Oak-ash-elm gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum) in the Körös-vidék, SE Hungary
Abstract
This paper presents the main findings of the phytosociological analyses of oak-ash-elm forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963) growing in the Körös-vidék, SE Hungary. These climatically azonal forests grow in habitats where the soil is under the continual influence of the groundwater table, which maintains rather mesic conditions. They are particularly rich in Fagetalia elements (Acer platanoides, Acer pseudoplatanus, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, Anemone ranunculoides, Aquilegia vulgaris, Arum orientale, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine impatiens, Carex sylvatica, Carpinus betulus, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Corydalis solida, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galeopsis speciosa, Galium odoratum, Hedera helix, Listera ovata, Milium effusum, Moehringia trinervia, Myosotis sparsiflora, Pulmonaria officinalis, Ribes uva-crispa, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Viola reichenbachiana etc.) typical in the submontane regions of this part of Europe. It is possible that these species are remnants of the vegetation dominating the region under the less continental and more humid climate during the Beech phase (2500-800 BC) of the Holocene.
References
Aszód L. 1935: Adatok a nyírségi homoki vegetáció ökológiájához és szociológiájához. Tisia 1(1): 1–33.
Becking, R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of Phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (szerk.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj 1967: 159–166.
Járai-Komlódi M. 1966a: Palinológiai vizsgálatok a Magyar Alföldön a Würm glaciális és a holocén klíma- és vegetációtörténetére vonatkozóan. Kandidátusi értekezés (Kézirat). 280 pp.
Járai-Komlódi M. 1966b: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez I. Botanikai Közlemények 53: 191–201.
Járai-Komlódi M. 1968: The late glacial and holocene flora of the Hungarian Great Plain. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9–10: 199–225.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. (Forest associations of Hungary. Die Wälder von Ungarn.) Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8-10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Kevey B., Papp L., Lendvai G. 2017: A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Kitaibelia 22(1): 179–220. https://doi.org/10.17542/kit.22.179
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Máthé I. 1936: Növénycönológiai tanulmányok a körösvidéki liget- és szikes erdőkben. Acta Geobotanica Hungarica 1: 150–166.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 12: 23–70.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart. New York, 282 pp. https://doi.org/10.1002/biuz.19930230311
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Académie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User's Manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4: 43–70.
Soó R. 1963: Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften VI. Die Gebirgswälder II. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 9: 123–150.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai kiadó, Budapest
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief 47: 335–353.
Zólyomi B. 1936: Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: 504–516.
Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei 1: 491–530.
