STAFÉTA munkahelyi egészségfejlesztési program eredményeinek feltárása: életmódbeli szokások és azok szociodemográfiai és munkahelyi hatásainak elemzése a beavatkozások optimalizálása érdekében
Absztrakt
Összefoglaló
Bevezetés: Jelen vizsgálat célja A STAFÉTA munkahelyi egészségfejlesztési program első éve alatt elért felnőtt lakosság életmódbeli szokásainak megismerése és az azt befolyásoló szociodemográfiai faktorok, illetve munkaköri tényezők közti összefüggések feltárása volt, a további célzott intervenciós tevékenységek meghatározása érdekében.
Módszertan: 2024-2025-ben végzett kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunk saját szerkesztésű kérdéseket és standardizált kérdőíveket (Fagerström-kérdőív, Dohányzás Erősségét mérő Teszt, WBI-5) tartalmazó mérőeszközével a munkahelyi egészségfejlesztési programba bevont felnőtt lakosság (N=1381) szociodemográfiai adatai mellett az egészségi állapot, egészségmagatartás feltérképezésére irányult. Adataink feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel, khi-négyzet próbával, korrelációszámítással, ANOVA-val és t-próbával valósult meg (p <0,05). ETT TUKEB engedély száma: BM/24025-3/2024.
Eredmények: A programba bevontak harmada krónikus betegségről számolt be, a túlsúly és elhízás aránya meghaladta a 60%-ot, ami jelentős kockázatot jelent a további megbetegedések szempontjából. Az ülőmunkát végzők aránya magas (74%) volt, ugyanakkor a fizikai munkát végzők körében gyakoribb volt a krónikus betegség előfordulása. A táplálkozási szokások kedvező képet mutattak a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén, azonban a fiatalabbak, férfiak és egyedülállók körében az üres kalóriák fogyasztása gyakoribb volt. A fizikai aktivitás hiánya főként a középkorúaknál és idősebbeknél jelent meg, míg a mindennapi mozgásformák inkább az idősebbek aktivitását növelték. A dohányzás és alkoholfogyasztás kockázata az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél és fizikai munkát végzőknél volt magasabb.
Következtetések: Eredményeink rámutatnak arra, hogy a prevenciós és egészségfejlesztő programunk további fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedülállókra, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre és a fizikai munkát végzőkre. A STAFÉTA program elemei kulcsfontosságúak a munkahelyi egészségfejlesztésben, a leghatékonyabbak a komplex, egyénre szabott beavatkozások, amelyek összhangban vannak a dolgozók munkakörülményeivel.
Hivatkozások
Berencsi, A., Pelyák, L., & Fehér, A. (2025). Well-being a munkahelyen, avagy figyelünk-e a munkavállalók egészségmegőrzésére. Új Munkaügyi Szemle, 6(1), 4-14. doi.org/10.58269/umsz.2025.1.1
Bezzina, A., Clarke, E. D., Ashton, L., Watson, T., & James, C. L. (2024). Workplace health promotion programs targeting smoking, nutrition, physical activity, and obesity in men: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Health Education & Behavior, 51(1), 113-127. doi.org/10.1177/109019812312083
Jørgensen, M. B., Villadsen, E., Burr, H., Punnett, L., & Holtermann, A. (2016). Does employee participation in workplace health promotion depend on the working environment? A cross-sectional study of Danish workers. BMJ Open, 6(6), e010516. doi.org/10.1136/bmjopen-2015.
Cantonnet, M. L., Aldasoro, J. C., & Oyarbide, I. R. (2022). Well-Being through workplace health promotion interventions by European enterprises. Safety Science, 151, 105736. doi.org/10.1016/j.ssci.2022.105736
Cillekens, B., Lang, M., Van Mechelen, W., Verhagen, E., Huysmans, M. A., Holtermann, A., ... & Coenen, P. (2020). How does occupational physical activity influence health? An umbrella review of 23 health outcomes across 158 observational studies. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1474-1481. doi: 10.1136/bjsports-2020-102587
Coenen, P., Robroek, S. J., Van Der Beek, A. J., Boot, C. R., Van Lenthe, F. J., Burdorf, A., & Oude Hengel, K. M. (2020). Socioeconomic inequalities in effectiveness of and compliance to workplace health promotion programs: an individual participant data (IPD) meta-analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 17(1), 112. doi.org/10.1186/s12966-020-01002-w
Erdei, G., Kovács, V. A., Bakacs, M., & Martos, É. (2017). Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota. Orvosi Hetilap, 158(14), 533-540. doi.org/10.1556/650.2017.30700
Kilpatrick, M., Blizzard, L., Sanderson, K., Teale, B., Jose, K., & Venn, A. (2017). Barriers and facilitators to participation in workplace health promotion (WHP) activities: results from a cross-sectional survey of public-sector employees in Tasmania, Australia. Health Promotion Journal of Australia, 28(3), 225-232. doi.org/10.1071/HE16052
Loyen, A., van der Ploeg, H. P., Bauman, A., Brug, J., & Lakerveld, J. (2016). European sitting championship: prevalence and correlates of self-reported sitting time in the 28 European Union member states. PloS one, 11(3), e0149320. doi.org/10.1371/journal.pone.0149320
Peñalvo, J. L., Sagastume, D., Mertens, E., Uzhova, I., Smith, J., Wu, J. H., ... & Mozaffarian, D. (2021). Effectiveness of workplace wellness programmes for dietary habits, overweight, and cardiometabolic health: a systematic review and meta-analysis. The Lancet Public Health, 6(9), e648-e660.
Pfau, C., Müller, A. É., Bács, Z., & Bácsné Bába, É. (2018). Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége. Táplálkozásmarketing, 5(1), 49-63.
Proper, K. I., & van Oostrom, S. H. (2019). The effectiveness of workplace health promotion interventions on physical and mental health outcomes–a systematic review of reviews. Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 45(6), 546-559. doi.org/10.5271/sjweh.3833
Robroek, S. J., Oude Hengel, K. M., van der Beek, A. J., Boot, C. R., van Lenthe, F. J., Burdorf, A., & Coenen, P. (2020). Socio‐economic inequalities in the effectiveness of workplace health promotion programmes on body mass index: An individual participant data meta‐analysis. Obesity Reviews, 21(11), e13101. doi.org/10.1111/obr.13101.
Seaton, C. L., Bottorff, J. L., Caperchione, C. M., Johnson, S. T., & Oliffe, J. L. (2020). The association between Men’s heath behaviors and interest in workplace health promotion. Workplace Health & Safety, 68(5), 226-235. doi.org/10.1177/2165079919885957
Schaller, A., Stassen, G., Baulig, L., & Lange, M. (2024). Physical activity interventions in workplace health promotion: objectives, related outcomes, and consideration of the setting—a scoping review of reviews. Frontiers in Public Health, 12, 1353119. doi.org/10.3389/fpubh.2024.1353119
Susánszky, É., Konkoly , T. B., Stauder, A., & Kopp Mária. (2006.). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7.(2.), 247-255. doi: 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8
Szerdahelyi, Z., & Bácsné Bába, É. (2022). Fizikai aktivitás összetevőinek vizsgálata Hajdúböszörmény felnőttkorú lakossága körében. Gradus, 9(1). 1-13. doi.org/10.47833/2022.1.ART.001
Varga-Felföldi, E. (2025). Jelenlegi trendek a munkahelyi egészségfejlesztésben. Új Munkaügyi Szemle, 6(2), 77-84. doi.org/10.58269/umsz.2025.2.7
Vargas‐Martínez, A. M., Romero‐Saldaña, M., & De Diego‐Cordero, R. (2021). Economic evaluation of workplace health promotion interventions focused on Lifestyle: Systematic review and meta‐analysis. Journal of Advanced Nursing, 77(9), 3657-3691. doi.org/10.1111/jan.14857
EMMI egészségügyi szakmai irányelve. (2019.). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a dohányzásról való leszokás támogatásáról. Egészségügyi Közlöny, 59.(2.), 194-246.
Copyright (c) 2026 Ilona Karácsony
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
