Developing teacher competencies in LSP teaching
Abstract
The recent necessity of implementing online teaching on a mass scale showed a rather incomplete state of pedagogical modernization. The first part of my paper is a review of the current principles of teaching and the necessary
pedagogical skills based on literature and relevant regulations, followed by a short summary of methodological change of teachers’ competency development. My conclusion argues that even though the field of modern
pedagogical competency development is supported by a broad variety of research and theoretical knowledge, the progression of modernization in practice is facing challenges. Modernized (LSP) teaching aims to prepare
students for rapidly changing environment that cannot be attained without teachers who can adapt to this new challenge of modern times. The concept of flexibility and change required is opposed by the constancy still being
deeply valued in pedagogical practice. My conclusion at last is that modernization in pedagogy has all the theoretical resources needed for change so for further understanding of the lack of success we must look at other
aspects: expectations in society, environmental support and motivation and the personal motivation of teachers are all promising research areas to find
answers
References
/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.
Bachmann, H. (Hrsg., 2018): Kompetenzorientierte Hochschullehre. Die Notwendigkeit von Kohärenz zwischen Lernzielen, Prüfungsformen und Lehr-Lern-Methoden. Eine Publikation der Abteilung Hochschuldidaktik und Erwachsenenbildung der Pädagogischen Hochschule Zürich. Bern: hep verlag ag. [Forum Hochschuldidaktik und Erwachsenenbildung. Band 1]
Bachman, L. F. (1990): Fundamental Considerations in Language Testing. Oxford: Oxford University Press.
Bachmann, L. F. – Palmer, A. S. (1996): Language Testing in Practice. Oxford: Oxford University Press.
Bárdos, J. (2000): Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Bárdos, J. (2005): Élő nyelvtanítás-történet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Báthory, Z. (1992): Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciált tanításelmélet vázlata. Budapest: Tankönyvkiadó
Benke, E. (2019): Egy siKERtörténet: mit kapott az oktatáspolitika és a nyelvoktatás a Közös európai referenciakerettől? Modern Nyelvoktatás. 3–4. 30–44
Bolton, S. (1996): Probleme der Leistungsmessung. Lernfortschrittstests in der Grundstufe. Berlin etc.: Langenscheidt. [Fernstudieneinheit 10]
Caena, F. (2011): Literature review Teachers’ core competences: requirements and development. European Commision.
Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment. (2001) Council for Cultural Co-operation, Educational Committee, Modern Languages Division, Strasbourg: Cambridge University Press, Cambridge.
Conner, L. – Sliwka, A. (2014): Implications of Research on Effective Learning Environments for Initial Teacher Education. European Journal of Education. 49. 2.
https://doi.org/10.1111/ejed.12081
Csépes, I. (2019): Hogyan fejleszthető a tanárok nyelvtudásmérési és értékelési műveltsége? Az Erasmus+ TALE projekt tanulságai. Modern Nyelvoktatás. 3–4.136–155
Eckart, W. – Endler, S. – Schmied, H.B. – Singer, E. (2005): Pädagogische Schulentwicklung an Grundschulen. Konzept und Praxis. Göttingen.
Einhorn, Á. (2017a): Az iskolafejlesztési projekt mint modernizációs eszköz. In: Hanák Zs. (szerk.): Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere. Az MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottsága által szervezett, azonos című konferencia (2015) és az előadásokhoz kapcsolódó tudományos műhelyeket bemutató tanulmánykötet. Eger: Líceum Kiadó. 27–42
Einhorn, Á. (2017b): Gyakorlatközösség a felsőoktatásban? Egy kísérleti jellegű fejlesztés bevezető szakasza. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua – 2017. Szaknyelvhasználat: a tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása. Cikkek,tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Budapest:Szaknyelvoktatók és Kutatók Országos Egyesülete. 293–304
Einhorn, Á. (2015): Pedagógiai kultúraváltás – de hogyan? In: Knausz, I. – Ugrai, J.(szerk.): A pedagógiai kultúraváltás lehetőségei. Tanulmányok a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében zajló fejlesztő munkáról. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 57–75
Einhorn, Á. – Uesseler, D. (2018): Qualitätsverfahren im schulischen Alltag. In: Roche, J. – Einhorn, Á. –Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 239–252
Faistauer, R. (2005): Methoden, Prinzipien, Trends? – Anmerkungen zu einigen methodischen Grundsätzen für den Unterricht von Deutsch als Fremdsprache. ÖDaF: Mitteilungen. Sonderheft, August 8-17
Falus, I. (2015): A pedagógusképzők az EU dokumentumaiban. In: Falus I. – Estefánné Varga M. (szerk.): A pedagógusképzők kompetenciái. Eger: Líceum Kiadó. 50–63
Friss, P. – Nuding, J. – Wegmann, H. – Buhren, C. – Seiler, H. – Lenz, H. – Knab, E. – Mendly, L. – Kállai, M. – Balogh, L. – Roche, J. – Haisch, W. – Uesseler, D. – Einhorn, Á. – Englender, I. (2007): Deutsch-ungarische Expertenkommission 2005–2007. Zur Qualität des modernen Schulleitungsmanagements. Zur Qualität des modernen Fremdsprachenunterrichts (Schwerpunkt Deutsch als Fremdsprache). Abschlussbericht vom März 2007. Köln: Zentralstelle für Auslandsschulwesen.
Kennedy, D. (2007): Writing and Using Learning Outcomes. A Practical Guide. Quality Promotion Unit, UCC.
Knausz, I. (2015): Adalékok a pedagógiai kultúra értelmezéséhez. In: Knausz I. – Ugrai J. (szerk.): A pedagógiai kultúraváltás lehetőségei. Tanulmányok a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében zajló fejlesztő munkáról. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 43–56
K. Nagy, E. (2015): KIP-könyv I-II. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.
Kurtán, Zs. (2001): Idegen nyelvi tantervek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Major, É. (2018): Qualitätskriterien. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 212–222
Majorosi, A. – Einhorn, Á. (2018): Merkmale und Formate der Fort- und Weiterbildungen von Lehrkräften. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 295–305
Majorosi, A. – Perjés I. (szerk., 1998): A pedagógus-továbbképzés problématára. Budapest: OKKER Kiadó – Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola
Mátrai, Zs. (2009): Új korszak küszöbén: a túlélés pedagógiája. Iskolakultúra. 3–4. 122–128
Milanovic, M. (Hrsg., 1997): Gemeinsame Europäische Rahmenrichtlinien für den Fremdsprachenunterricht. Praktische Anleitung für Prüfer. Council of Europe Newby, D. – Allan, R. – Fenner, A. – Jones, B. – Komorowska, H. – Soghikyan, K. (2007): Europäisches Sprachenportfolio für Sprachlehrende in Ausbildung. Ein Instrument für Reflexion. Strasbourg, Graz: Council of Europe Publishing North, B. – Mateva, G. – Rossner R. (2017): E-Grid, Porfilraster. Europäische Union.
Online: http://egrid.epg-project.eu/de/egridOECD (2010) The Nature of Learning: using research to inspire practice. Paris: OECD Publishing
Petneki K. (1998): A tantervek és az érettségi vizsga. In: Einhorn Á. (szerk.): Vizsgatárgyak, vizsgamodellek I. Német nyelv. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Mérés – értékelés – vizsga 5 57–86
Petneki K. (2007): Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Rolff, H. (2010): Schulentwicklung als Trias von Organisations-, Unterrichts- und Personalentwicklung. In: Bohl, T. – Helsper, W. – Holtapples, H. – Schelle, C. (Hrsg.): Handbuch Schulentwicklung. Klinkhardt UTB. 29–36
Skalicky, J. – West, M. (eds.)(2011): UTAS Community of Practice Initiative. Centre for the Advancement of Learning and Teaching
Suñer, F. (2018): Planung und Durchführung von Fort- und Weiterbildungsmaßnahmen. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 303–317 Supporting Teacher Educators for better learning outcomes. (2013). European Commission.
https://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/school/doc/support-teacher-educators_en.pdf
Szablyár, A. (1998): A hazai némettanítás áttekintése. In: Einhorn Á. (szerk.): Vizsgatárgyak, vizsgamodellek I. Német nyelv. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Mérés – értékelés – vizsga 5. 15–40
Szabó, M. – Singer, P. – Varga, A. (szerk., 2011): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Szivák, J. (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest: Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet.
The Nature of Learning: using research to inspire practic. (2010) Paris: OECD Publishing Using Learning Outcomes. European Qualifications Framework Series: Note 4. (2011) Luxembourg: CEDEFOP, Publications Office of the European Union
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. (2013) Budapest: Oktatási Hivatal.
