A child life specialist szakemberek helye a magyarországi egészségügyi ellátási rendszerben

  • Páll Nikoletta Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Budapest
  • Gorove Erzsébet Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, Budapest
  • Baji Ildikó Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék, Budapest
Kulcsszavak: gyermekápolás, pszichés támogatás, gyermek, szülő, child life specialist

Absztrakt

Bevezetés: A gyermekek kórházi kezelése során nyújtott pszichés támogatás és gyermekbarát ellátás mind a hazai, mind a nemzetközi kutatásokban kiemelt jelentőséggel bír. Külföldi kórházak gyermekgyógyászati osztályán és ambulanciáján child life specialist szakember segít a gyermekeknek és a családoknak megbirkózni a kórházi ellátás, a betegség és a fogyatékosság kihívásaival.

Célkitűzés: A vizsgálat során a magyarországi gyermekellátás során nyújtott pszichés felkészítést és támogatást vizsgáltuk szülői vélemények alapján. Célunk volt továbbá, hogy megismerjük a gyermekápolók véleményét és tevékenységeit a gyermekek pszichés felkészítésével és támogatásával kapcsolatban. További célunk volt a kutatás eredményeinek tükrében, hogy bizonyítsuk a már nemzetközileg elterjedt és bizonyítottan pozitív hatású ellátási rendszer magyarországi adaptációjának szükségességét.

Módszer: A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara gyermekápolási tagozatának tagjai, és kórházban kezelt gyermekek szüleinek körében végzett online, kvantitatív, kérdőíves felmérés eredményeinek deskriptív és többváltozós elemzése.

Eredmények: A kérdőíveket 566 szülő és 361 gyermekápoló töltötte ki. Az ápolói és szülői vélemények a gyermekek pszichés felkészítéséről és támogatásáról eltérőek, az ápolók sokkal jobbra értékelték ezen tevékenységek megvalósulását. A szülői vélemények szerint a gyermekek felkészítése kevés esetben történik meg, a gyermekbarát ellátásra vonatkozó értékelésüket nagyban befolyásolta a felkészítés gyakorisága.

Következtetés: A child life specialist szakemberek munkájára a magyarországi gyermekellátási rendszerben is szükség van, ezért fontos lenne ezen szakma magyarországi adaptációjának kidolgozása, mely magában foglalja az ellátási struktúrába való elhelyezést, illetve a kapcsolódó kompetenciák megszerzésének oktatási szintjeit.

 

Szerző életrajzok

Páll Nikoletta, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Budapest

 

 
Gorove Erzsébet, Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, Budapest

 

 
Baji Ildikó, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék, Budapest

 

   

Hivatkozások

Council of Europe: Guidelines on child-friendly health care. https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805c1527 Elérve: 2020. 02. 01.

Mendes MG. The inpatient children: Partnership care and family-centered care. J Women's Health Care. 2016; 5:3. doi: 10.4172/2167-0420.1000e123

Brown RC, Nugent NR, Hawn SE, et al. Predicting the transition from acute stress disorder to posttraumatic stress disorder in children with severe injuries. J Pediatr Health Care. 2016; 30(6): 558–568. doi: 10.1016/j.pedhc.2015.11.015

Alzawad Z, Lewis FM, Kantrowitz-Gordon I, et al. A qualitative study of parents’ experiences in the pediatric intensive care unit: Riding a roller coaster. J of Pediatr Nurs. 2020; 51: 8–14. doi: 10.1016/j.pedn.2019.11.015

Olsson C, Björk M, és Ringnér A. The Pediatric Inventory for Parents – Swedish translation and psychometric testing. J Pediatr Nurs. 2018; 42: e97–e102. doi: 10.1016/j.pedn.2018.02.013

Franck LS, Wray J, Gay C, et al. Predictors of parent post-traumatic stress symptoms after child hospitalization on general pediatric wards: A prospective cohort study. Int J Nurs Stud. 2015; 52(1): 10–21. doi: 10.1016/j.ijnurstu.2014.06.011

Fülöp E. Másodlagos traumatizáció és kiégés összefüggései az érzelemszabályozási folyamatokkal. In: Csabai M, Pintér J. Pszichológia a gyógyításban. Oriold és társai, Budapest, 2013. pp. 167–190.

Czaja AS, Moss M, Mealer M. Symptoms of posttraumatic stress disorder among pediatric acute care nurses. J Pediatr Nurs. 2012; 27(4): 357–365. doi: 10.1016/j.pedn.2011.04.024

Drayton NA, Waddups S, Walker T. Exploring distraction and the impact of a child life specialist: Perceptions from nurses in a pediatric setting. J Spec Pediatr Nurs. 2019;e12242. doi: 10.1111/jspn.12242

History of the ACLP. Association of Child Life Professionals. 2020. http://www.childlife.org/about-aclp/history-of-aclp Elérve: 2020. 03. 01.

Boles J, Fraser C, Bennett K. The value of certified child life specialists: Direct and downstream optimization of pediatric patient and family outcomes. 2020. https://www.childlife.org/docs/default-source/the-child-life-profession/value-of-cclss-full-report.pdf Elérve: 2020. 06. 10.

Medeiros da Silva RD, Austregésilo SC, Ithamar L, et al. Therapeutic play to prepare children for invasive proce-dures: a systematic review. J Pediatr (Rio J). 2017; 93 (1): 6–16. doi: 10.1016/j.jped.2016.06.005

Zhang J, Zhu S, Du C, et al. Posttraumatic stress disorder and somatic symptoms among child and adolescent survivors following the Lushan earthquake in China: A six-month longitudinal study. J Psychosom Res, 2015; 79(2): 100–106. doi: 10.1016/j.jpsychores.2015.06.001

Smith JG, Desai P, Sira N, et al. Family-centered developmentally supportive care in the neonatal intensive care unit: Exploring the role and training of child life specialists. Child Health Care. 2014; 43(4): 345–368. doi: 10.1080/02739615.2014.880917

Basak RB, Momaya, Guo J, et al. Role of child life specialists in pediatric palliative care. J Pain Symptom Manage. 2019; 58(4): 735–737. doi: 10.1016/j.jpainsymman.2019.05.022

He HG, Zhu L, Chan SWC, et al. The effectiveness of therapeutic play intervention in reducing perioperative anxiety, negative behaviors, and postoperative pain in children undergoing elective surgery: A systematic review. Pain Manag Nurs. 2015; 16(3): 425–439. doi: 10.1016/j.pmn.2014.08.011

Bandstr NF, Skinner L, LeBlanc C., et al. The role of child life in pediatric pain management: A survey of child life specialists. J Pain. 2008; 9(4): 320–329. doi: 10.1016/j.jpain.2007.11.004

Mohan S, Nayak R, Thomas RJ, et al. The effect of Entonox, play therapy and a combination on pain relief in children: A randomized controlled trial. Pain Manag Nurs. 2015;16(6): 938–943. doi: 10.1016/j.pmn.2015.08.004

Meletti DP, Meletti JFA, Camargo RPS, et al. Psychological preparation reduces preoperative anxiety in children. Randomized and double-blind trial. J Pediatr (Rio J). 2018; 95 (5): 545–551. doi: 10.1016/j.jped.2018.05.009

Durand DJ, Young M, Nagy P, et al. Mandatory child life consultation and its impact on pediatric MRI workflow in an academic medical center. J Am Coll Radiol. 2015; 12(6): 594–598. doi: 10.1016/j.jacr.2014.12.015

White HL. The working life of a play specialist. Paediatr and Child Health. 2017; 27(10): 476–480. doi: 10.1016/j.paed.2017.07.002

Grissom S, Boles J, Bailey K. Play-based procedural preparation and support intervention for cranial radiation. Support Care Cancer. 2015; 24(6): 2421–2427. doi: 10.1007/s00520-015-3040-y

Scott MT, Todd KE, Oakley H B, et al. Reducing anesthesia and health care cost through utilization of child life specialists in pediatric radiation oncology. Int J Radiat Oncol Biol Phys. 2016; 96(2): 401–405. doi: 10.1016/j.ijrobp.2016.06.001

Murag S, Suzukaw C, Chang TP. The effects of child life specialists on success rates of intravenous cannulation. J Pediatr Nurs. 2017; 36, 236–240. doi: 10.1016/j.pedn.2017.03.013

LeBlanc CK, Naugler K, Morrison K, et al. Parent perceptions and satisfaction with inpatient child life specialist interventions and the role of child temperament. Child Health Care. 2014; 43(3), 253–272. doi: 10.1080/02739615.2013.845732

Perczel FD (ed.), Kiss Zs, Ajtay Gy. Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018.

Giannini A, Miccinesi G. Parental presence and visiting policies in Italian pediatric intensive care units: A national survey. Pediatr Crit Care Med. 2011; 12(2):e46–50. doi: 10.1097/PCC.0b013e3181dbe9c2

Megjelent
2021-07-19
Hogyan kell idézni
Páll, N., Gorove, E., & Baji, I. (2021). A child life specialist szakemberek helye a magyarországi egészségügyi ellátási rendszerben. Egészségfejlesztés, 62(3), 3-14. https://doi.org/10.24365/ef.v62i3.6143
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás