adott kommunikációs helyzetben mennyire valósult meg az empatikus párbeszéd. Az eredeti empátia-skála angol nyelven jelent meg. A kérdőív neve: „The Patient-Professional Interaction Questionnaire (PPIQ) to Assess Patient Centered Care from the Patient’s Perspective” (Casu – Sommaruga – Gremigni, 2018). Mivel ez a teszt hatékonyan méri az orvos-beteg interakció során megvalósult empatikus kommunikációt és mind magyar, mind angol nyelven elérhető, így nagyon jól használható a szimulált betegek kikérdezésére az angol és magyar nyelvű kurzusokon. Jelen tanulmány az angol program orvostanhallgatóinak interakcióit vizsgálta.

Références

Baile, W. F. – Buckman, R. – Lenzi R. et al., (2000): SPIKES – a six-step protocol for delivering bad news: application to the patient with cancer. The Oncologist. February 2000. 5/4. 302-311.

https://doi.org/10.1634/theoncologist.5-4-302

Batson, C. D. (2011): These Things Called Empathy: Eight Related but Distinct Phenomena. In: Decety, J. – Ickes, W. (eds.) (2011): The Social Neurosciene of Empathy. The MIT Press: Cambridge, Massachusetts

Buda, B. (1986): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó: Budapest

Casu, G. – Sommaruga, M. – Gremigni, P. (2018): The Patient-Professional Interaction Questionnaire (PPIQ) to assess patient centered care from the patient’s perspective. Patient Education and Counseling. 102/1. 126-133.

https://doi.org/10.1016/j.pec.2018.08.006

Eslinger, P. J. (1998): Neurological and neuropsychological bases of empathy. European Neurology. 1998. 193-199. https://doi.org/10.1159/000007933

Hoffman, M. L. (2000): Empathy and Moral Development. Implications for Caring and Justice. Cambridge University Press: New York.

https://doi.org/10.1017/CBO9780511805851

Hojat, M. (2007): Empathy in Patient Care. Springer: Philadelphia, Pennsylvania Hojat M. et al. (2011): Physicians' Empathy and Clinical Outcomes for Diabetic Patients. Academic medicine. Journal of the Association of American Medical Colleges. 86/3. 359-64.

Elérhető online:

https://journals.lww.com/academicmedicine/fulltext/2011/03000/Physicians__Empathy_and_Clinical_Outcomes_for.26.aspx.

https://doi.org/10.1097/ACM.0b013e3182086fe1

Hojat M. et al. (2018): The Jefferson Scale of Empathy: a nationwide study of measurement properties, underlying components, latent variable structure, and national norms in medical students. Advances in Health Sciences Education: Theory and Practice. 2018 Dec. 23/5. 899-920.

Online elérhető:

https://link.springer.com/article/10.1007/s10459-018-9839-9.

https://doi.org/10.1007/s10459-018-9839-9

Kaptchuk J.T. et al.(2010): Placebos without Deception: A Randomized Controlled Trial in Irritable Bowel Syndrome. PLoS ONE. 5/12.

Online elérhető: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/ journal.pone.0015591.

https://doi.org/10.1371/journal.pone.0015591

Pilling, J. (2011): Medical Communication. Medicina: Budapest

Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció. Medicina: Budapest

Preston, S. D. – de Waal, F. B. M. (2002): Empathy: Its ultimate and proximate bases. Behavioral and Brain Sciences. 25. 1-72.

https://doi.org/10.1017/S0140525X02000018

Silverman, J. – Kurtz, S. – Draper, J. (2013): Skills for Communicating with Patients. Radcliffe Publishing Ltd: London

Wispé, L. (1986): The distinction between sympathy and empathy: To call forth a concept, a word is needed. Journal of Personality and Social Psychology. 50. 314-321.

https://doi.org/10.1037/0022-3514.50.2.314

Zahn-Waxler, C. – Robinson, J. L. – Emde, R. N. (1992): The development of empathy in twins. Developmental Psychology. 28/6. 1038–1047.

https://doi.org/10.1037/0012-1649.28.6.1038

Publiée
2020-11-13
Rubrique
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás