Az obezitás szociodemográfiai, életmódbeli és egészséggel kapcsolatos determinánsai a 65 év alatti magyar nők körében

Emese Mezei; Ghanem Amr Sayed

doi:10.24365/ef.20661

Mezei Emese Debreceni Egyetem, Debrecen
Dr. Ghanem Amr Sayed Debreceni Egyetem, Debrecen

DOI: https://doi.org/10.24365/ef.20661

Kulcsszavak: elhízás, európai lakossági egészségfelmérés, krónikus betegségek, magyar nők

Absztrakt

Bevezetés: Az obezitás globális járványa 2022-ben már minden nyolcadik embert érintett világszerte, különösen súlyosan hatva az aktív korú nőkre. Emellett Magyarországon is riasztó mértékben növekszik az érintettek száma, mely napjainkban már elérte a lakosság közel 59%-át. Ez a népegészségügyi krízis nem csupán az egyének életminőségét rontja, hanem hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre, hozzájárulva számos betegség kialakulásához. Célunk feltárni a túlsúly és elhízás kapcsolatát a 65 év alatti magyar nők szociodemográfiai, életmódbeli tényezőivel és az ezzel összefüggő krónikus betegségekkel.

Módszertan: Eredmények az Európai Lakossági Egészségfelmérés adataiból származnak. A leíró statisztikák meghatározásához Khí-négyzet próbát, a logisztikus regressziók elemzéséhez bináris többszörös logisztikus regressziót használtam. A multikollinearitás jelenlétét varianciainflációs tényező segítségével vizsgáltam. A modellek illeszkedésének jóságát Hosmer-Lemeshow teszttel értékeltem.

Eredmények: Az elhízás és a különböző társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezők között jelentős eltéréseket találtunk. Az elhízott nők között szignifikánsan magasabb volt a párkapcsolatban élők száma (64,1%). Iskolai végzettség terén kiderült, hogy az elhízott nők körében nagyobb volt az alapfokú végzettségűek aránya (44,5%). Továbbá lakóhely tekintetében is szignifikáns eltéréseket mutatott, mivel a vidéken élők nagyobb arányban voltak elhízottak (30,3%) a városi lakosokhoz képest. Ám régiók között is jelentős különbségek voltak, például Észak-Magyarországon magasabb volt az elhízottak aránya (13,4%). A logisztikus regresszió eredményei szerint a párkapcsolatban élő nők 1,72-szer nagyobb eséllyel voltak elhízottak (esélyhányados, EH: 1,72 [95% megbízhatósági tartomány, MT 1,52-1,93]). Emellett a magas vérnyomás fennállása jelentősen növelte az elhízás kockázatát (EH: 3,16 [95% MT 2,71-3,69]).

Következtetések: Eredmények szerint az elhízás kezelésében kiemelten fontosak a szociodemográfiai tényezők és a krónikus betegségek figyelembevétele, mivel a kulcsfontosságú prevenció mellett a korai intervenció célzott alkalmazása optimalizálhatja az életmódot és jóllétet.

Információk a szerzőről

Dr. Ghanem Amr Sayed, Debreceni Egyetem, Debrecen

Tanársegéd
Tudományos szakterület: oral health, oral diseases, periodontitis, periodontal disease, dental caries, cardiovascular disease, diabetes, cancer, malignancy, epidemiology, biostatistics, bioinformatics

Hivatkozások

Adamová, Z., & Bár, T. (2018). Influence of overweight and obesity on complications in colorectal surgery. Vliv nadváhy a obezity na komplikace v kolorektální chirurgii. Rozhledy v chirurgii: mesicnik Ceskoslovenske chirurgicke spolecnosti, 97(10), 464–468.

Ahirwar, R., & Mondal, P. R. (2019). Prevalence of obesity in India: A systematic review. Diabetes & Metabolic Syndrome: Clinical Research & Reviews, 13(1), 318-321.

https://doi.org/10.1016/j.dsx.2018.08.032

Ahmad, K., Khanam, T., Keramat, S. A., Islam, M. I., Kabir, E., & Khanam, R. (2020). Interaction between the place of residence and wealth on the risk of overweight and obesity in Bangladeshi women. PloS one, 15(12), e0243349. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0243349

Anderson, J. W., & Konz, E. C. (2001). Obesity and disease management: effects of weight loss on comorbid conditions. Obesity research, 9(S11), 326S-334S.

https://doi.org/10.1038/oby.2001.138

Andoy-Galvan, J. A., Lugova, H., Patil, S. S., Wong, Y. H., Baloch, G. M., Suleiman, A., ... & Chinna, K. (2020). Income and obesity in an urban poor community: a cross-sectional study. F1000Research, 9, 160. https://doi.org/10.12688/f1000research.22236.1

Atek, M., Traissac, P., El Ati, J., Laid, Y., Aounallah-Skhiri, H., Eymard-Duvernay, S., ... & Maire, B. (2013). Obesity and association with area of residence, gender and socio-economic factors in Algerian and Tunisian adults. PloS one, 8(10), e75640. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0075640

Belügyminisztérium. (2023). Egészségügyi szakmai irányelv a felnőttkori elhízás diagnosztikájáról és kezeléséről. Budapest: Egészségügyi Közlöny.

https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2024/01/elhizas-iranyelv-2023-dec.pdf

Catalano, P. M., & Shankar, K. (2017). Obesity and pregnancy: mechanisms of short term and long term adverse consequences for mother and child. Bmj, 356. https://doi.org/10.1136/bmj.j1

Cohen, A. K., Rai, M., Rehkopf, D. H., & Abrams, B. (2013). Educational attainment and obesity: a systematic review. Obesity reviews, 14(12), 989-1005. doi:10.1111/obr.12062

Dikaiou, P., Björck, L., Adiels, M., Lundberg, C. E., Mandalenakis, Z., Manhem, K., & Rosengren, A. (2021). Obesity, overweight and risk for cardiovascular disease and mortality in young women. European journal of preventive cardiology, 28(12), 1351-1359.

https://doi.org/10.1177/2047487320908983

Erdei, G. (2019). A gyermekkori túlsúly és elhízás prevalenciája, regionális különbségei és ezek összefüggései egyes szociodemográfiai tényezőkkel. Budapest: Semmelweis Egyetem. 24-30. doi:10.14753/SE.2019.2255

Eurostat. (2020). European Health Interview Survey (EHIS wave 3): Methodological manual. Re-edition 2020 edition. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Report No.: KS-01-20-253-EN-N. doi: 10.2785/135920

Halmy, L. (2015). Az elhízás jelentősége, gazdasági hatásai és prevenciójának lehetőségei. Budapest: Folpress Kiadó és Nyomdaipari Kft.

http://elhizastudomany.hu/newsite/wp-content/uploads/2015/07/Halmy-E-Az-elh%C3%ADz%C3%A1s-jelent%C5%91s%C3%A9ge...-Folpress-2015.pdf

Hu, F. B. (2003). Overweight and obesity in women: health risks and consequences. Journal of women's health, 12(2), 163-172. doi:10.1089/154099903321576565

Hu, L., Huang, X., You, C., Li, J., Hong, K., Li, P., ... & Cheng, X. (2017). Prevalence of overweight, obesity, abdominal obesity and obesity-related risk factors in southern China. PloS one, 12(9), e0183934.

https://doi.org/10.1371/journal.pone.0183934

Kim, T. J., & von dem Knesebeck, O. (2018). Income and obesity: what is the direction of the relationship? A systematic review and meta-analysis. BMJ open, 8(1), e019862.

https://doi.org/10.1136/bmjopen-2017-019862

Kohlné Papp, I. (2018). Az obezitás pszichológiai jellemzői: szociokulturális hatások, a testsúlycsökkentés és súlymegtartás pszichoterápiás lehetőségei. Budapest: Semmelweis Egyetem. 16-31. doi:10.14753/SE.2018.2089

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2009). Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2009.

https://www.ksh.hu/elef/archiv/2009/index.html

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2014). Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2014. https://www.ksh.hu/elef/archiv/2014/index.html

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2019a). A népesség megoszlása tápláltság szerint a testtömeg-index (BMI) alapján [%]. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0039.html.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2019b). ELEF2019 – az adatfelvétel végrehajtása. https://www.ksh.hu/elef2019_vegrehajtas

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2019c). Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2019. https://www.ksh.hu/elef

Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2019d). Európai Lakossági Egészségfelmérés Kérdőív. https://www.ksh.hu/elef/elef2019_kerdoiv.pdf

Lainez, N. M., & Coss, D. (2019). Obesity, neuroinflammation, and reproductive function. Endocrinology, 160(11), 2719-2736. https://doi.org/10.1210/en.2019-00487

Mahdavi, S. B., Riahi, R., Vahdatpour, B., & Kelishadi, R. (2021). Association between sedentary behavior and low back pain; A systematic review and meta-analysis. Health promotion perspectives, 11(4), 393. https://doi.org/10.34172/hpp.2021.50

Marchesini, G., Moscatiello, S., Di Domizio, S., & Forlani, G. (2008). Obesity-associated liver disease. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 93(11_supplement_1), s74-s80.

https://doi.org/10.1210/jc.2008-1399

Moosaie, F., Ghaemi, F., Mechanick, J. I., Shadnoush, M., Firouzabadi, F. D., Kermanchi, J., ... & Esteghamati, A. (2022). Obesity and diabetic complications: a study from the nationwide diabetes report of the National Program for Prevention and Control of Diabetes (NPPCD-2021) implications for action on multiple scales. Primary Care Diabetes, 16(3), 422-429.

https://doi.org/10.1016/j.pcd.2022.03.009

Mosli, H. H., Kutbi, H. A., Alhasan, A. H., & Mosli, R. H. (2020). Understanding the interrelationship between education, income, and obesity among adults in Saudi Arabia. Obesity facts, 13(1), 77-85. https://doi.org/10.1159/000505246

Muscogiuri, G., Verde, L., Vetrani, C., Barrea, L., Savastano, S., & Colao, A. (2024). Obesity: a gender-view. Journal of endocrinological investigation, 47(2), 299–306. doi:10.1007/s40618-023-02196-z

Müllerová, D. (2010). Prevence obezity. Vnitrni lekarstvi; 56(10), 1098–1102.

Naumnik, B., & Mysliwiec, M. (2010). Renal consequences of obesity. Med Sci Monit, 16(8), 163-70.

Opoku, A. A., Abushama, M., & Konje, J. C. (2023). Obesity and menopause. Best Practice & Research Clinical Obstetrics & Gynaecology, 88, 102348.

https://doi.org/10.1016/j.bpobgyn.2023.102348

Pi‐Sunyer, F. X. (2002). The obesity epidemic: pathophysiology and consequences of obesity. Obesity research, 10(S12), 97S-104S. https://doi.org/10.1038/oby.2002.202

Poston, L., Caleyachetty, R., Cnattingius, S., Corvalán, C., Uauy, R., Herring, S., & Gillman, M. W. (2016). Preconceptional and maternal obesity: epidemiology and health consequences. The lancet Diabetes & endocrinology, 4(12), 1025-1036. https://doi.org/10.1016/S2213-8587(16)30217-0

Seravalle, G., & Grassi, G. (2017). Obesity and hypertension. Pharmacological research, 122, 1–7. https://doi.org/10.1016/j.phrs.2017.05.013

Stevans, J. M., Delitto, A., Khoja, S. S., Patterson, C. G., Smith, C. N., Schneider, M. J., ... & Saper, R. B. (2021). Risk factors associated with transition from acute to chronic low back pain in US patients seeking primary care. JAMA network open, 4(2), e2037371-e2037371.

https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.37371

The, N. S., & Gordon‐Larsen, P. (2009). Entry into romantic partnership is associated with obesity. Obesity, 17(7), 1441-1447. https://doi.org/10.1038/oby.2009.97

Wilson, P. W., Kannel, W. B., Silbershatz, H., & D'Agostino, R. B. (1999). Clustering of metabolic factors and coronary heart disease. Archives of internal medicine, 159(10), 1104-1109.

https://doi.org/10.1001/archinte.159.10.1104

World Health Organization (WHO). (2022). WHO European Regional Obesity Report. Koppenhága, Dánia: WHO Regional Office for Europe

https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/353747/9789289057738-eng.pdf

World Health Organization (WHO). (2024). Obesity and overweight.

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweight