A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában

  • Éva Katalin Varga Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet
  • Ingrid Lengyel Belügyminisztérium – Integrált Jogvédelmi Szolgálat

Résumé

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a kimondja, hogy „A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára”. Ezzel szemben a második leggyakoribb betegjogi sérelem a tájékoztatáshoz való jog csorbulása, mivel a tájékoztatás nem megfelelő, és sokszor nem érthető a beteg számára. A páciensek és hozzátartozóik ilyen esetekben gyakran az interneten, különböző fórumokon keresnek választ a kérdéseikre. A tanulmány egy egészségügyi portál, a webbeteg.hu „Orvos válaszol” rovatának mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos kérdéseire adott válaszokat vizsgálja az orvosi nyelvhasználat aspektusából. A koronavírus-járványt megelőző orvosi válaszokban a szakemberek gyakran akkor is idegen terminust használtak, amikor a pontos magyar megfelelő hiánya ezt nem indokolta. Az utóbbi három évben az orvosi válaszok minősége a törvényi előírások szempontjából sokat javult, különösen a relevancia és az empátia terén. Bár a fordulat közvetlenül nem köthető a koronavírus-járványhoz, megállapíthatjuk, hogy a járványügyi intézkedések és az orvoshoz jutás nehézségei felerősítették a kedvező folyamatot, és az internetes orvosi tanácsadás a továbbiakban is fontos területe marad a betegtájékoztatásnak.

Références

Andreassen, H.K. et al. (2006): Patients who use e-mediated communication with their doctor: new constructions of trust in the patient-doctor relationship. Qualitative Health Research. 16/2. 238–248.

https://doi.org/10.1177/1049732305284667

Bacsó, K. – Szondi, I. (2010): Betegjogok érvényesülése egy szegedi felmérés tükrében. In: Balogh E. – Homoki- agy, M. (szerk.) (2010): Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar: Szeged

Bán, A. et al. (2018): The role of internet-based healthcare services in the healthcare process: the example of a Hungarian health portal. International Journal of Healthcare Technology and Management. 17/2-3. 168–185.

https://doi.org/10.1504/IJHTM.2018.10019843

Bartha, A. (2005): Betegség Percepció kérdőív, és ami mögötte van. Alkalmazott Pszichológia. 7/1. 50–73

Csákó, B. (2020): Telemedicina. Infojegyzet 2020/81. Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság Képviselői Információs Szolgálat. Online elérhető:

https://www.parlament.hu/documents/10181/4464848/Infojegyzet_2020_81_telemedicina.pdf/26678aac-8d7c-8631-11cf-1cc93332435a?t=1605857740475

Elwyn, G. et al. (2000): Shared decision making and the concept of equipoise: the competences of involving patients in healthcare choices. British Journal of General Practice. 50. 892-899

Felkai, P. – Lengyel, I. (2019): Kéretlen e-mailek az orvos postafiókjában: ezek veszélyei az egészségnevelésre, a betegtájékoztatásra és a tudományos munkára. Orvosi Hetilap 160/43. 1706–1710.

https://doi.org/10.1556/650.2019.31531

Fináncz, J. et al. (2021): Az egészségműveltség vizsgálatának megalapozása a kora gyermekkori nevelésben dolgozók körében. Új Pedagógiai Szemle. 71/11-12. 19–38

Flynn, K. A. – Smith, M. A. – Vanness, D. (2006): A typology of preferences for participation in healthcare decision making. Social Science & Medicine. 63. 1158-1169.

https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2006.03.030

Győrffy, Zs. et al. (2020) A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében. Orvosi Hetilap. 161/24. 983–992.

https://doi.org/10.1556/650.2020.31873

Haes, H. de (2006): Dilemmas in patient centeredness and shared decision making: a case for vulnerability. Patient education and counseling. 62/3. 291–298.

https://doi.org/10.1016/j.pec.2006.06.012

Kovács, J. (2006): A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina Könyvkiadó Zrt.: Budapest

Kovácsné Tóth, Á. (2000): Szakdolgozók és betegek véleménye a betegjogok érvényesüléséről, különös tekintettel a felvilágosításra. Nővér. 13/6. 13–17

Kuna, Á. (2016): Személydeixis és önreprezentáció az orvos–beteg találkozáson. Magyar Nyelvőr. 111/3. 316– 332.

Lázár, I. – Túry, F. (2009): Az orvos-beteg kapcsolat. In: Kopp, M. – Berghammer, R. (szerk.) (2009): Orvosi pszichológia. Medicina Könyvkiadó: Budapest

Lengyel, I. K. (2022a): A betegtájékoztatás jogszabályi alkalmazásának vizsgálata felnőtt háziorvosi alapellátásban. Lege Artis Medicinae 32/3. 113–120.

https://doi.org/10.33616/lam.32.010

Lengyel, I. K. (2022b): A betegtájékoztatás, mint betegjog a felnőtt háziorvosi alapellátásban a hipertóniás betegek körében. Doktori értekezés, kézirat: Budapest.

Ludányi, Zs. – Varga, É. K. (2021): A szemészeti dokumentáció jellegzetességei. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. (szerk.) (2021): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó: Budapest

Mucsi, E. (2018): A weborvos válaszol.

Online elérhető: http://gyogyitonokert.hu/wp/gyogyitonok/mucsi-eszter-a-weborvos-valaszol/

Nemes, L. (2009): Egy tudománykutatáson alapuló bioetika körvonalai. PhD értekezés. Online elérhető:

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90422/Nemes%20Laszlo%20ertekezes.pdf?sequence=5&isAllowed=y

Novák, K. (2019): Integrált Jogvédelmi Szolgálat éves szakmai beszámoló 2018. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Budapest

Ommen, O. et al. (2008): Trust, social support and patient type – associations between patients perceived trust, supportive communication and patients preferences in regard to paternalism, clarification and participation of severely injured patients. Patient education and counseling. 73/2. 196–204.

https://doi.org/10.1016/j.pec.2008.03.016

Radó, B. (2020): Web-Doktor szolgáltatás előnyei. A digitalizáció beférkőzése az egészségügybe.

Online elérhető:

https://www.hungariamed.hu/159-web-doktor-szolgaltatas-elonyei

Sándor, I. – Pilling, J. (2016): Tévhitek az orvosi kommunikációról. Orvosi Hetilap 157/17. 644–648.

https://doi.org/10.1556/650.2016.30446

Sós, A. (2021): Telemedicina fogalma, jelentése és jelentősége napjainkban.

Online elérhető: https://netborgyogyasz.hu/telemedicina/

Tolnai, J. et al. (2019): Telemedicina (tananyag). SZTE ÁOK-TTIK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet.

Online elérhető: http://eta.bibl.u-szeged.hu/2188/3/1_bevezets.html

Umefjord, G. – Petersson, G. – Hamberg, K. (2003): Reasons for Consulting a Doctor on the Internet: Web Survey of Users of an Ask the Doctor Service. Journal of Medical Internet Research. 5/4. e26.

https://doi.org/10.2196/jmir.5.4.e26

Umefjord, G. (2006): Internet consultation in medicine. Studies of a text-based Ask the doctor service. Umeå University Medical Dissertations. New series No. 1034. Umeå University: Umeå

Varga, É. K. – Lengyel, I. (2018): Betegtájékoztatás egy egészségügyi portál „Az orvos válaszol” rovatában. Elhangzott: Emberközpontú nyelvészet. Nyelvhasználat, társadalom, közérthetőség. Miskolci Egyetem, BTK, Modern Filológiai Intézet Miskolc. 2018. január 22.

Internetes hivatkozások

Web1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv

Web2 arsboni.

https://arsboni.hu/betegjogok-a-tajekoztatas-fontossaga/

Web3 huTenTen12

https://app.sketchengine.eu/#dashboard?corpname=preloaded%2Fhutenten12_hp2

Web4 SE = Sketch Engine

https://app.sketchengine.eu/

Web5 Tolnai, J. et al. (2019): Telemedicina (tananyag). SZTE ÁOK-TTIK, Orvosi Fizikai és Orvosi

Informatikai Intézet

http://eta.bibl.u-szeged.hu/2188/3/1_bevezets.html

Web6 webbeteg.hu.

https://www.webbeteg.hu/orvos-valaszol/mozgasszervi_betegseg

Publiée
2023-12-01
Rubrique
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás