Az interkulturális gazdasági kommunikáció kihívásai a 21. század elején

  • Szekrényesné Rádi Éva Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Lektorátus
Kulcsszavak: interkulturális gazdasági kommunikáció, globalizáció, online marketing, honlap, digitalizáció

Absztrakt

A felismerés, mely szerint a külgazdasági kapcsolatok eredményes működését a gazdasági szaktudás, a gazdasági szaknyelvi ismeretek mellett a kultúraspecifikus ismeretek is jelentősen befolyásolják, már az 1920-30-as évek Németországában megfogalmazódott. Mégis hosszú időszak telt el a gazdasági szaknyelv kizárólag nyelvészeti-nyelvimmanens vizsgálatával, míg 1989/90-ben az interkulturális gazdasági kommunikáció fogalma is megjelent és meghonosodott a tudományban. Az interkulturális gazdasági kommunikáció innovatív kérdésfelvetéseivel multi- és interdiszciplináris kapcsolódásokat is életre keltett: a kommunikációtudomány, a pszichológia, az etnológia, a médiatudomány mellett értelemszerűen a gazdaságtudomány is felfedezte a maga számára. A globalizált gazdaság szereplőinek olyan területeken van lehetőségük hasznosítani az interkulturális gazdasági kommunikáció vívmányait, mint a marketing, a vezetés és szervezés, az emberi erőforrás fejlesztése és egyéb vállalati területek. A multi- és interkulturalitás kérdésköre mellett a gazdasági globalizáció másik szembetűnő jellegzetessége az információs és kommunikációs technológiák fejlődése. A 21. századi digitális kommunikációs eszközök használata tovább árnyalja a kultúrák közötti kommunikációról alkotott képet. A tanulmány rövid történeti áttekintés után a téma időszerű kérdéseit vizsgálja.

Hivatkozások

Bettman, R. (2016): Interkultur in Organisationen. Zur kommunikativen Konstruktion interkultureller Teams. Springer: Wiesbaden

Bolten, J. (1991): Fremdsprache Wirtschaftsdeutsch: Bestandsaufnahme und Perspektiven. In: Müller, B.-D. (Hrsg.) (1991) Interkulturelle Wirtschaftskommunikation. 71-92. Iudicium: München

Bolten, J. (1993a): Interaktiv-interkulturelles Fremdsprachenlernen. Zur Konzeption von Planspielen und Fallstudien im wirtschaftsbezogenenen Fremdsprachenunterricht. In: Kelz, H. P. (Hrsg.): Internationale Kommunikation und Sprachkompetenz. Beiträge zum Fachprogramm der Expolingua. Kelz, Heinrich P.: Bonn. 99- 139

Bolten, J. (1993b): Grenzziehungen als internationaler Prozess. In: Jahrbuch Deutsch als Fremdsprache. 19. 255-276

Bolten, J. (1997): Interkulturelle Wirtschaftskommunikation. In: Walter, R. (Hrsg.) Wirtschaftswissenschaften. Eine Einführung. 469-497. Schönig: Paderborn.

Bolten, J. (2018): Einführung in die Interkulturelle Wirtschaftskommunikation. Vandenhoeck & Ruprecht: Göttingen.

https://doi.org/10.36198/9783838550039

Casmir, F. L. (1992): Third-culture Bilding. A Paradigm Shift for International and Intercultural Communication. Yearbook 16. Taylor & Francis online. 407-428.

https://doi.org/10.1080/23808985.1993.11678861

Dülfer, E. (1983): Die spezifischen Personal- und Kommunikationsprobleme international tätiger Unternehmungen – eine Einführung. In: E. Dülfer (Hrsg.) Personelle Aspekte im Internationalen Management. Kommission Internationales Management im Verband der Hochschullehrer für Betriebswirtschaft. 1-26. E. Schmidt: Berlin.

Henke, A.-M. (1989): Zur Geschichte der Betriebslinguistik. In: E. Klein, F. Pouradier Duteil (Hrsg.) (1989) Betriebslinguistik und Linguistikbetrieb. Bd. 1. 13-20. Niemayer: Tübingen.

https://doi.org/10.1515/9783111353166.13

Hoffmann, L. (1987): Kommunikationsmittel Fachsprache. Eine Enführung. Akademie-Verlag: Berlin.

Hoffmann, L. (1988): Vom Fachwort zum Fachtext. Beiträge zur angewandten Linguistik. Narr: Tübingen.

Hofstede, G. (1980): Culture’s Consequences. Sage Publications: Beverly Hills, CA.

Lück, W. – Trommsdorff, V. (1982): Internationalisierung der Unternehmungen als Problem der Betriebswirtschaftslehre. Erich Schmidt Verlag: Berlin.

Merten, K. (1977): Kommunikation. Eine Begriffs- und Prozessanalyse. Westdeutscher Verlag: Opladen.

Pausenberg, E. (1983): Die Besetzung von Geschäftsführerpositionen in ausländischen Tochtergesellschaften. In:

E. Dülfer (Hrsg.) Personelle Aspekte im Internationalen Management. Kommission Internationales Management im Verband der Hochschullehrer für Betriebswirtschaft. 41-60. E. Schmidt: Berlin.

Schirmer, A. (1932): Die Wirtschaftssprache als Spiegel der Wirtschaftsgeschichte. In: E. E. J. Messing (Hrsg.)

(1932) Zur Wirtschaftslinguistik. 7-26. Ditmar: Rotterdam.

Scholtes-Schmidt, G. (1986): Die Beschreibung von Wirtschaftssprachen. Special-Language Fachsprache. 8. 1- 2

Schröder, H. (1993): Interkulturelle Fachkommunikationsforschung. Aspekte kulturkontrastiver Untersuchungen

schriftlicher Wirtschaftskommunkation. In: T. Bungarten (Hrsg.) Fachsprachentheorie. Bd. 1. 517-550. Attikon: Tostedt.

Siebenschein, H. (1936): Abhandlungen zur Wirtschaftsgermanistik. Orbis: Prag.

Szekrényesné Rádi, É.: (2015) A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése.

http://doktori.btk.elte.hu/lingv/radieva/diss.pdf

Watzlawick, P. – Beavin, J. H. – Jackson, D. D. (Hrsg.) (1990): Menschliche Kommunikation. Formen, Störungen, Paradoxien. (10. Auflage). Huber: Bern.

Internetes hivatkozás

https://www.kushmeditation.com

http://doktori.btk.elte.hu/lingv/radieva/diss.pdf

Megjelent
2022-06-04
Rovat
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás