A Budai-hegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján

Absztrakt

A Budai-hegységben gyakoriak a tektonikusan preformált barlangrendszerek, amelyeket későbbi melegvízfeltörések tágítottak tovább. Budapesten, a Rózsadomb környezetében található a budai termálkarsztos barlangok
túlnyomó többsége, köztük a kutatás fő tárgyát képező Pál-völgyi-barlang is, mely az eocén Szépvölgyi Mészkőben
oldódott ki. A járatrendszer tektonikus hasadékok mentén, a karsztvízszint közelében zajló keveredési korrózióval jött
létre. A hegység és a barlangok kiemelkedésével párhuzamosan a karsztvízszint egyre lejjebb került a keveredési
korrózió zónájával együtt, ami végeredményben egy nagy barlangrendszer kialakulásához vezetett.
A Pál-völgyi-barlang elsősorban karbonátos és szulfátos kiválásokban gazdag. A lemezes kalcit képződése a
mindenkori erózióbázissal összefüggő karsztvízszinthez köthető, amit a Budai-hegységben a Duna képvisel. Az urán és
a tórium vízben történő eltérő kémiai viselkedése miatt a barlangi járatok karsztvizeiben csak az urán van jelen. Igaz ez
a karsztvízből kivált képződményekre (pl. lemezes kalcit) is, melyek képződési kora meghatározható a bomlási
egyenletből. A datált minták jelenlegi, erózióbázis (Duna szintje) feletti magassága ismeretében a barlang környezetének
kiemelkedési sebessége becsülhetővé vált.
A mintákat a gyakori előfordulás miatt elsősorban a Pál-völgyi-barlangból gyűjtöttük. A korhatározási eljárás 234U/230Th izotóparány ICP-MS mérésén alapul, ami kis mintamennyiséget és 400–500 ezer évre visszamenő korhatározást tesz lehetővé. Eredményeink alapján a Budai-hegység szakaszos kiemelkedése valószínűsíthető az elmúlt
közel 500 ezer év során. 500–310 ezer évvel ezelőtt stagnáló karsztvízszint, lassú emelkedés jellemezte a területet. Kb.
310 ezer éve felgyorsult a kiemelkedés üteme. Az irodalmi adatokat is felhasználva a 280–70 ezer éves intervallumra
átlagosan 0,16 mm/év-es emelkedés lehetett jellemző, amennyiben a barlangok esetleg differenciált tektonikus mozgását
nem vesszük figyelembe. A korolható minták hiánya miatt azonban erről az időszakról pontosabb információink
nincsenek.