A szigetszentmiklósi bronzkori temető kőzetanyagának alaktani és petrográfiai vizsgálata

Absztrakt

A szigetszentmiklósi Ürge-hegyen végzett ásatások során a bronzkori (Vatya fázis) urnasírokon és
körülöttük jelentős mennyiségű és változatos összetételű kőzetanyag került elő. A kőzetanyagon végzett
morfológiai (szemcseeloszlás, felület, alak) vizsgálat kimutatta, hogy egy részük természetes úton aprózódott fel (lejtőtörmelék, hordalék), a másik részük pedig nagyobb tömbök törése, faragása, alakítása
révén jött létre, illetve bányászati tevékenységből származik. Az ásványtani-kőzettani vizsgálatok eredményeként azonosíthatók voltak szarmata mészkődarabok, amelyek a lelet nagy részét képezik,
nagyban hasonlítanak a Pusztazámor-Sóskút-Törökbálint vonulat feltárásaiban és főleg a sóskúti bányában feltárt rétegsor különböző szintjein megjelenő bioklasztos mészkőtípusokra (mudstone típusú
finomszemcsés mészkő, wackestone-packstone típusú durvamészkő, molluszkahéjas lumachella). Ezen
kívül találtunk badeni és eocén mészkövet, oligocén homokkövet (Hárshegyi E) , triász dolomitot és egy
biotitos gránitdarabot. Kis számban jelen van a Duna hordalékából származó kavics is. A nagyobb
méretű urnák kőpakolásai nagyobb mennyiségű és változatosabb kőzetanyagot tartalmaznak, mint a
kisebb, szerényebb urnasírok. Valószínűsíthető, hogy az urnákat fedő, nagyobb méretű kőzetanyag az
akkori terepfelszín fölött látható volt, jelző és kultikus szerepet tölthetett be. Vizsgálataink rámutatnak,
hogy a kőzetanyag kinyerése, szállítása, megmunkálása és elhelyezése jól összehangolt tevékenység
eredménye, mely szervezett bronzkori közösség meglétét feltételezi.