A fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides) csírázóképességének vizsgálata különböző fény és hőmérsékleti viszonyok között

  • Tamás Júlia Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, H-1476 Budapest, P.f. 222.
  • Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, H-1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
Kulcsszavak: hidegkezelés, laboratóriumi csíráztatás, magtúlélés, sötétkezelés, száraz tárolás

Absztrakt

Dolgozatunkban a fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides /Torner/ DC.), egy jellemzően mediterrán elterjedésű gyomnövény csírázási tulajdonságait vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között. Petri-csészés kísérleteket állítottunk be, 5-5 ismétléssel: (A) a fény és a sötét hatásának vizsgálatára (szobahőmérsékleten), illetve (B) az alacsony hőmérséklet (+7 °C) és a szobahőmérséklet hatásának tesztelésére (sötétben tartott mintákon). A kísérleti elrendezés az egy és két éves korú magok csírázásának összevetésére, valamint az előzetes hidegkezelés hatásának vizsgálatára is lehetőséget adott. Eredményeink szerint a megvilágítottsági viszonyok nem befolyásolták a csírázási százalékot (fényen 36,0%, sötétben 33,3% ). A +7 °C-on kezelt minták szignifikánsan gyengébben csíráztak, mint a +22 °C-on exponáltak (0,66% és 54,7%). A magok életkorának hatásával kapcsolatban megállapítottuk, hogy a légszáraz állapotban, szobahőmérsékleten, egy évig tárolt magtételek 54,7%-ban, míg a két évig tároltak csak 33,3%-ban csíráztak, ami statisztikai értékelésben szignifikáns csökkenésnek bizonyult. Az általunk vizsgált magtételek előzetes hidegkezelést követően szobahőmérsékleten csíráztatva sem adtak eltérő eredményt a mindvégig szobahőmérsékleten vizsgált magtételekhez viszonyítva.

Hivatkozások

Bernhardt, K.-G., Laubhann, D., Kropf, M. 2008: Chorispora tenella, Diplotaxis erucoides und Capsella rubella (Brassicaceae) in Wien und Niederösterreich. Neilreichia 5: 211-216.

Borbás V. 1880: A Sorghum halepense Pers. meghonosodásáról. Földmívelési Érdekeink 1880: 100-101.

Borbás V. 1892: A szerbtövis hazája és vándorlása. Mathematikai és természettudományi közlemények, 25(5): 485-581.

Csapody I. 1960: Új adventív növényfaj, a Nonea lutea (Desr.) Rchb. hazánkban. Botanikai Közlemények 48(3-4): 261-264.

Czimber Gy., Horváth K., Radics L., Szabó L. Gy. 1990: Vorkommen und wirtschftliche Bedeutung von zwei neuen mediterranean Arten (Diplotaxis erucoides /Torner/ DC. und Ammi majus L.) in Ungarn. Acta Óváriensis 32(1): 5-11.

Czimber Gy., Varga Z., Radics L. 2008: Új mediterrán fajok a hazai gyomflórában: a fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides /Torner/ DC.) Növénytermelés 57(3): 253-265.

Dancza I., Hoffmann Z. P., Doma C. 2004: Cyperus esculentus (yellow nutsedge) - a new weed in Hungary. Journal of Plant Diseases and Protection Sp. Iss. 19: 223-229.

InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows. GraphPad Software, Inc., San Diego.

Kunin W. E. 1992: Density and reproductive success in wild populations of Diplotaxis erucoides (Brassicaceae). Oecologia 91(1): 129-133. http://dx.doi.org/10.1007/bf00317251

Lhotská, M. 1968: Új faj Magyarországon: a Bidens frondosus L. Botanikai Közlemények, 55(3): 169-173.

Martinez-Laborde J. B., Pita-Villamil J. M., Perez-Garcia F. 2007: Secondary dormancy in Diplotaxis erucoides: a possible adaptative strategy as an annual weed. Spanish Journal of Agricultural Research 5(3): 402-406. http://dx.doi.org/10.5424/sjar/2007053-265

Pál R., Pinke Gy. 2006: Panicum dichotomiflorum Michaux. – új gyomnövény a magyarországi kapáskultúrákban. Acta Agronomica Óváriensis 48(2): 137-144.

Perez-Garcia F., Iriondo J. M., Martinez-Laborde J. B. 1995: Germination behaviour in seeds of Diplotaxis erucoides and D. virgata. Weed Research 35(6): 495-502. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-3180.1995.tb01647.x

Priszter Sz. 1957: Magyarország adventív növényeinek ökológiai-areálgeográfiai viszonyai. Kandidátusi értekezés kézirata, Budapest. (MTA Kézirattár, Bp.)

Sans F. X., Masalles R. M. 1994: Life-history variation in the annual arable weed Diplotaxis erucoides (Cruciferae). Canadian Journal of Botany 72(1): 10-19. http://dx.doi.org/10.1139/b94-003

Sans F. X., Masalles R. M. 1997: Demography of the arable weed Diplotaxis erucoides in central Catalonia, Spain. Canadian Journal of Botany 75(1): 86-95. http://dx.doi.org/10.1139/b97-011

Schleser, G. H., Bernhardt, K.-G., Hurka, H. 1989: Climatic adaptability of populations of Diplotaxis erucoides D.C. (Brassicaceae) from Sicily, based on leaf morphology, leaf anatomy and δ13 C studies. International Journal of Biometeorology 33(2): 109-118. http://dx.doi.org/10.1007/bf01686287

Solymosi P., Priszter Sz. 1984: Új Amaranthus faj (A. bouchonii Thell.) Magyarországon. Botanikai Közlemények, 71(1-2): 133-136.

Thompson K., Grime J. P. 1979: Seasonal variation in the seed banks of herbaceous species in ten contrasting habitats. Journal of Ecology 67: 893-921. http://dx.doi.org/10.2307/2259220
Megjelent
2015-11-30
Rovat
Eredeti közlemények