A Hárshegyi Homokkő Formáció hidrotermális kifejlődései és azok kapcsolatai regionális földtani eseményekhez
Absztrakt
A késő-kiscelli (31 millió év) korú Hárshegyi Homokkőnek két kifejlődése ismert: típusos változata erősen
kovásodott, kalcedon-telérekkel átjárt, melynek elterjedése a Budai-vonal menti néhány kilométer széles sávra
korlátozódik. A formáció nem típusos kifejlődése alig, vagy egyáltalán nem kovásodott. Munkánk során a típusos
kifejlődésű homokkövet ért hidrotermális képződményeket vizsgáltuk hat budai-hegységi területen. Ásványtani-,
kőzettani- és szerkezetföldtani vizsgálatokat végeztünk, melyek alapján két hidrotermális eseményt különítettünk el. Az
első esemény a homokkő korai kovás cementációját, valamint kalcedonrezetet eredményezett, melyhez egyéb
ásványfázisok is kapcsolódnak (pirit, kalkopirit, illit). A második esemény baritereket hozott létre. A különböző erezetek
irányai által meghatározott paleo-feszültségirányok jól illeszkednek a terület korábban meghatározott tektonikai
modelljébe, és ezáltal a kovásodáshoz kapcsolódó esemény késő-kiscelli, míg a fiatalabb folyamat, a baritosodás kora-,
középső-miocén korú. Az idősebb folyamat a paleogén korú, míg a fiatalabb a kora-miocén korú vulkanizmussal hozható
összefüggésbe. A baritteléreken végzett fluidzárvány-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy folyamatos
kristályosodás közben az anyaoldatban töményedés és hűlés ment végbe, mely a magmatizmus által felhevített
meteorikus oldatok és az üledékes rétegsor mélyebb részeiből feláramló fluidumok keveredésére utal.