Pillanatkép a háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátás járási szintű területi egyenlőtlenségeiről a koronavírus-járvány előtti időszakból
Absztrakt
Az egészségügyi ellátórendszer gyógyító-megelőző tevékenységei révén az egészséghez kapcsolódó életminőség befolyásolásának elsődleges beavatkozási helyszíne, melynek belépő szintjét, egyben fundamentumát jelenti az alapellátás, ahol a beteg kapcsolatba kerül az ellátórendszerrel.
Számos forrás tanúskodik az alapellátás szerepéről a prevencióban, a gyógyításban, a szűrésben, a gondozásban, az egészségfejlesztésben, és ebben a tekintetben nem hagyható figyelmen kívül a szegmenst sürgető strukturális, funkcionális és kompetenciákat érintő megújulási kényszer, korunk megnövekedett elvárásainak megfelelően.
Szakirodalmi források széles köre számol be az egészségi állapot, az egészségügyi ellátás, és kimondottan az alapellátás elérhetőségi, hozzáférési, minőségi viszonyainak térségek közötti és azokon belüli egyenlőtlenségeiről.
Előbbiek, ha más, családi háttérből, képzettségből, mobilitásból, jövedelmi szintből adódó társadalmi-gazdasági területi hátrányokkal párosulnak, úgy az említett hiánytünetek felerősítik egymást, és rontják az egészséggel összefüggő életminőséget, amely a megbetegedések növekvő esélyével, az egészségben leélt életévek csökkenésével, koraibb halálozással jár együtt.
Hivatkozások
/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400290.kor
/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400290.kor
évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000002.tv
évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600132.tv
évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500123.tv
/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100313.kor
/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000004.eum
ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ KÖZPONT (2016): MÉRTÉK teljesítményjelentés 2013-2015. https://mertek.aeek.hu/web/mertek-magyar-egeszsegugyi-rendszer-teljesitmenyertekelese/jelentes-2013-15
BÁLINT, Cs. (2019): A betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetek területi összefüggései. Studia Mundi - Economica Vol. 6. No. 2.(2019), 15-36, https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.02.15-36, p. 32
BÁLINT, Cs. (2020a): The Capacities of Primary Health Care in Hungary: A Problem Statement. European Journal of Investigation in Health Psychology and Education 10 : 1 pp. 327-345. https://doi.org/10.3390/ejihpe10010025
BÁLINT, Cs. (2020b): A háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátás területi egyenlőtlenségei Magyarországon. Doktori értekezés, SZIE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola, 164 p. https://archive2020.szie.hu/sites/default/files/balint_csaba_ertekezes.pdf
BLAS, E. & KURUP, A. S. (2010): Equity, social determinants and public health programmes. Genf: WHO http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/44289/1/9789241563970_eng.pdf
BLOOM, D. E. & CANNING, D. (2007). Commentary: The Preston Curve 30 years on: still sparking fires. International Journal of Epidemiology. 36 (3): 498–9, discussion 502–3. https://doi.org/10.1093/ije/dym079
BOLLA, M., KRÁMLI, A. & NAGY-GYÖRGY, J. (2013): Többváltozós statisztikai módszerek. Szegedi Tudományegyetem, 154 p. http://eta.bibl.u-szeged.hu/1327/1/tobbvaltozos_statisztikai_modszerek.pdf
BORBÁS, I., AJTONYI, ZS., ASZTALOS, P., BABARCZY, B., FARKAS, B. F., GYENES, P., KIEFER, P. & MIHALICZA, P. (2016): Egészségügyi helyzetkép. ÁEEK Központi Adattárház és Elemzési Főosztály, 44 p. https://era.aeek.hu/zip_doc/evkonyv/Helyzetkep_2016_%20januar_v1.pdf
CSIZMADIA, P. (2017): Az egészségegyenlőtlenségek csökkentésének nehézségei. Egészségfejlesztés, LVIII. évfolyam, 2017. 1. szám, https://doi.org/10.24365/ef.v58i1.138
DARYANTO, A. (2013): Heteroskedasticity - SPSS syntax. https://sites.google.com/site/ahmaddaryanto/scripts/Heterogeneity-test
DHSC (2014): Transforming primary care. Safe, proactive, personalised care for those who need it most. London: Department of Health; 2014 https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/304139/Transforming_primary_care.pdf
DÓZSA, C. & BORBÁS, F. (2015): Az integrált ellátás koncepcionális keretrendszere és az integráció lehetőségei az alapellátásban. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 881–887.
DÓZSA, K.., SINKÓ, E. & GAÁL, P. (2017): Háziorvosi alapellátás, hogyan tovább? IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVI. évfolyam 6. szám 2017. június, 7-16.
EGRI, Z. (2011): A közép-kelet-európai egészségparadoxon regionális gazdasági összefüggései. Doktori értekezés, SZIE GSZDI, Gödöllő
EGRI, Z. (2017a): Magyarország városai közötti egészségegyenlőtlenségek. Területi Statisztika, 2017, 57(5): 537–575; https://doi.org/10.15196/TS570504
EGRI, Z. (2017b): Települési egészségegyenlőtlenségek a gazdasági fejlettség triadikus felbontása alapján. Studia Mundi - Economica Vol. 4. No. 3.(2017) https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.32-44
EGRI, Z. (2017c): Térségi egészségegyenlőtlenségek az európai makrorégióban (kelet-közép-európai szemszögből). Területi Statisztika, 2017, 57(1): 94–124; https://doi.org/10.15196/TS570105
ERDIL, E. & YETKINER, I. H. (2004): A Panel Data Approach for Income-Health Causality. Working Papers FNU-47, Research unit Sustainability and Global Change, Hamburg University, revised Apr 2004. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.462.1318&rep=rep1&type=pdf
FIELD, A. (2013): Discovering statistics using ibm spss statistics. SAGE Publications Ltd, London, 2013. ISBN 978-1-4462-4917-8, 1104 p.
GERÉB, L. (2007): Az oktatás, mint beruházás. De kinek? Közgazdász Fórum. 10. 21-38.
GIDAI, E. (2007): Az egészségi állapot és a jövedelmi viszonyok kölcsönkapcsolata az EU országaiban. Magyar Tudomány 2007/9. 1145-1148. http://www.epa.hu/00600/00691/00045/pdf/1145-1148.pdf
GILBERT, J. H. V., YAN, J. & HOFFMAN, S. J. (2010): Framework for Action on Interprofessional Education and Collaborative Practice. Geneva: WHO, http://www.who.int/hrh/resources/framework_action/en/
GROSSMAN, M. (1972): On the Concept of Health Capital and the Demand for Health The Journal of Political Economy 80 (2): 223–255. https://pdfs.semanticscholar.org/e656/466bba4f898ad560498998639eb147f62396.pdf
GUTÁSI, É. (2016): Alapellátás új minőségben. Egészségfejlesztés, LVII. évfolyam, 2016. 3. szám, 59-61. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.67
GYÓGYSZERÉSZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉG- ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉSI INTÉZET (2014): Az alapellátás jellemzői Európában. https://era.aeek.hu/zip_doc/kutatas/2014/alapellatas_EU.pdf
HAIR, J. F. JR., ANDERSON, R. E., TATHAM, R. L. & BLACK, W. C. (1995): Multivariate Data Analysis (3rd ed). New York: Macmillan.
HAIR, J.F. JR., BLACK, W.C., BABIN, B.J. & ANDERSON, R.E. (2014): Multivariate Data Analysis. Pearson Education Limited, Essex, 2014. ISBN 13: 978-1-292-02190-4, 734 p.
HÁMORI, G. (2016): A magyarázóváltozók kezelésének egyes kérdései regressziós modellezés során. Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 1. szám, 5-21. http://real.mtak.hu/42538/1/2016_01_005.pdf
HORVÁTH, GY. (2015): Spaces and Places in Central and Eastern Europe. Regions and Cities series, Routledge, London, 250 p. http://hdl.handle.net/11155/1148
HUNYADI, L. & VITA, L. (2008a): Statisztika I. Adatok, elvek, módszerek. AULA Kiadó, Budapest, 2008, 347 p.
HUNYADI, L. & VITA, L. (2008b): Statisztika II. Adatok, elvek, módszerek. AULA Kiadó, Budapest, 2008, 300 p.
ILLÉS, I. (2002): Közép- és Délkelet Európa az ezredfordulón, átalakulás, integráció, régiók. Budapest – Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 290 p.
JONES, K. & MOON, B. (1987): Health Disease and Society, Routledge and Kegan Paul, London
KALABAY, L. (2010): Tudományos munka az alapellátásban. Hazai eredmények és tapasztalatok európai szemmel. Orvosi Hetilap, 151(17), 707-713. https://doi.org/10.1556/OH.2010.28862
KÁLMÁN, M. (2010): Metaanalízis: Jobbak a gyermekorvosok. Hírvivő, XV. évf. 3. szám, p. 9. http://www.hgye.hu/dok/hirvivo/ujsag/00037.pdf
KINCSES, GY. (2016): Az alapellátás átalakításáról. Orvostovábbképző Szemle, 23. évf. 1. sz. / 2016, 67-73.
KINCSES, GY. (2019): A köz- és a magánszféra szerepe az egészségügyben. Magyar Tudomány 180(2019)10, 1510–1522. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.10.11
KOLLÁNYI, ZS. (2013): A gazdasági fejlődés és az egészségi állapot elméleti összefüggései. In: Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1/2013. 37-44. p
KOLLÁNYI, ZS. (2016): Az egészségi állapot társadalmi és gazdasági összefüggésrendszere. Doktori disszertáció, ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola, 356 p.
KOPP, M. & RÉTHELYI, J. (2004): Where psychology meets physiology: Chronic stress and premature mortality. The Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin, 5., 351–367. http://doi.org/dmgn65
KOPP, M. & SKRABSKI, Á. (2007): A magyar népesség életkilátásai. Magyar Tudomány, 9., 1149–1153.
KÓSA, K. & KŐMÜVES, S. (2019): Egészségegyenlőtlenségek az egyenlőtlenségek globális kontextusában. Magyar Tudomány 180(2019)11, 1612–1625. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.11.3
KOVÁCS, P. (2008): A multikollinearitás vizsgálata lineáris regressziós modellekben. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám, 38-67. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2008/2008_01/2008_01_038.pdf
KOVÁCS P., PETRES T. & TÓTH L. (2004): Adatállományok redundanciájának mérése. Statisztikai Szemle. 82. évf. 6–7 sz. 595–604.
KUSLITS, SZ. (2019): Miért rúgnak a haldoklóba? Hírvivő, XXIV. évf. 2019/1. szám, pp. 4-5. http://www.hgye.hu/dok/hirvivo/ujsag/00070.pdf
MACKENBACH, J. P., KARANIKOLOS, M. & MCKEE, M. (2013): The unequal health of Europeans: successes and failures of policies. Lancet 381: 1125–1134. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)62082-0
MCGRAIL, M.R. & HUMPHREYS, J.S. (2009): The index of rural access: an innovative integrated approach for measuring primary care access. BMC Health Services Research 2009 9:124 https://doi.org/10.1186/1472-6963-9-124
MOHOS, A. & TORZSA, P. (2020): Milyen tényezők befolyásolják az orvostanhallgatók pályaválasztását? A családorvosi hivatás jövőképe. http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_csaladorvosi_hivatas_jovokepe
OECD & EU (2018), Health at a Glance: Europe 2018: State of Health in the EU Cycle, OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/health_glance_eur-2018-en
OECD & WHO European Observatory on Health Systems and Policies (2019), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2019, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/WHO European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels, https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
OROSZ, É. (1989): Az egészségügy területi egyenlőtlenségei – az újraértelmezés szükségességéről. Tér és Társadalom 3. évf. 1989/2. 3-19. p.
OROSZ, É. (2001, 2011): Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, 327 p.
PÁL, V. (2017): Egészségünk földrajza – területi különbségek a hazai egészségi állapotban. Magyar Tudomány 2017/3, 311-321.
Pénzcentrum (2021): Kritikus a helyzet több mint 500 településen: a magyarok egészsége a tét. https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20210202/kritikus-a-helyzet-tobb-mint-500-telepulesen-a-magyarok-egeszsege-a-tet-1110134
PÓTA, GY. (2019): Egyedül nem megy. Hírvivő, XXIV. évf. 2019/3. szám, 5-6. http://www.hgye.hu/dok/hirvivo/ujsag/00072.pdf
PRESTON, S. H (1975): The Changing Relation between Mortality and Level of Economic Development". Population Studies. 29 (2): 231–248. https://doi.org/10.2307/2173509
PRICE, I. (2000): Research Methods and Statistics. University of New England, Armidale. https://webstat.une.edu.au/unit_materials/c4_descriptive_statistics/determine_skew_kurt.html
ROGERSON, P. A. (2001): Statistical methods for geography. London: Sage
RÓSA, Á. (2019): Praxisközösség, csoportpraxis vagy valami más. Hírvivő, XXIV. évf. 2019/2. pp. 34-36. http://www.hgye.hu/dok/hirvivo/ujsag/00071.pdf
RURIK, I. (2019): Alapellátás, alapellátók Magyarországon, 2018. Orvosi Hetilap, 2019. 160. évfolyam, 24. szám, 926–935. https://doi.org/10.1556/650.2019.31423
SÁNDOR, J., NAGY, A. & JENEI, T. et al., (2018): Influence of patient characteristics on preventive service delivery and general practitioners’ preventive performance indicators: a study in patients with hypertension or diabetes mellitus from Hungary. Eur J Gen Pract. 2018; 24: 183–191. https://doi.org/10.1080/13814788.2018.1491545
SCHMIDT, P., KONCZOSNÉ SZ. M., LACZKA, É., TOKAJI, K. & RURIK, I. (2019): A családorvosképzés és -továbbképzés, tudásmegosztás aspektusból. Magyar Tudomány 180(2019)3, 423–442. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.3.13
SPENCE, M. & LEWIS, M. (2010): Health and growth. Commission on growth and development Washington, D.C.: World Bank Group. http://documents.worldbank.org/curated/en/575121468326969619/Health-and-growth
Súlyos látlelet a magyar háziorvosi praxisokról: ez még később komolyan visszaüthet. https://www.penzcentrum.hu/biztositas/sulyos-latlelet-a-magyar-haziorvosi-praxisokrol-ez-meg-kesobb-komolyan-visszauthet.1100736.html
SZALAI, B. (2020): Nézze meg részletesen, honnan hiányoznak a háziorvosok! Szabad Európa https://www.szabadeuropa.hu/a/n%C3%A9zze-meg-r%C3%A9szletesen-honnan-hi%C3%A1nyoznak-a-h%C3%A1ziorvosok-/30862976.html
SZÉKELYI, M. & BARNA, I. (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez – Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest, 2002, 453 p.
SZILÁGYI, D. & UZZOLI, A. (2013): Az egészségegyenlőtlenségek területi alakulása az 1990 utáni válságok idején Magyarországon. Területi Statisztika 16(53): (2) pp. 130-147. https://core.ac.uk/download/pdf/50569151.pdf
SZIRMAI, V. (2015): Társadalmi jól-lét problémák Európában: egy versenyképesebb Európa lehetősége. In: Szirmai, V. (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Kodolányi János Főiskola, 2015. pp. 23-39.
TABACHNICK, B.G. & FIDELL, L.S. (2013): Using Multivariate Statistics – 6th edition. Pearson Education, Inc., New Jersey, 2013, 983 p. ISBN-13: 978-0-205-89081-1
UZZOLI, A. & SZILÁGYI, D. (2009): Javuló életkilátások és növekvő területi különbségek Magyarországon. Magyar Epidemiológia, 6, 3, 181-196.
UZZOLI, A. (2012): A hazai egészségi állapot alakulása és területi különbségei a válság éveiben. In: Nyári, D. (szerk.): Kockázat - Konfliktus – Kihívás. Szeged: SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, pp. 931-940.
VARGHA, A. (2011): A parciális korrelációs együttható értelmezési problémái a többdimenziós normalitás feltételének sérülése esetén. Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 3. szám, 275-293. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2011/2011_03/2011_03_275.pdf
VITRAI, J., HERMANN, D., KABOS, S., KAPOSVÁRI, CS., LŐW, A., PÁTHY, Á. & VÁRHALMI, Z. (2008): Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon. Adatok az ellátási szükségletek térségi egyenlőtlenségeinek becsléséhez. EgészségMonitor, Budapest. http://www.sze.hu/~pathya/2009_tavasz/szakdolgozat/Egeszseg-egyenlotlensegek%20Magyarorszagon.pdf
VOKÓ, Z. (2018): Az egészségi állapot változása a vélt egészség és a funkcionalitás alapján 2009 és 2014 között Magyarországon. In: TOKAJI, K. (szerk.): Európai lakossági egészségfelmérés, 2014 – Műhelytanulmányok 2. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest pp. 45-61 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef_2014_muhelytan.pdf
WHITEHEAD, M. & DAHLGREN, G. (2006): Concepts and Principles for Tackling Social Inequities in Health: Levelling up. Part 1. WHO European Office for Investment for Health and Development, https://apps.who.int/iris/handle/10665/107790
WORLD HEALTH ORGANIZATION (1994): Report of the WHO Working Group on Quality Assurance. WHO, Geneva, 18-20 May 1994. https://apps.who.int/iris/handle/10665/58701
WORLD HEALTH ORGANIZATION (2016): Strengthening people-centred health systems in the WHO European Region: framework for action on integrated health services delivery: Working document: Regional Committee for Europe 66th session. Copenhagen, Denmark, 12–15 September 2016. World Health Organization Regional Office for Europe; http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/315787/66wd15e_FFA_IHSD_160535.pdf?ua=1
WORLD HEALTH ORGANIZATION & UNITED NATIONS CHILDREN’S FUND (2018): A vision for primary health care in the 21st century: towards universal health coverage and the Sustainable Development Goals. World Health Organization. https://apps.who.int/iris/handle/10665/328065
