Tízéves követéses vizsgálat fogászati kezeléstől kórosan félő beteg összetett ellátása során

Judit Oszlánszky; Szabolcs Gyulai-Gaál; László Kádár; Péter Schmidt; Péter Hermann

doi:10.33891/FSZ.116.3.127-135

Judit Oszlánszky Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest https://orcid.org/0009-0000-9660-5271
Szabolcs Gyulai-Gaál Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék, Budapest https://orcid.org/0000-0002-0299-5975
László Kádár Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest https://orcid.org/0000-0002-7198-7434
Péter Schmidt Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest
Péter Hermann Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest https://orcid.org/0000-0002-9148-0139

DOI: https://doi.org/10.33891/FSZ.116.3.127-135

Kulcsszavak: fogászati félelem, fogászati szorongás, szorongásoldás, szorongó beteg rehabilitáció, hosszú távú követés

Absztrakt

A fogászati kezelésekkel kapcsolatos szorongás minden fogorvos számára ismert jelenség. Felismerése és enyhítése
a fogorvos feladata. Amikor a fogászati kezeléstől való félelem fóbiává erősödik, és a páciens minden fogászati beavatkozással
kapcsolatos szituációra olyan heves félelemmel reagál, hogy az már teljes viselkedésére és általános állapotára
kihat, külső segítségre is szükség lehet. Fontos, hogy a pánik kiváltotta pánikrohamot el tudjuk különíteni egyéb
életveszélyes állapotoktól. A fogászati félelem mérésére több kérdőív áll rendelkezésünkre, ezek közül a két legjelentősebb
(a Dental Anxiety Scale és a Dental Fear Survey) Fábián TK és mtsai. munkájának köszönhetően magyar nyelven
is rendelkezésünkre áll. Esetbemutatásunkban egy erős fogászati félelemmel küzdő páciens szájüregi rehabilitációját
mutatjuk be. A hölgy ellátása során a fogászati félelme jelentős mértékben csökkenthető volt, együttműködési hajlandósága
folyamatosan javult, így egy igényes, implantációs protetikai megoldást is tartalmazó fogpótlás készülhetett,
a gnatológiai szempontokat maximálisan szem előtt tartva. Tízéves követése során látható, hogy hosszú távon is sikerült
jelentős eredményt elérnünk, szájüregi életminősége a megtanult szájhigiénés módszereknek és a bizalmas orvosbeteg
kapcsolatnak köszönhetően jelentősen javult.

Hivatkozások

Allen, KD (2006): Management of Children's Disruptive Behavior During Dental Treatment. In D. I. Mostofsky, A. G. Forgione, & D. B. Giddon (Eds.), Behavioral dentistry (pp. 175–187). Blackwell Publishing. http://doi.org/10.1007/978-0-387-09817-3_27

Balogh, Georgina (2019): „Fogászati félelem és szorongás vizsgálata egyetemisták körében”. Acta Sana 12 (2. suppl.):8-12. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/32026.

Beck Anita (2017): A fogászati félelem diagnosztikájának lehetőségei, különös tekintettel a szabadkézi rajzból, a kézírásból és a nyálszekrétumból mérhető paraméterekre, Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola DOI:10.14753/SE.2016.1941 http://dx.doi.org/10.14753/SE.2016.1941

Corah NL: Development of a dental anxiety scale. J Dent Res. 1969 Jul-Aug;48(4):596. doi: 10.1177/00220345690480041801. PMID: 5256508. https://doi.org/10.1177/00220345690480041801

Corah NL, Gale EN, Illig SJ: Assessment of a dental anxiety scale. J Am Dent Assoc. 1978 Nov;97(5):816-9. doi: 10.14219/jada.archive.1978.0394. PMID: 31377. https://doi.org/10.14219/jada.archive.1978.0394

Déri, T (2022): Lenyomatvételi eljárások. In Hermann, P., Kispélyi, B., (szerk): Fogpótlástan. (pp. 835-838). Semmelweis Kiadó

Fábián TK, Handa T, Szabó M, Kelemen P, Kaan B, Fábian G: A "Dental Fear Survey" (a "Fogászati félelem kérdőív") magyar fordítása, hazai populáción végzett mérések eredményei [The Hungarian translation of the "Dental Fear Survey" based on the Hungarian population]. Fogorvosi Szemle 1999 Oct;92(10):307-15. Hungarian. PMID: 10575818.

Fábián TK, Kelemen P, Fábián G: A Dental Anxiety Scale ("Fogászati szorongásskála") hazai bevezetése. Magyar populáción végzett fogászati szorongás-epidemiológia vizsgálatok [Introduction of the concept of Dental Anxiety Scale in Hungary. Epidemiologic studies on the Hungarian population]. Fogorvosi Szemle 1998 Feb;91(2):43-52. Hungarian. PMID: 9497611.

Hällström T, Halling A: Prevalence of dentistry phobia and its relation to missing teeth, alveolar bone loss and dental care habits in an urban community sample. Acta Psychiatr Scand. 1984 Nov;70(5):438-46. doi: 10.1111/j.1600-0447.1984.tb01232.x. PMID: 6334975. https://doi.org/10.1111/j.1600-0447.1984.tb01232.x

Milgrom P, Kleinknecht RA, Elliott J, Liu HH, Teo CS: A cross-cultural cross validation of the Dental Fear Survey in South East Asia. Behav Res Ther. 1990;28(3):227-33. doi: 10.1016/0005-7967(90)90005-4. PMID: 2369405. https://doi.org/10.1016/0005-7967(90)90005-4

Neverlien PO: Assessment of a single-item dental anxiety question. Acta Odontol Scand. 1990 Dec;48(6):365-9. doi: 10.3109/00016359009029067. PMID: 2288208. https://doi.org/10.3109/00016359009029067

Szentpétery, A (2008): Fogászati artikulátorok, Arcíves átvitel, Az artikulátor beállítása egyéni értékekre In Hermann, P., Szentpétery, A., (szerk): Gnatológia. (pp. 235-245) Semmelweis Kiadó

Vértes, G, Fábián, TK (2007): Fogorvosi pszichoszomatika. Medicina Kiadó

Tízéves követéses vizsgálat fogászati kezeléstől kórosan félő beteg összetett ellátása során

Absztrakt

Hivatkozások

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei