Hogy védekezzünk a szellemi alkotások „kalózai” ellen?
Absztrakt
A szellemi tulajdon védelméről szóló friss EU jelentés 121 milliárd euróra teszi a „kalóztermékekkel” okozott kárt. Arra keresem röviden a választ, hogyan lehetne hatékonyabb rendszert találni a jogtulajdonosok számára a „kalóz” termékek gazdaságilag káros hatásai ellen.
A válaszhoz történelmi, gazdasági és jogi példákat elemzek, ami alapján végül egy új, vagy átalakuló felelősségi- és működési rendszerű nemzetközi szervezet képe bontakozik ki, aminek működése üzletileg tenné fölöslegessé, vagy veszteségessé a szellemi tulajdonjog megsértésének valamennyi eddig ismert gyakorlatát.
A címbeli kérdés az elemzés végére úgy fogalmazódik át, hogy ha egy nemzetközi szervezet segítségével közpénzből a közösség veszi meg a szellemi alkotásokat és azt speciális adó fizetése ellenében engedi gyártani bárkinek, akkor üzletileg van-e értelme „kalózkodásra” és az ellene való védekezésre költeni.
Hivatkozások
European Commission: SWD (2019)452
European Parliament: 2018/251 (28/02/2018) L57/51
European Parliament and the Council 2016/943 (L157/1)
Erdősi, Csaba (szerk.): Az ipari kémkedés és az üzleti hírszerzés. BMGE, Budapest, 2005.
Polybios: Historiae. fordította: Muraközy György, Attraktor, Gödöllő, 2002.
WIPO: World Intellectual Property Report, 2019. WIOP, Geneva, 2019.
évi LIV. törvény. az üzleti titok védelméről
évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról