Health comprehension and health education of school health visitors – focus group survey of health promotion and understanding
Abstract
Introduction: The role and responsibility of health visitors are determinant in health promotion. Our research focuses on understanding views, attitudes, opportunities of school health visitors regarding health, health development and health education.
Methodology: Our qualitative, cross-sectional survey was carried out using the focus group interview method in Vas and Zala counties with the involvement of 14 full-time school nurses in two groups. Descriptive statistical methods were used to present the characteristics of the sample, and then the processing of the textual part of the focus group discussion was carried out using content analysis.
Results: The participants outlined a concept of health that focused on the harmony of the physical-spiritual-spiritual-social aspects of health. It can be accomplished value brokering activities based on the internal and external integrity and credibility of professionals. School health promotion, as a special field of health development from the perspective of health visitors, is multifaceted teamwork based on organizational and coordination tasks and a positive attitude, the implementation of which requires credible professionals, awareness, and methodological knowledge.
Throughout the analysis of school health promotion activities of school health visitors, strengths, weaknesses, opportunities and risk factors emerged.
Conclusions: The majority of nurses considered health to be a complex concept. Health promotion included the basic elements of the health promotion strategy defined by the Ottawa Charter. In addition to personal and relational resources, the implementation of school health promotion requires significant organizational skills. Effective and successful school health promotion, which is aiming to respond future challenges, can be achieved by strengthening the expert networks and collective action of experts.
References
Benkő, Zs. (2003). Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezése. In Benkő, Zs. Mert életem millió gyökerű (pp. 5–15.). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Benkő, Zs. (2009). Egészségfejlesztés módszertani kézikönyv. Budapest, Mozaik Kiadó.
Csima, M. (2013). Az egészségérték közvetítésének pedagógiai aspektusai. In Bertók, R. & Barcsi, T. Etikák, identitások, perspektívák: szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből (pp. 299–304). Pécs, Ethosz Tudományos Egyesület Virágmandula Kft.
Csima, M. (2015). Az egészségfejlesztés szükségessége az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelők képzésében. In Belovári, A. I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 93–99). Kaposvár, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Deutsch, K. (2011). Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 61(1), 225–234.
Ewles, L. & Simnett, I. (1999). Egészségfejlesztés Gyakorlati útmutató. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.
Hideg, G. (2020). A fair play múltja, jelene és értéke. Budapest, Fakultás Kiadó.
Hideg, G. (2021). Role Model Choice Habits of Primary School and University Students in An International Perspective. International Journal of Advanced Research, 3(1), 115–129. doi: 10.37284/ijar.3.1.400
Kim, S. J. & Jung, E. Y. (2015). A Relevance on Health Perception, Health Knowledge and Health Promotion Behavior of the University students. Journal of the Korea Academia-Industrial cooperation Society, 16(8), 5394–5403. doi: 10.5762/KAIS.2015.16.8.5394
Kósa, K. (2010). Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 88(1), 3–10.
Krueger, A. R. (1998). Analyzing end Reporting Focus Group Results. Thousand Oaks, USA: SAGE Publications, Inc.
Lipták, M. & Tarkó, K. (2020). Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alapján. Egésszégfejlesztés, 61(2), 74–81. doi: 10.24365/ef.v61i2.590
Lukács, Á., Darvay, S, Soósné Kiss, Zs., Füzi, R., Krekóné Bihari, I., Gradvohl, E., Kolosai , N., Falus, A. & Feith, H. J. (2018). Kortárs egészségfejlesztési programok gyermekek és fiatalok körében a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében: Szisztematikus áttekintés. Egészségfejlesztés, 59(1), 6–24. doi: 10.24365/ef.v59i1.215
Lukács, J. Á., Takács, J., Kitzinger, I ., Soósné Kiss, Zs., Kapitány-Fövény, M., Falus, A. & Feith, H.J. (2021). Iskolai cyberbullying-intervenció rövid- és hosszútávú eredményessége a segítségkérés és a programmal való elégedettség dimenziójában: A TANTUdSZ ifjúsági egészségnevelési program tapasztalatai általános iskolások körében. Új Pedagógiai Szemle, 71 (1–2), 37-55.
Meleg, Cs. (2006). Egészség és nevelés = Egészségnevelés? Mester és tanítványa, 3(10), 18–27.
Naidoo, J. & Wills, J. (1999). Egészségmegőrzés gyakorlati alapok. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.
Németh, A., Bársonyné Kis, K., & Lobánov-Budai, É. (2014a). Egészségügyi főiskolai hallgatók egészségfelfogásának vizsgálata. Egészségfejlesztés, 55(1-2), 28–55.
Németh, A., Lobánov-Budai, É., & Bársonyné Kis, K. (2014b). Egészségügyi fôiskolai hallgatók egészségfelfogás-változásának vizsgálata. Egészségfejlesztés, 5(4), 22–31.
Paulus, P. (1995). Die Gesundheitsfördernde Schule. Die Deutsche Schule. Die Deutsche Schule.
Somhegyi, A. (2016). Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE): jelen helyzet. Különleges Bánásmód, 2(4), 61–80. doi.: 10.18458/KB.2016.4.61
Soósné Kiss, Zs. (2002). Programozott oktatás és alkalmazási lehetősége a szülőségre felkészítésben. Egészségnevelés, 43(6), 276–279.
Soósné Kiss, Zs. (2009). Változó családalapítási tendenciák hatása az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára. Egészségfejlesztés, 50(3), 14–18.
Soósné Kiss, Zs. (2014). A sikeres családalapítás többé nem titok: családot alapító párok, őket felkészítő szakembe-rek kézikönyve. Budapest, General Press Könyvkiadó.
Soósné Kiss, Zs., Feith, H. J., Lukács, J. Á., Mészárosné Darvay, S., Füzi, R., Bihariné Krekó, I., Kolosai, N., Gradvohl, E., Zombori, J. & Falus, A. (2021). Tutorálás „felsőʺ fokon – a Tantudsz ifjúsági egészségnevelési program tu-toraival készített első fókuszcsoportos megbeszélés eredményei, programfejlesztési javaslatok, az új program bemutatása In Sántha, Á. Kortárs kihívások és megoldások a közegészségügyben (pp. 109–126). Kolozsvár, Presa Universitara Clujeana.
Szabolcs, É. (2011). A tartalomelemzés folyamata. In I. Falus, I. K. Tóth, I. Bábosik, E. Réthy, É. Szabolcs, I. Nahalka, M. N. Mayer, Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 275–276.). Budapest, Műszaki Könyvkiadó Kft.
Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás:az élethosszig tartó egészség koncepciója. In A. Fehér, Á. Kiss Virág , M. Soós, & Z. Szakály, Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5–25.). Debrecen, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kereskedelem és Marketing Intézet.
Szarvasné Mátó, V. & Benkő, Zs. (2006). Főiskolai hallgatók egészségképe összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia, 106 (2), 107–127.
Tugut, N., Celik, B., & Yılmaz, A. (2021). Health Literacy and Its Association with Health Perception in Pregnant Women. Journal of Health Literacy, 6(2), 9–20. doi: 10.1016/j.pec.2014.04.014.
Végh, V. & Pusztafalvi, H. (2020). Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése. Egészségfejlesztés, 61 (1), 6–18. doi: 10.24365/ef.v61i1.528
„Az egészség a TIEd is!" A teljes körű iskolai egészségfejlesztés tevékenységei. Ajánlás a pedagógusok részére (2016). Budapest, EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága.
Copyright (c) 2022 Ilona Karácsony, Mónika Ferenczy, Orsolya Pachner
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
