Az instabilitás, mint a 21. századi szervezetek jellemzője

A változások és a káosz metszéspontjában

  • Zsuzsa Gál Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Kulcsszavak: káoszelmélet, instabilitás, változás, szervezet

Absztrakt

A 21. századi szervezetekben a változás állandóvá vált, ezért az alkalmazkodás elengedhetetlen a túléléshez. A változásmenedzsment elsősorban az ellenőrzött változásokkal foglalkozik, és kevesebb hangsúlyt fektet a spontán változásokra. Felmerül a kérdés, hogy az állandó instabilitásban működő szervezeteket jellemezheti-e a káosz. A tanulmány célja, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján feltárja a káoszelmélet és a változásmenedzsment kapcsolatát. A megválaszolandó kérdés, hogy a káosz jellemzői közül a változók, a dinamika, a struktúra, a mozgás, illetve a változás kiszámíthatósága alapján lehet-e jellemezni a szervezeteket. Ez felveti azt a kérdést, hogy a káosz, vagy annak egyes jellemzői befolyásolják-e a szervezet működését. A tanulmányban rámutatok, hogy a káoszelmélet nem minden egyes jellemzője alkalmas egy szervezet működésének leírására, azonban az instabilitás jelentős szerepet játszik a bizonytalan környezeti feltételek közötti túlélésben.

Információk a szerzőről

Zsuzsa Gál, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

PhD hallgató

Hivatkozások

Akbulaev, N., – Mammadow, I., – Aliyev V. 2020: Economic Impact of COVID-19. Sylwan 164(5):113-126. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3649813 (2024.02.20)

Atkeson, A. 2020: What Will be the economic impact of COVID-19 in the US? Rough estimates of disease scenarios. The national bureau of economic research. NBER Working paper No.26867. 2020. pp.1-25. https://www.nber.org/papers/w26867

Bácsné Bába, É., 2014: Szervezeti reakciók a változások tükrében TAYLOR 6 (3-4), 83-90.

Berde, Cs., Berde, Á., 2009: A káosz értelmezése a szervezetekben In: Iszályné Tóth J. (szerk): Tartamkísérletek a mezőgazdaságban, DE-AMTC, Kutatási és Innovációs Központ Nyíregyházi Kutató Intézet

Calacgac, J., Singh, A. 2016: Implications of Chaos Theory in Management Science. Chaotic Modeling and Simulation (CMSIM) 4:515-527. http://www.cmsim.eu/papers_pdf/october_2016_papers/10.Galacgac_Singh_515-527.pdf (2024.02.20)

Clipper, B. 2020: The Influence of the COVID-19 Pandemic on Technology Adoption in Healthcare Nurse Leader, doi: https://doi.org/10.1016/j.mnl. (2020.06.08).

Cucinotta, D., Vanelli, M. 2020: WHO Declares COVID-19 a Pandemic. Acta Bio Med. Vol. 91 No. 1. pp.157-60.

https://www.mattioli1885journals.com/index.php/actabiomedica/article/view/9397 (2024.02.20)

Dobák, M. 1999: Szervezeti formák és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, p.123-125

Farkas, F. 2013: A változásmenedzsment elmélete és gyakorlata, Budapest, Akadémia Kiadó, ISBN 978 963 05 9432 5 HU ISSN 2061-6430, p.17- 33.

Folinas, S., Metaxas, T. 2020: Tourism the great patient of coronavirus COVID-19. International Journal of Advanced Research 8 (4). pp.365-375. https://doi.org/10.21474/IJAR01/10788 (2024.02.20)

Gáspár, V. 2002: Játsszunk káoszt! Káosz: Determinisztikus rendszerek véletlenszerű viselkedése – Természet Világa, 133. évf.7.sz. pp.299-304.

healce.com, 2023. IT szolgáltatások: magasan szárnyal a felhős technológia –https://healce.com/mars-hasab/it-szolgaltatasok-magasan-szarnyal-a-felhos-technologia/ (2024.04.20.)

Huang, Y. 2020: Strategic Environment Analysis of Logistics Enterprise based on SWOT-PEST – Michael Porter’s Five Forces Model – Taking SF Express an Example. Advances in Social Science, Education and Humanities Research, vol. 375.pp.183-189.

Iirmdu, T. O., Donaldson, R. 2024. Risk Management Strategies: An Empirical Analysis of Strategies Employed by Tourism Business Managers in Plateau State, Nigeria during the COVID-19 Pandemic. Modern Geográfia, 19(1), 81–98. https://doi.org/10.15170/MG.2024.19.01.05

Jantsch, E. 1980. The Self-Organising Universe, Pergamon Press, In: Nováky E.: Jövőkutatás és káosz, Magyar Tudomány, Budapest, 1993. 4. sz., pp.512-517

Judson, A. S. 1991.: Changing Behavior in Organizations: Minimizing Resistance to Change. Cambridge, MA: Basil, Blackwell.

Juhász, Cs. 2016. Szervezeti tudásmegosztás. Gradus Vol 3, No 1 pp. 404-409.

Kasianova, N. – Tarasova, E. – Kravchuk, N. 2019. Enterprise development management through managed chaos. Independent Journal of Management & Production. Vol.10.Nr.5. pp.1626-1644. DOI: 10.14807/ijmp.v10i5.900

Keczer, G. 2019. „Management Challenges Imposed by the Ongoing Economic Changes”. TAYLOR 11 (2.), pp.24-35.

Kemény, Cs. 1993. Instabilitás és innováció a jövőmodellekben, Magyar Tudomány, Budapest, 4. szám, pp. 519-527.

Kısa N., Özdemir N., Turan S. 2018. Re-discussing School Management Processes in the Light of Complexity Theory. In: Erçetin Ş. (eds) Chaos, Complexity and Leadership 2016. ICCLS 2016. Springer Proceedings in Complexity. Springer, Cham

Kotter, J. P. 1995. Leading Change: Why Transformation Efforts Fail. Harvard Business Review, 73 (2): pp.59–67.

Koutsopoulos, G. 2018. Modeling Organizational Potentials Using the Dynamic Nature of Capabilities. In Joint Proceedings of the BIR 2018 Short Papers, Workshops and Doctoral Consortium co-located with 17th International Conference Perspectives in Business Informatics Research (BIR 2018) (pp. 387–398). CEUR-WS.org. Retrieved from http://urn.kb.se/resolve?urn=urn:nbn:se:su:diva-164365 (2023.12.20)

Laing, T. 2020. The economic impact of the Coronavirus 2019 (Covid-2019): implications for the minings industry. The Extractive industries and Society. Vol.7. Issue 2. 2020/4. pp.580-582 https://doi.org/10.1016/j.exis.2020.04.003 (2024.02.21)

Latif, H., Elmas, T. 2017. Strategic communication in Chaos Management and a Case study. Journal of Social and Administrative Sciences, Vol.4.(2) pp.193-198. DOI: http://dx.doi.org/10.1453/jsas.v4i2.1297 (2024.02.20.)

Lewin, K. 1951. Field Theory in Social Science. Harper and Row, New York.

Mangiarotti, S., Peyre, M., Zhang, Y., Huc, M., Roger, F., Kerr, Y. 2020. Chaos theory applied to the outbreak of Covid-19: an ancillary approach to decision-making in pandemic context. 10.1101/2020.04.02.20051441 (2024.02.20)

Maródi, M. 2002. Káosz a társadalomtudományokban? A káoszelmélet (félre)értelmezése a társadalomtudományokban, in Fokasz N.: Káosz és nemlineáris dinamika a társadalomtudományokban, Typotex Kiadó, Budapest, 2003, pp. 15-28.

Molnár, I. 2015. Változtatásmenedzsment a hazai gyakorlatban (doktori értekezés), Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9.p.

Nicola M. – Alsafi Z. – Sohrabi C. – Kerwan A. – Aj-Jabir A. – Iosifidis C. – Agha M. – Agha R. (2020): The socio-economic implications of the coronavirus pandemic (COVID-19): A review. International Journal of Surgery, Vol.78. pp.185-193. https://doi.org/10.1016/j.ijsu.2020.04.018

Nickols, F., 2000. Change Management 101. A Primer.

Nováky, E., Orosz M., 2015. A hazai társadalmi-gazdasági mutatók vizsgálata a káoszelmélet eszközeivel, Statisztikai szemle, 93.évf, 1.szám,pp 3-42.

Onchieku, E. N., Ragui, M., 2019. Effect of strategic leadership on performance of housing co-operative societies in Nairobi City County, Kenya. International Academic Journal of Human Resource and Business Administration, 3(5), 411-433 http://www.iajournals.org/articles/iajhrba_v3_i5_411_433.pdf (2024.02.20.)

Öztürk, Z., Kızılkaya, S., 2017. Chaos-complexity theory at management. International Online Journal of Education and Teaching (IOJET), 4(3), 259-264. http://iojet.org/index.php/IOJET/article/view/162/168 (2023.12.05.)

Perevoznikov, E., Lomteva, E., 2019. Modeling of Eco-nomic Processes, Instability and Chaos. Journal of Applied Mathematics and Phys-ics, 7, 356-363. https://www.researchgate.net/deref/https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.4236%2Fjamp.2019.72027 (2024.02.20)

Robbins, S. R., 1998. Organizational Behaviour: Concepts, Controversies, Applications, Eight Edition, Prentice Hall, New Jersey

Spector, B., 2013. Implementing Organizational Change, Theory into Practice, Third Edition, London: Prentice Hall, Pearson Education International.

Szabó, T., 2010. Globalizáció-elméletek és instabilitás. Jog- és Politikatudományi folyóirat, 2010.IV.évf.3-4.sz.1-15.p.

Székely, B., Naárné, Tóth Zs., Erdeiné Késmárky-Gally, Sz., 2023. Motiváció az egyén és a szervezet szintjén. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (2), 200-238. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.04.08

Szoboszlai-Kiss, K., 2014. A görög etikai gondolkodás kezdete in: Jog-Állam-Politika – Jog- és politikatudományi folyóirat, Szeged 6.évf. 4.sz 91-104 p.

Tél, T., 1988. A káosz természetrajza in: Természet világa, Budapest,129. évf. 9.sz. p. 386-388.

Tél, T., 1996. Káosz egy csésze kávéban, Természet Világa, Budapest, 127. évf. 9.sz. p.386

Tél, T., Gruiz M., 2002. Mi a káosz? És mi nem az? Természet Világa, Budapest, 133. évf. 7. Sz. 2002, p. 296-298

Ujhelyi, M., Kun, A. I., 2016. Szervezeti változásokat kiváltó tényezők empirikus vizsgálata. Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat: A Virtuális Intézet Közép- Európa Kutatására Közleményei VIII. évf.(2) pp. 36-43.

Yorke, A.J., Li, T.Y., 1975. Period Three Implies Chaos. The American Mathematical Monthly, Vol.82. No.10.pp.985-992. https://www.its.caltech.edu/~matilde/LiYorke.pdf Letöltve: 2024.02.20.

Wernecke, H., Bulcsu S., Gros C., 2017. How to test for partially predictable chaos. Sci Rep 7, 1087 (2017). https://doi.org/10.1038/s41598-017-01083-x Letöltve: 2024.02.20.

Megjelent
2024-12-10
Hogyan kell idézni
GálZ. (2024). Az instabilitás, mint a 21. századi szervezetek jellemzője: A változások és a káosz metszéspontjában. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (2), 30-51. https://doi.org/10.33565/MKSV.2024.02.02
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány