A kettős magyar növénynevekről és azok megváltoztatásáról
Absztrakt
A növényfajok magyar elnevezésével kapcsolatban számos tisztázatlan kérdés merül fel, mint például a latinnal analóg kettős nevek bevezetése. Ezzel összefüggésben az is lényeges, hogy egy faj neve módosuljon-e a magyarban is, ha a genuszba sorolás megváltozik. A kettős magyar nevek létjogosultsága igen sok esetben vitathatatlan, de semmiképpen sem szükséges azokat erőltetni. A „kettősnevesítés” a monotipikus genuszok esetében felesleges túlbonyolítás, míg az egyszavas magyar nevek eleve ellenállóbbak a genusz-szintű osztályozás megváltoztatásával szemben. Az osztályozás módosulásának alapesetei a nemzetségek egybeolvadása, hasadása, a genusz-váltás, valamint annak visszarendeződése. Általában egyik esetben sem tűnik indokoltnak, hogy mindezt a magyar nevek is kövessék. A nyelvi stabilitás és a hagyományok megtartása többnyire a változatlanság mellett szól. A tudományos nómenklatúra módosításainak szolgai követése pedig csak tovább növelné a már úgyis nehezen kezelhető zűrzavart. Mindezt a cikk számos példával illusztrálja. Úgy tűnik, időszerű lenne egy magyar növénynév-kódex kidolgozása, a sok jó szándékú javaslat szintetizálásával.
Hivatkozások
Cantino P. D., de Queiroz K. 2020: International Code of Phylogenetic Nomenclature (PhyloCode). CRC Press, Taylor and Francis Group, Boca Raton, 190 pp. https://doi.org/10.1201/9780429446320
Csathó A. I., Balogh L., Bagi I. 2011: Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához II. In: Penksza K. (szerk.) VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 115–122.
Csathó A. I., Balogh L., Bagi I. 2014: Növénynév.hu, kezdeményezés a magyar növénynevezéktan terén. In: Veszelszki Á., Lengyel K. (szerk.) Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, pp. 267–278.
Cserey A. 1906: Növényhatározó vagyis vezér a virágzó növények neveinek könnyű és biztos kikereséséhez. 4. kiadás. Joerges Ágost özvegye és fia könyvnyomdája, Selmeczbánya, 881 pp.
Diószegi S., Fazekas M. 1807: Magyar fűvész könyv, melly a’ két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. Nyomtatta Csáthy György, Debrecen, 608 pp.
Földi J. 1793: Rövid kritika és rajzolat a’ magyar füvésztudományról. Magánkiadás, Bécs, 60 pp.
Hassler M. 1994–2026: World Plants. Synonymic checklist and distribution of the world flora. Version 26.03; last update March 30, 2026. www.worldplants.de. (hozzáférés: 2026.03.30)
Jávorka S. 1952: Harasztok; Virágos növények. In: Hortobágyi T. (szerk.) Növényhatározó. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, pp. 239–678.
Jávorka S. 1962: Növényhatározó II. Harasztok – virágos növények. 3. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 527 pp.
Jávorka S., Csapody V. 1975: Iconographia Florae Partis Austro-orientalis Europae Centralis. Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. Akadémiai Kiadó, Budapest. 73+XL+576 pp. Az 1929–1934-ben megjelent eredeti mű utánnyomása Soó R. kiegészítéseivel.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Aggtelek, 616 pp.
Kremer B. P., Muhle H. 1998: Zuzmók, mohák és harasztok. Simon T. fordítása. Magyar Könyvklub, Budapest, 287 pp.
Linné C. 1751: Philosophia botanica in qua explicantur fundamenta botanica cum definitionibus partium, exemplis terminorum, observationibus rariorum, adjectis figuris aeneis. Egyidőben jelentette meg R. Kiesewetter, Stockholm, illetve Z. Chatelain, Amsterdam, 362 pp.
Molnár V. A. 2007: A “Magyar fűvész könyv” megjelenésének 200. évfordulójára. Botanikai Közlemények 94(1–2): 141–153.
Papp B. 2022: Lápi mohák határozója. Ökológiai Kutatóközpont, Budapest, 167 pp.
Podani J. 2026: A növények evolúciója és osztályozása. Rendhagyó rendszertan. 4. kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, XIV+686 pp.
Podani J., Szilágyi A. 2016: Bad math in Linnaeus’ Philosophia botanica. History and Philosophy of the Life Sciences 38: 10. https://doi.org/10.1007/s40656-016-0110-5
POWO 2026: Plants of the World Online. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; https://powo.science.kew.org/ (hozzáférés: 2026.03.30)
Priszter Sz. 1986: Növényneveink. Magyar–latin szógyűjtemény. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 191 pp.
Simon T. 2002: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. 5. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Soó R., Kárpáti Z. 1968: Növényhatározó. Második kötet. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Székessy V. (szerk.) 1958: Aves. Madarak. Magyarország Állatvilága XXI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Takács A., Bauer N., Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Debrecen – Budapest, 488 pp.
Wagner J. 1903: Magyarország virágos növényei. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, XXV + 241 pp. + LXVII tábla.
WFO 2026: World Flora Online. Published on the Internet; http://www.worldfloraonline.org/ (hozzáférés: 2026.03.30)








