Az egészségmagatartás összehasonlító vizsgálata orvostanhallgatók és jogászhallgatók körében

Absztrakt

Bevezetés: Kiemelt jelentőségű azoknak a fiataloknak az egészségmagatartása, akik a későbbiekben egészségügyi dolgozóként példát mutatva befolyásolhatják életmódjukkal a lakosság egészségi állapotát. Feltételezhető, hogy az orvos-és egészségtudományi képzésben résztvevők, valamint az egészségtudományi képzésen kívül tanuló hallgatók egészségmagatartása eltérő. Kutatásunk célja volt felmérni és összehasonlítani a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar orvostanhallgatóinak és az Állam-és Jogtudományi Kar jogászhallgatóinak az egészségi állapotát és a különböző egészségmagatartási szokásaikat.

Módszertan: Forráspopulációnkat a negyedéves orvostan-és jogászhallgatók képezték. Vizsgálatunk az általános egészségi állapot felmérésen túl kitér a testmozgás, a táplálkozás, a dohányzás és alkoholfogyasztás kérdéseire. Adatgyűjtéshez az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2014 kérdőívének egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseit használtuk; papír alapú önkitöltős kérdőív segítségével mértük fel 2017 szeptemberé-ben összesen 171 egyetemista egészségmagatartását. Az adatok elemzésére független t-próbát, Mann-Whitney próbát és khí-négyzet próbát alkalmaztunk.

Eredmények: Eredményeink szerint a női jogászhallgatók rosszabbnak ítélik meg az egészségi állapotukat (p=0,006) és messze nagyobb arányban dohányoznak (p<0,001), mint a női orvostanhallgatók. A férfi jogászhallgatók kétszer annyi időt töltenek sportolással (p<0,001), több napon végeznek izomerősítő gyakorlatokat (p=0,047), viszont gyakrabban isznak alkoholt (p=0,005), valamint nagyobb arányban dohányoznak (p=0,042) mint a férfi orvostanhallgatók. A női jogászhallgatóknak a vérnyomást (p=0,008), a koleszterinvérzsír-szintet (p=0,010) és a vércukorszintet (p=0,001) régebben mérte meg egészségügyi dolgozó, mint a nőiorvostanhallgatóknak. Férfiak esetén csak a vércukorszintmérésnél találtunk szignifikáns eltérést (p=0,031), itt is az orvostan-hallgatók javára.

Következtések: Célszerű lenne olyan program kialakítása a nem orvos-és egészségtudományi képzés hallgatói körében, amely keretében a dohányzás és az alkoholfogyasztás egészségveszélyeztető hatásaira, a leszokás lehetőségeire hívnák fel a hallgatókfigyelmét. Vizsgálatunk során ugyan találtunk statisztikailag szignifikáns eltéréseket, viszont további vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy ezekre bizonyítható magyarázatot adjunk.