Egészséges életmóddal kapcsolatos kutatások a hazai iskolákban

Abstract

Háttér: Napjainkban nincsenek hiteles információink arról, hogy a teljes körű iskolai egészségfejlesztés az elmúlt években milyen formában és minőségben valósult meg az oktatás rendszerében. A közlemény célja az „Iskolai egészséges életmód kutatás és felmérés” módszerta-nának, valamint eredményeinek döntően leíró jellegű bemutatása. Módszerek: A kutatás három különálló felmérést foglalt magába, melyek a konvergencia régiók 288 általános iskolájában való-sultak meg. Az első, az ún. intervenciós kutatás, amely a projekt egészségfejlesztési programele-meineki megvalósulását megelőzően, majd azokat követően 3., 5. és 7. osztályos tanulók (13 625 fő) és pedagógusok (586 fő) ismereteiben és attitűdjében bekövetkezett változásokat vizsgálta kérdőívvel. A második vizsgálatban mozgásszenzoros eszköz segítségével a tanulók (175 fő) moz-gásmintázatát rögzítették. A harmadik kutatásban az iskolai egészségkultúrát vizsgálták online kérdőív segítségével iskolaigazgatók (535 fő), pedagógusok (569 fő) és iskola-egészségügyi szak-emberek (400 fő) körében. Eredmények: Az intervenciós kutatás eredményei alapján az interven-ció eredményességét jelző ismeret- és attitűdváltozás összességében nem volt kimutatható a ta-nulók körében, míg a pedagógusoknál igen. A mozgásszenzoros felmérés eredményei szerint a tanulók fizikai aktivitása meglehetősen alacsonynak ítélhető. Az egészségkultúra felmérés ered-ményei szerint a megkérdezett iskolai szakemberek alapvetően elégedettek az iskolai légkörrel, azonban többségük túlterheltségre panaszkodik (67%), emellett több irányban (pl. továbbképzé-sek, infrastruktúra területén) fejlesztéseket tartanának hasznosnak. Következtetés: Annak érde-kében, hogy az egyénekre és közösségekre ható, egészséggel kapcsolatos pozitív irányú változás történjen, további, több szereplő bevonásával történő, hosszú távú egészségfejlesztési tevékeny-ségekre van szükség. A kutatással feltárt hiányosságok, nehézségek alapján olyan célterületek és beavatkozási irányok jelölhetők ki, melyek a jelenlegi helyzetre reagálnak és illeszkednek az intéz-ményi környezethez, elősegítve a hatásosabb egészségfejlesztést.