A nagymértékű alkoholfogyasztás összefüggései a negatív gyermekkori élményekkel
Absztrakt
Bevezető: A magyar lakosság jelentős része érintett az alkoholhasználati zavarokban. Az alkoholfogyasztás és az alkoholbetegség számos kutatás által bizonyítottan hosszútávú fizikai és mentális szövődményekhez vezethet, így megelőzése társadalmi és népegészségügyi kérdés. A gyermekkori negatív élmények (Adverse Childhood Experiences – ACEs) szintén képesek hosszú távon is kifejteni hatásukat, így számos negatív következményt idézhetnek elő felnőtt korban. Az ACE-ek hatásait vizsgálva, többek között olyan problémákkal találtak összefüggést és emelkedett kockázatot a minél több negatív élményt átélt személyeknél, mint a depresszió, személyiségzavarok, öngyilkosság és a szenvedélybetegségek, ezen belül a drogfüggőség és az alkoholbetegség. Jelen tanulmányban hazai mintán is megvizsgáljuk az ACE-ek és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot.
Módszertan: Kutatásunkban 644 fő vett részt, a minta átlag életkora 40 év volt (SD = 14,6). Mintánk egy részét alkoholhasználat, illetve droghasználat következtében májkárosodást szenvedett betegek adták, emellett többek között háziorvosok pácienseiből, álláskeresőkből, egyetemistákból, és hajléktalanokból, valamint olyan betegekből álló mintát alakítottunk ki, akik felnőttkorban vérátömlesztést kaptak. A negatív gyermekkori élmények felmérésére a WHO kibővített, 13 negatív élményt mérő ACE-IQ kérdőívét használtuk, és a két lehetséges kiértékelési mód közül azt alkalmaztuk, amely csak a súlyos negatív élményeket veszi számításba. Az alkoholhasználat felmérésére saját kérdéseket használtunk. Az adatok elemzéséhez Mann-Whitney próbát, Kruskal-Wallis tesztet és ordinális logisztikus regressziót alkalmaztunk.
Eredmények: Eredményeink szerint a minta jelentős része (85,9%) átélt legalább egy negatív gyermekkori élményt. Azok a személyek, akik önmagukat szenvedélybetegnek vallották, több ACE-t éltek át, mint ahogy azok is, akikre jellemző volt életük során, hogy volt olyan időszak, amikor rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Az alábbi öt negatív gyermekkori élmény esetén szignifikáns összefüggést találtunk a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztással: a fizikai erőszak, a szexuális erőszak, egy háztartásban élni egy szenvedélybeteggel, az érzelmi elhanyagolás és a kollektív erőszak mutattak összefüggést az alkoholfogyasztással.
Következtetések: Eredményeink azt mutatják, hogy minél több ACE-t élt át egy személy, annál nagyobb a kockázata annak, hogy felnőttkorban alkoholhasználati zavarral küzdjön. Bizonyos negatív élmények nagyobb mértékben növelték ezt a kockázatot. Mivel a gyermekkori élmények felnőttkorban is érzékeltethetik negatív hatásukat, így az ACE-ek megelőzése a kiegyensúlyozott, egészséges felnőttkor kulcsfontosságú összetevője lehet.
Hivatkozások
Barna, E. (2020). Making visible the invisible household labour supporting the economy of music, Social Boundaries of Work 2020. University of Warsaw, Online conference on Zoom. 28-29 October, 2020.
Barna, E. (2022). Kreatív munka a magyarországi zeneiparban. Kutatási projekt. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Berg, L., King, B., Koenig, J., and McRoberts, R. L. (2022). Musician occupational and financial stress and mental health burden. Psychology of Music, 50(6), 1801–1815. doi: 10.1177/03057356211064642
Fletcher, D., és Sarkar, M. (2013). Psychological Resilience: A Review and Critique of Definitions,Concepts, and Theory. European Psychologist, 18(1), 12–23. doi: 10.1027/10169040/a000124
Fricke, J. (2023). The Misattuned Music Industry: An Intersubjective Perspective on the Music Industry’s Mental Health Crisis. Doktoral Paper. University of Denver.
Gross, S. A., and Musgrave, D. G. (2017). Can Music Make You Sick? A Study into the Incidence of Musicians’Mental Health. Project report. University of Westminster.
Járai R., Vajda D., Hargitai R., László N., Csókási K., és Kiss E. Cs. (2015). A Connor Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia. doi: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129
Jepson, R., Sims, M., and Ravalier, J. (2024). A Rapid Review of Designing a Code of Practice for the Music Industry and Mental Health. Music & Science, 7, 20592043241259142. doi: 10.1177/20592043241259142
Kegelaers, J., Schuijer, M., and Oudejans, R. R. (2020). Resilience and mental health issues in classical musicians. Preliminary study. Psychology of Music, 49(5), 1273–1284. doi: 10.1177/0305735620927789
Martos T., Sallay V., Désfalvi J., Szabó T., and Ittzés A. (2014). Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. doi: 10.1556/Mental.15.2014.3.9
Perczel Forintos D., Rózsa R., and Kopp M. (2007). An investigation of the short version of the Beck Hopelessness Scale in a national representative survey in Hungary. Psychiatria Hungarica, 22(5):375-89.
Perczel Forintos, D., Sallai, J., és Rózsa, S. (2001). Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16 (6):632-643.
Perczel-Forintos, D. (Szerk.). (2018). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.
Pikó B. (2015). A stressz és a szervezet alkalmazkodásának jelentősége. LEGE ARTIS MEDICINAE, 71-77.
Stauder, A., és Konkoly Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. doi: 10.1556/Mentál.7.2006.3.4
Sterne, J. (2014). There Is No Music Industry. Media Industries Journal, 1(1). doi: 10.3998/mij.15031809.0001.110
Susánszky É., Konkoly Thege B., Stauder A., és Kopp M. (2006). A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. doi: 10.1556/Mental.7.2006.3.8
Urbán N., és Kovács L. (2016). A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68(3–4), 43–50. doi: 10.29068/HO.2016.3-4.43-50
Willis, S., Neil, R., Mellick, M. C., and Wasley, D. (2019). The Relationship Between Occupational Demands and Well-Being of Performing Artists. A Systematic Review. Frontiers in Psychology, 10, 393. doi: 10.3389/fpsyg.2019.00393
Zsidó N. A., Arató N., Inhóf O., Budai T., Stecina T. D., és Lábadi B. (2021). A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 22(1), 103–120. doi: 10.1556/0406.22.2021.003
Copyright (c) 2025 Krisztina Anna Nagy, Martina Fekete-Gál, Balázs Matuszka, Mihály Makara
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
