A szaknyelvoktatáshoz szükséges tanári kompetenciák fejlesztése
Résumé
A kényszerűen bevezetett online oktatás azzal is szembesítette a közvéleményt és a szakmát, hogy mennyi teendő van még a pedagógiai modernizáció terén. Először áttekintem, hogy a korszerű oktatás alapelvei, illetve az ehhez szükséges tanári kompetenciák rendszere hogyan jelenik meg a szakirodalomban és a szabályozó dokumentumokban, majd röviden áttekintem a tanártovábbképzések módszertani változásait is. Az összegzés eredménye az, hogy elméletileg ez a terület jól dokumentált: évtizedek óta számtalan kutatási eredmény és elméleti munka született ezekben a témákban. Mindezek alapján azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy ha ennyire világos elméleti tudásunk van arról, hogy milyen tanári kompetenciákra van szükség a korszerű oktatáshoz, és szakmai konszenzus van ezek kialakításának módszertanáról is, akkor miért olyan nehézkes a pedagógiai modernizáció. A korszerű (szaknyelv)oktatás célja a tanulók/hallgatók felkészítése a környezet folyamatos változására, a változás pedagógiájának megszületéséhez azonban a pedagógia és a tanár változására van szükség. Ezzel súlyosan szemben áll az állandóság, mint kiemelt pedagógiai érték, amely meghatározza az oktatás gyakorlatát. A konklúzióm az, hogy a pedagógiai modernizációhoz, tehát a változáshoz és a változtatáshoz minden elméleti tudása megvan a szakmának, a sikertelenség okát tehát másutt kell keresni: a társadalmi elvárások, a támogató és motiváló környezet és a tanári motiváció terén érdemes kutatni az okokat.
Références
/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.
Bachmann, H. (Hrsg., 2018): Kompetenzorientierte Hochschullehre. Die Notwendigkeit von Kohärenz zwischen Lernzielen, Prüfungsformen und Lehr-Lern-Methoden. Eine Publikation der Abteilung Hochschuldidaktik und Erwachsenenbildung der Pädagogischen Hochschule Zürich. Bern: hep verlag ag. [Forum Hochschuldidaktik und Erwachsenenbildung. Band 1]
Bachman, L. F. (1990): Fundamental Considerations in Language Testing. Oxford: Oxford University Press.
Bachmann, L. F. – Palmer, A. S. (1996): Language Testing in Practice. Oxford: Oxford University Press.
Bárdos, J. (2000): Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Bárdos, J. (2005): Élő nyelvtanítás-történet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Báthory, Z. (1992): Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciált tanításelmélet vázlata. Budapest: Tankönyvkiadó
Benke, E. (2019): Egy siKERtörténet: mit kapott az oktatáspolitika és a nyelvoktatás a Közös európai referenciakerettől? Modern Nyelvoktatás. 3–4. 30–44
Bolton, S. (1996): Probleme der Leistungsmessung. Lernfortschrittstests in der Grundstufe. Berlin etc.: Langenscheidt. [Fernstudieneinheit 10]
Caena, F. (2011): Literature review Teachers’ core competences: requirements and development. European Commision.
Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment. (2001) Council for Cultural Co-operation, Educational Committee, Modern Languages Division, Strasbourg: Cambridge University Press, Cambridge.
Conner, L. – Sliwka, A. (2014): Implications of Research on Effective Learning Environments for Initial Teacher Education. European Journal of Education. 49. 2.
https://doi.org/10.1111/ejed.12081
Csépes, I. (2019): Hogyan fejleszthető a tanárok nyelvtudásmérési és értékelési műveltsége? Az Erasmus+ TALE projekt tanulságai. Modern Nyelvoktatás. 3–4.136–155
Eckart, W. – Endler, S. – Schmied, H.B. – Singer, E. (2005): Pädagogische Schulentwicklung an Grundschulen. Konzept und Praxis. Göttingen.
Einhorn, Á. (2017a): Az iskolafejlesztési projekt mint modernizációs eszköz. In: Hanák Zs. (szerk.): Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere. Az MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottsága által szervezett, azonos című konferencia (2015) és az előadásokhoz kapcsolódó tudományos műhelyeket bemutató tanulmánykötet. Eger: Líceum Kiadó. 27–42
Einhorn, Á. (2017b): Gyakorlatközösség a felsőoktatásban? Egy kísérleti jellegű fejlesztés bevezető szakasza. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.): Porta Lingua – 2017. Szaknyelvhasználat: a tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása. Cikkek,tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Budapest:Szaknyelvoktatók és Kutatók Országos Egyesülete. 293–304
Einhorn, Á. (2015): Pedagógiai kultúraváltás – de hogyan? In: Knausz, I. – Ugrai, J.(szerk.): A pedagógiai kultúraváltás lehetőségei. Tanulmányok a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében zajló fejlesztő munkáról. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 57–75
Einhorn, Á. – Uesseler, D. (2018): Qualitätsverfahren im schulischen Alltag. In: Roche, J. – Einhorn, Á. –Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 239–252
Faistauer, R. (2005): Methoden, Prinzipien, Trends? – Anmerkungen zu einigen methodischen Grundsätzen für den Unterricht von Deutsch als Fremdsprache. ÖDaF: Mitteilungen. Sonderheft, August 8-17
Falus, I. (2015): A pedagógusképzők az EU dokumentumaiban. In: Falus I. – Estefánné Varga M. (szerk.): A pedagógusképzők kompetenciái. Eger: Líceum Kiadó. 50–63
Friss, P. – Nuding, J. – Wegmann, H. – Buhren, C. – Seiler, H. – Lenz, H. – Knab, E. – Mendly, L. – Kállai, M. – Balogh, L. – Roche, J. – Haisch, W. – Uesseler, D. – Einhorn, Á. – Englender, I. (2007): Deutsch-ungarische Expertenkommission 2005–2007. Zur Qualität des modernen Schulleitungsmanagements. Zur Qualität des modernen Fremdsprachenunterrichts (Schwerpunkt Deutsch als Fremdsprache). Abschlussbericht vom März 2007. Köln: Zentralstelle für Auslandsschulwesen.
Kennedy, D. (2007): Writing and Using Learning Outcomes. A Practical Guide. Quality Promotion Unit, UCC.
Knausz, I. (2015): Adalékok a pedagógiai kultúra értelmezéséhez. In: Knausz I. – Ugrai J. (szerk.): A pedagógiai kultúraváltás lehetőségei. Tanulmányok a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében zajló fejlesztő munkáról. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 43–56
K. Nagy, E. (2015): KIP-könyv I-II. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.
Kurtán, Zs. (2001): Idegen nyelvi tantervek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. [Nyelvpedagógia tankönyvsorozat]
Major, É. (2018): Qualitätskriterien. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 212–222
Majorosi, A. – Einhorn, Á. (2018): Merkmale und Formate der Fort- und Weiterbildungen von Lehrkräften. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 295–305
Majorosi, A. – Perjés I. (szerk., 1998): A pedagógus-továbbképzés problématára. Budapest: OKKER Kiadó – Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola
Mátrai, Zs. (2009): Új korszak küszöbén: a túlélés pedagógiája. Iskolakultúra. 3–4. 122–128
Milanovic, M. (Hrsg., 1997): Gemeinsame Europäische Rahmenrichtlinien für den Fremdsprachenunterricht. Praktische Anleitung für Prüfer. Council of Europe Newby, D. – Allan, R. – Fenner, A. – Jones, B. – Komorowska, H. – Soghikyan, K. (2007): Europäisches Sprachenportfolio für Sprachlehrende in Ausbildung. Ein Instrument für Reflexion. Strasbourg, Graz: Council of Europe Publishing North, B. – Mateva, G. – Rossner R. (2017): E-Grid, Porfilraster. Europäische Union.
Online: http://egrid.epg-project.eu/de/egridOECD (2010) The Nature of Learning: using research to inspire practice. Paris: OECD Publishing
Petneki K. (1998): A tantervek és az érettségi vizsga. In: Einhorn Á. (szerk.): Vizsgatárgyak, vizsgamodellek I. Német nyelv. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Mérés – értékelés – vizsga 5 57–86
Petneki K. (2007): Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó.
Rolff, H. (2010): Schulentwicklung als Trias von Organisations-, Unterrichts- und Personalentwicklung. In: Bohl, T. – Helsper, W. – Holtapples, H. – Schelle, C. (Hrsg.): Handbuch Schulentwicklung. Klinkhardt UTB. 29–36
Skalicky, J. – West, M. (eds.)(2011): UTAS Community of Practice Initiative. Centre for the Advancement of Learning and Teaching
Suñer, F. (2018): Planung und Durchführung von Fort- und Weiterbildungsmaßnahmen. In: Roche, J. – Einhorn, Á. – Suñer, F. (Hrsg.): Unterrichtsmanagement. Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH. [Kompendium DaF/DaZ 6]. 303–317 Supporting Teacher Educators for better learning outcomes. (2013). European Commission.
https://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/school/doc/support-teacher-educators_en.pdf
Szablyár, A. (1998): A hazai némettanítás áttekintése. In: Einhorn Á. (szerk.): Vizsgatárgyak, vizsgamodellek I. Német nyelv. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Mérés – értékelés – vizsga 5. 15–40
Szabó, M. – Singer, P. – Varga, A. (szerk., 2011): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Szivák, J. (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest: Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet.
The Nature of Learning: using research to inspire practic. (2010) Paris: OECD Publishing Using Learning Outcomes. European Qualifications Framework Series: Note 4. (2011) Luxembourg: CEDEFOP, Publications Office of the European Union
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. (2013) Budapest: Oktatási Hivatal.
